Több részre tett ajánlat módosítása

Kérdés: Ha az ajánlattevő több részre tett ajánlatot, nyilatkozhat-e úgy a későbbiekben, hogy mégsem szeretne egy részben indulni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége beállt azon részek vonatkozásában, melyekről nyilatkozott. Az egyes részekből való visszalépésre lehetőség van, azonban ez nem minden esetben jár a fenntartott részekre vonatkozó ajánlat érvényességével. Az Európai Bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:      

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet a válaszából: […] Az egyik legismertebb eset a Közbeszerzési Döntőbizottság D.16/2017 döntése, melynek értelmében "bár a hozzájáruló nyilatkozat az EEKD végén valóban szerepelt, és a gazdasági szereplők által aláírásra került, se az ajánlattevő, se a kapacitásait rendelkezésre bocsátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Alapértelmezett beállítás kezelése az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben az ajánlattétel összeállítása szakaszban a gazdasági szereplők rögzítése során az általam képviselt céget "Közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) képviseletében eljáró szervezet"-ként állítja be alapértelmezettként. A fenti beállításon nem tudok változtatni, dacára annak, hogy önálló ajánlattevőként kívánok ajánlatot adni, nem más szervezetekkel közösen. Jelenthet-e ez bármilyen problémát az ajánlattétel során, vagy ez a beállítás így van rendszerszerűen beállítva, és nem kell tudomást venni róla?
Részlet a válaszából: […] A beállítás valóban félreérthető, de a bontási jegyzőkönyvön az egyedüli ajánlattevő nem mint konzorcium jelenik meg. Ez az alapbeállítás lehetővé teszi, hogy bármikor könnyen tudjon a gazdasági szereplő rögzítése során új közös ajánlattevőt azonosítani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ebben az esetben egy kevésbé ismert ügyre hivatkozik, amely valóban az Európai Bíróság ítélete. A C-131/16. számú ügyben három kezdeményező ismert, melyek közül az egyik az Archus sp.. z o.o. nevű cég. Az ügy lényege, hogy egy közbeszerzési eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a beszerzés tárgya eléri a 15 millió forint nettó értéket, így a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozik a törvény hatálya alá az ajánlatkérő.A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a törvény alapján közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
Kapcsolódó címkék:      

Aláírt nyilatkozatok feltöltésének kötelezettsége

Kérdés: Az űrlap mellett a nyilatkozatokat is fel kell töltenem aláírt formában?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében abban az esetben kell a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolatát becsatolni, ha nem áll rendelkezésre űrlap. A kettősség tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
Kapcsolódó címkék:      

Elektronikus árlejtés az EKR-ben

Kérdés: Jól értelmezem, hogy az elektronikus kormányrendeletben a 28. §-tól a 33. §-ig minden szakasz az elektronikus árlejtésről szól? Ha igen, ez azt jelenti, hogy minden eljárásban lesz elektronikus árlejtés?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendeletben a 28-33. §-ig valóban az elektronikus árlejtés szabályait részletezi a jogalkotó, hasonlóan ahhoz, ahogyan a korábbiakban már 2007-től lehetett lebonyolítani ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 18. §-a hivatkozik a tervező részvételére olyan formában, hogy bizonyos feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utalhat, hogy elegendő-e esetileg bevonni a kapacitást nyújtó szervezetet, vagy minden versenyújranyitás vagy megrendelés esetében szerepet kell, hogy kapjon, amennyiben a kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 69. §-ának (9) bekezdése szerint került bevonásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
74
75
76
…
271