Ajánlatkérő kötelezettségei az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak most az ajánlatkérőknek abból a szempontból, hogy az elektronikus közbeszerzés még nem kötelező, de az EKR már működik? Kötelező eljárást is indítani, vagy elegendő regisztrálni, és majd később megindítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében már a 2018. év első negyedévében vannak az ajánlatkérőknek kötelezettségeik. A Korm. rendelet 35. §-a szerint ugyan a Rendelet rendelkezéseit csak áprilistól kell alkalmazni, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Eljárás referencialevél alaki hibája esetén

Kérdés: Cégünk egy pályázathoz a testvérvállalatát jelölte meg kapacitást nyújtó szervezetként a szakmai alkalmasság tekintetében. Az ok: a rendelkezésre álló referencialevelek nem darabszámot tartalmaznak, hanem értéket, de a pályázatban darabszámot adnak meg minimum alkalmassági követelményként. Tehát a referencialevelünk alakilag nem fog megfelelni, nincs idő másik beszerzésére. Szükséges-e a testvérvállalatot alvállalkozóként is megjelölni? Mi magunk is képesek vagyunk a teljesítésre, a testvérvállalatra csak a referencia miatt van szükség (náluk rendelkezésre áll olyan, ami a darabszámokat is tartalmazza). Esetleg induljunk egyedül, és a rendelkezésre álló, összeget tartalmazó referencialevélről nyilatkozzuk le, hogy az darabszámban meghaladja a megadott minimumot?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdésre válaszolunk, érdemes tisztázni, vajon van-e szabadsága az ajánlatkérőnek abban, hogy saját maga döntse el, darabszámot és nem értéket kér a referencia előírása és igazolása során.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása előtt javasolt a Kbt. 5. §-a szerint átgondolni, hogy milyen mértékű a támogatási intenzitás, és milyen forrásból valósul meg a projekt, azaz a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. A kérdésből kiderül, hogy a támogatási intenzitás több mint 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás során a következő korlátokat kell az ajánlatkérőnek figyelembe vennie:A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Szerződés részét képező ajánlat nyilvánosságra hozatala, feltöltése

Kérdés: Ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés szövege úgy rendelkezik, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata elválaszthatatlan része a szerződésnek, akkor a szerződés nyilvánossága alapján az ajánlat üzleti titok keretében nem védett részét is nyilvánosságra kell hozni? Fel kell tölteni a szerződéssel együtt a Hatóság adatbázisába, illetve, például közérdekű adatigénylés keretében, a megkért szerződéssel együtt meg kell küldeni az igénylő részére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 43. §-ában egyértelműen a megkötött szerződésről beszél. Amennyiben a szerződés elválaszthatatlan része maga az ajánlat is, úgy a közzétételi kötelezettség arra is vonatkozik. Ennek ellenőrzése, szankcionálása azonban visszafogott hazánkban.A Kbt. 43....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címke:

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Eldőlt már, hogy mikortól lesz kötelező az elektronikus közbeszerzés? Még nem láttuk a módosítás megjelenését.
Részlet a válaszából: […] A módosítás az alábbi tartalommal jelent meg a Magyar Közlönyben, mely a kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetésének elhalasztásáról szól.A hatályba léptetés időpontja a módosításra vonatkozik, mely 2018. január 1-je. Módosul továbbá a kötelező elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címke:

Együttes kérelem árbevételre a hirdetményben

Kérdés: Kérhető-e együttesen egy hirdetményben a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel és az éves árbevétel?
Részlet a válaszából: […] Ennek korlátját nem szabályozza sem a Kbt., sem a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet. Az egyes alkalmassági követelmények vagylagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési terv alakisága

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy a közbeszerzési terv formátuma kötelező lesz, és azt közzé is kell tenni. Ezt azonban nem találom a törvényben, pontosabban a közzététel most is benne van. Milyen szabályt kell követni?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a Közbeszerzési Hatóság részére mindenképpen meg kell küldeni a közbeszerzési tervet, hiszen az nyilvános a Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése szerint.A hivatkozott jogszabályhely értelmében a törvény 5. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címke:

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevői rendszer valóban nem igazolja az összes kizáró ok esetében a minősített ajánlattevő kizáró okok hatálya alá tartozását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy külön nyilatkozattételre lenne szükség az egységes európai közbeszerzési dokumentumon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárás során az ajánlatkérő nem hirdetménytartalmat, hanem eljárási dokumentumokat módosít, nem teheti meg a gazdasági szereplők tájékoztatása nélkül. A Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése egyértelműen a közvetlen tájékoztatást írja elő, azaz egy új információ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
79
80
81
271