Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés azért fontos, mert a hatályos (közbeszerzési) szabályozás kifejezetten a már nem hatályos jogszabályra utal. A 2017. június 26-án hatályba lépett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Tájékoztató közzététele dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Kérdésünk egy ritkán alkalmazott rendszer, a dinamikus beszerzési rendszer értelmezésével kapcsolatos. Az eljárás eredményéről minden ajánlati szakaszt követően közzétesznek tájékoztatót, vagy csak azt követően, ha a fennállás időtartama megszűnik, azaz befejeződik a dinamikus rendszer?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tájékoztató közzétételével kapcsolatban ugyanaz a helyzet, mint a keretmegállapodásos eljárásnál. Azaz: az ajánlatkérő döntésétől függ, hogy egyenként teszi közzé az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, vagy negyedévente az alábbi, a Kbt. 37. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 12.

Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hivatalból történő eljárást a Kbt. 152. §-ának (1) bekezdése alapján lehet kezdeményezni, melynek feltétele, hogy a felsorolt szervezeteknek, személyeknek feladatkörük ellátása során jusson tudomására az eljárás alapjául szolgáló információ.A Kbt. 152. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 12.

Igazoláskérés a Kbt. 69. §-a (7) bekezdésének alkalmazásával

Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. következőkben ismertetett, 69. §-ának (7) bekezdésében meghatározott igazolásbekérés eltér a főszabálytól, és egyben lehetővé teszi, hogy ne az értékelést követően nyújtsa be igazolását az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező.A hivatkozott rendelkezés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. június 14.

Öntisztázással kapcsolatos jogerős határozat kezelése bírálati szakaszban

Kérdés: Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az ajánlattevő a bírálati szakaszban kapja meg a jogerős határozatot az öntisztázásról? Hiánypótoltatható? Ha beadhatja a határozatot, de az intézkedéseket csak az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés benyújtását követően tette meg, akkor is elfogadhatom?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint az érintett gazdasági szereplőnek az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően kell olyan intézkedést hoznia, amely kellőképpen igazolja megbízhatóságát. A Közbeszerzési Hatóság által kiadott megbízhatóság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti követelmények ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott ellenőrzést hogyan kell teljesíteni? Az ellenőrzés megtörténtét a közbeszerzési eljárás során rögzíteni kell, például a BB jegyzőkönyvben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése írja elő, hogy milyen esetben érvénytelen az ajánlattevő ajánlata, a 73. § (5) bekezdés pedig az ajánlatkérő kötelezettségét rögzíti az alábbi tartalommal:– az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. június 14.

Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti adatbázisában felsorolt esetekkel kapcsolatban az alábbiakra hívja fel a figyelmet:"A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének ac) pontjában megfogalmazott feladatát teljesítve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 10.

Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Összefoglaló tájékoztató módosíthatósága

Kérdés: Amennyiben a Miniszterelnökség véleménye szerint az összefoglaló tájékoztató tartalma nem megfelelő, de már az eljárást megindító felhívásokat régen kiküldtük a gazdasági szereplőknek, módosítható-e a tájékoztató? (Valójában az eljárási dokumentumokban már rendeztük ezt a kérdést, de tény, hogy a tájékoztató nem tartalmaz minden információt.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az összefoglaló tájékoztató módosítására nincs lehetőség, csak annak visszavonására. Mivel az eljárás időközben zajlik, és az ajánlattevők megkapták az eljárási dokumentumokat, az ajánlatkérőnek egyetlen lehetősége van a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése alapján,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címke:

Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés az új eredménytelenségi okot érinti, mely minimum két ajánlat benyújtását teszi szükségessé az eljárás során.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címke:
1
…
14
15
16
…
24