Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon az érintett kormányrendelet még valóban a 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdése m) pontjának felhatalmazása alapján született, amely a következők szerint szól.Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza a védett foglalkoztatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás szerint, az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyától függetlenül, minden közbeszerzési eljárásban tájékoztatásként közölnie kell azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése szerinti követelményekről tájékoztatást kaphat. Ezt úgy kell érteni, hogy a vállalkozásokra vonatkozó általános környezetvédelmi, szociális, munkajogi szabályozásokra vonatkozóan, még a legegyszerűbb árubeszerzés (például igazolványkönyvecske beszállítása) esetében is tájékoztatást kell adni arról, hogy mely szervezeteknél tájékozódhat ezekre vonatkozóan az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. alábbi, 73. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek valamennyi közbeszerzési eljárásban tájékoztatást kell nyújtania, emiatt nincs kivételi lehetőség, minden esetben szükség van az érintett szervezetek nevének felsorolására, amelyektől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Öntisztázás a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban hogyan működik az öntisztázás új Kbt.-ben megjelent intézménye? (Elsődlegesen a törvényszöveg értelmezését kérjük.)
Részlet a válaszából: […] Az öntisztázás jogintézményét a Kbt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint.A 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása egyedi ügyekben

Kérdés: Kérhető-e a Közbeszerzési Hatóságtól egyedi ügyben állásfoglalás? Ha igen, ki kérheti azt, és hol használható fel az állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság hatáskörét, jogkörét a Kbt. 187. §-a határozza meg. Ebben a körben a (2) bekezdés m) pontja utal arra, hogy a Hatóság, az ajánlatkérők segítése érdekében, a közbeszerzési eljárások elő­készítése és lebonyolítása során – elvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlatkérő mérlegelési lehetősége "háromajánlatos" eljárásban

Kérdés: Jól értjük-e, hogy a Kbt. 113. §-a alapján az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az összefoglaló tájékoztatásban megadott, érdeklődés jelzésére nyitva álló időtartam (minimum 5 munkanap) lezárulta után akár hónapokig (legfeljebb az összefoglaló tájékoztató megküldésétől számított 12 hónapig) "jegelje" az eljárást, illetve a rendelkezésére álló 12 hónapos időtartam alatt tetszőleges időpontban megindítsa azt? (Ebben az esetben elképzelhető ugyanis, hogy időközben már más gazdasági szereplő is érdeklődne az eljárás iránt, az érdeklődését azonban már nem tudja jelezni, így nem is tehet ajánlatot, illetve az ajánlatkérő mérlegelésén múlik, hogy küld-e neki is ajánlattételi felhívást.)
Részlet a válaszából: […] Igen, jól értik, a 113. § vonatkozó rendelkezése ugyanis az alábbi.Az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. két részre bontja a védelmi beszerzések nagy csoportját a kivételi körben. A törvény 9. § (1) bekezdésének a) pontja egyrészt utal az elsősorban saját szóhasználatában védelmi és biztonsági tárgyú beszerzéseknek hívott beszerzési tárgyakra, melyekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Késedelmi kötbér értelmezése az új, fakultatív kizáró ok szempontjából

Kérdés: Az új Kbt. fakultatív kizáró okai között szerepel a 63. § (1) bekezdés c) pontjában, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett. A késedelmi kötbér is a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankciók körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 142. §-ának (5) bekezdése ugyan nem definiálja a súlyos szerződésszegés fogalmát, de egyértelművé teszi, hogy amennyiben a súlyos szerződésszegés kártérítés követeléséhez vezetett, úgy a KH-nak történő bejelentési kötelezettség a szerződésszegésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Kötbérigény érvényesítésének időpontja az új, fakultatív kizáró ok szempontjából

Kérdés: Ha a szerződésszegés, amely miatt az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesít, 2015. november 1-je előtti, de a kötbérigényt november 1-jét követően érvényesíti az ajánlatkérő az ajánlattevővel szemben, az az új fakultatív kizáró ok körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény hatályba léptető rendelkezései alapján, a szerződésszegésre vonatkozó 142. § (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség a Közbeszerzési Hatóság felé a törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződésszegést a konzorcium követte el, így irreleváns, hogy ebben közvetlenül az egyik partnernek nem volt szerepe. A felelősség egyetemleges, ezért ennek kártérítéssel kapcsolatos következményeit is együtt kell vállalniuk. A korábbi szerződésszegésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
1
15
16
17
22