Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági szereplők megjelenése a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A módosított Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdésével kapcsolatban kérdezzük, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen bejelentett, meghívni tervezett gazdasági szereplők, valamint az ezektől a gazdasági szereplőktől független gazdasági szereplők, akik/amelyek "önként" jelentkeztek az eljárásra, tehetnek-e együtt ajánlatot, illetve lehet-e valamely meghívott cég valamely "önként jelentkező" cég alvállalkozója, kapacitásnyújtó szervezete? [A Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.]
Részlet az állásfoglalásából: […] Az erre vonatkozó rendelkezést a Kbt. 113. (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:Az ajánlatkérő köteles legalább három – a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt – gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény (továbbiakban: törvény) az alábbiakban módosította a Kbt.-t:A törvény 18. §-ának (3) bekezdése kiegészítette a Kbt. 62....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Indikatív ajánlat meghatározása

Kérdés: Mit jelent pontosan az indikatív ajánlat? Csak akkor kérhető ilyen ajánlat, ha támogatott projekt keretében kéri az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelenleg hatályos szabályok alapján az indikatív ajánlat kérése az eljárás előkészítésének részévé vált. A becsült érték meghatározásának érdekében olyan objektív módszereket sorol fel a Kbt. 28. §-ának (2) bekezdése, mint a beszerzési tárgyára vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés kapcsán a szerződés semmisségére vonatkozó egyes rendelkezéseket kell áttekinteni, amelyeket a Kbt. 137. §-a tartalmaz.A 137. § (1) bekezdése szerint semmis a szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;– hirdetmény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.

Minősített ajánlattevők listájáról történő törlés szempontjai

Kérdés: Milyen esetekben törli a KDB az ajánlattevőt a minősített ajánlattevők listájától?
Részlet az állásfoglalásából: […] A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Kbt. 187. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság vezeti. A jegyzékre vonatkozó részletes szabályokat a 321/2015. kormányrendelet tartalmazza. A kormányrendelet 28. §-a alapján azt a gazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nemzeti eljárásrendben lefolytatandó eljárások szabályait a Kbt. 113. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.

Eljárás jogorvoslati kérelem visszavonása esetén

Kérdés: Jogorvoslattal fordultunk a Közbeszerzési Hatósághoz. A kérelem benyújtását követően szeretnénk azt visszavonni. A visszavonás esetén előfordulhat, hogy a KH hivatalból folytatja le az eljárást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, előfordulhat. A benyújtott jogorvoslati kérelem a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, a Közbeszerzési Hatóság jogorvoslati szervéhez kerül. A jogorvoslatot kezdeményező, azaz a kérelmező a kérelmét az érdemi határozat meghozataláig visszavonhatja a Kbt. 151. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.

Öntisztázás lehetősége eltiltott gazdasági szereplő esetében

Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása esetében az ajánlatkérő öntisztázhatja magát. Azon kizáró okok, melyek alól enged öntisztázást az új...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

ESPD minősített ajánlattevő általi kitöltése

Kérdés: Minősített ajánlattevő eltekinthet az ESPD kitöltésétől? Vagy vannak számára is kötelező részek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) rögzíti, hogy a kizáró okokra (III. fejezet) és az alkalmassági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 9.
1
…
15
16
17
…
24