Találati lista:
1. cikk / 351 Szerződésmódosítás
Kérdés: Meglévő óvodaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. Kérdésünk az, hogy a megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
2. cikk / 351 Teljesítésigazolás
Kérdés: Közbeszerzési szerződést kötöttünk óvoda felújítására. A teljesítési határidőt túlléptük ugyan, de amiatt, hogy az ajánlatkérő 2 héttel később adta át a munkaterületet, és így 2 héttel később tudtuk megkezdeni a munkát. Akkor erről készült jegyzőkönyv, az ajánlatkérő is aláírta. Most a teljesítésigazolásba bele akarja írni, hogy 2 hét késedelem van, és fizessünk késedelmi kötbért. Mi ezt vitatjuk, álláspontunk szerint mi szerződésszerűen, 158 nap alatt teljesítettünk, amit az ajánlatban vállaltunk. Mi a jogi helyzet ilyen esetben? Ki kell adnia a szerződésszerű teljesítésről szóló teljesítésigazolást az ajánlatkérőnek?
3. cikk / 351 Szerződés megszüntetése kizáró ok fennállása esetében
Kérdés: A Kbt. 143. § (2) bekezdésében foglaltak mellett arra vonatkozó rendelkezést nem találtunk a jogszabályban, miszerint, ha a szerződés teljesítése során áll be a kizáró ok, különösen, de nem kizárólagosan a Kbt. 63. § (1) bek. c) pontja szerinti kizáró ok, akkor a szerződés felmondható, vagy felmondandó lenne. Kérjük szíves állásfoglalásukat annak vonatkozásában, hogy van-e mégis erre vonatkozó rendelkezés a közbeszerzési szabályozásban, avagy a joggyakorlatban. Amennyiben a fenti kérdésre nemleges választ adnának, kérjük továbbá szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jogszerűnek tartanának-e egy arra vonatkozó előírást egy mindenkori közbeszerzési szerződésben, amely egy erre vonatkozó felmondási/elállási okot rögzít.
4. cikk / 351 Tartalékkeret
Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot kértünk. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
5. cikk / 351 Árindex alkalmazása a szerződésben
Kérdés: Hároméves szerződést tervezünk kötni speciális alapanyagok beszerzésére. Az alapanyag jellemzője, hogy nagyon gyorsan változik az egységára. Ezért mi félévente tartanánk árfelülvizsgálatot, előre meghatároznánk, hogy melyik KSH-indexet alkalmazzuk, és automatizmusként kezelnénk a szerződésben az árak változását. Ez elegendő ahhoz, hogy szabályos legyen az árindexálásunk, és ne kelljen félévente szerződést módosítanunk?
6. cikk / 351 Szakember mint erőforrás igénybevétele
Kérdés: Több évre szóló közbeszerzési szerződésre irányuló eljárásban tervezünk ajánlatot tenni. Az alkalmassági feltételek összetettek, emiatt jelenleg nincs olyan munkavállalónk, akivel meg tudnánk felelni az ajánlatkérő által előírt szakmai alkalmassági feltételeknek. Ugyanakkor a megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel szerződéses kapcsolatban vagyunk, de csak abban az esetben vennénk át a jelenlegi munkáltatójától, ha elnyerjük a szerződést. Hogyan jelöljük ezt a helyzetet az ajánlatunkban?
7. cikk / 351 Határozatlan időre kötött szerződés
Kérdés: Ajánlatkérőként speciális nyomdai gépparkunk karbantartására közbeszerzési eljárásban kell szerződést kötnünk. Eddigi gyakorlatunk az volt, hogy kétéves időszakra szerződtünk. Most szeretnénk határozatlan időre szóló szerződést kötni. Mi ennek a feltétele?
8. cikk / 351 Közbeszerzési szerződés tartalma
Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
9. cikk / 351 Jogutód szerződéskötési kötelezettsége
Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
10. cikk / 351 Építményi jog értelmezése
Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
