Alvállalkozói státusz időbelisége

Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt esetben a munkavállaló szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt igazolna, ezért tárgyalni kell a kapacitást biztosító szervezetként való megjelölés kérdéskörét is az alvállalkozói státusz értékelése mellett.A Kbt. fogalmi rendszerében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek gyakorlatában terjedt el a termékváltás mint jogi kategória, amely a közbeszerzés merev rendszerében a többéves keretmegállapodások piaci viszonyokhoz való igazodásának jogszerű lehetőségét teremtette meg.A keretmegállapodásokban szabályozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet a válaszából: […] A három érintett ügy, a 107/2025., 108/2025. és a 109/2025. ügyek esetében valóban meglepő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egy kifejezetten komplex alanyi hatályvizsgálatot követően úgy vélte, a korábban kötött szerződések vonatkozásában megvalósult közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Jogutódlás megtiltása

Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződésben bekövetkezhető jogutódlásra speciális szabályok vonatkoznak. Az adott jogutódlás jellegétől függően nemcsak az adott ágazati jogszabályoknak kell megfelelni (pl. Ptk., Ctv.), hanem kizárólag a Kbt.-ben foglalt jogutódlási szabályok teljesülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatára vonatkozó összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig lehet módosítani, ha az ajánlatkérő az eredmény (azaz az összegezés) megküldését követően észleli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma kötött szerződést egy gazdasági társasággal, amely alapján a cseh adóhatóság számára informatikai rendszert fejlesztettek. Az ajánlatkérő helyébe később az adóigazgatási feladatokat ellátó DGF lépett, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés megkötésére, a közbeszerzési szerződés módosítására és a közbeszerzési szerződés tartalmára vonatkozóan szigorú szabályok vannak a közbeszerzésben.Az ajánlatkérőt és a nyertes ajánlattevőt szerződéskötési kötelezettség terheli, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Kivételi kör nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a Kbt. 4. § (1) bekezdése alapján az értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés megkötése érdekében közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni.A tűzijáték-tevékenység megrendelése a 92360000-2 Pirotechnikai szolgáltatások CPV-kódba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Alkalmassági előírás utólagos ellenőrzése

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, jogsértő és emiatt nem elfogadható az ajánlatkérő eljárása.A közbeszerzési eljárás során az ajánlatok bírálatának menetét és az ajánlatkérő eljárási cselekményeinek sorrendjét a Kbt. XIII. fejezete szabályozza. Első lépésként a 69. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Támogatás és közbeszerzés

Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben elsősorban a támogatási szerződés rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Amennyiben a támogatási szerződés utal a Kbt.-re, és előírja, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetében közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, akkor az alábbi eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.
1
2
3
34