Többszörös megjelenés tilalma

Kérdés: Most először szembesültünk azzal, hogy az ajánlattevő csak akkor kívánja cégünket bevonni egy pályázatba (szakemberünket is szeretné igénybe venni), ha más számára nem szolgáltatunk hasonló módon. Ezt azzal indokolta, hogy versenyjogi kockázatot jelent, ha máshol is szereplünk, mint szakember a pályázatban. Helytálló ez az indok?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a többszörös megjelenés tilalmát egyértelműen akként határolja le, hogy az ajánlattevő nem jelenhet meg az adott eljárásban (részben) más ajánlattevő mellett (alvállalkozóként, kapacitást biztosítóként, közös ajánlattevőként), csak egy szerepben.A Kbt. 36. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Alvállalkozó bevonása közös ajánlattétel kizárása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy "Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot". Ez kicsit elbizonytalanított minket, hogy ez a tilalom vonatkozik-e a várhatóan 10%-ot jóval meghaladó alvállalkozó bevonására vagy sem? Illetve ha ilyen formában nem, akkor van-e valamiféle korlát az alvállalkozói státusznál a %-os részre vonatkozóan? (Például ha már eléri a 40%-ot, akkor már nem alvállalkozóként, hanem közös ajánlattevőként kell fellépniük a szereplőknek?)
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy igen régen hatályon kívül helyezett szabályra utal, melynek során a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó egyben ajánlattevővé is vált. Ilyen korlát ma már nincs, sőt az alvállalkozói bevonás korlátja is megszűnt, így az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] A külföldi kapacitást biztosító bevonása esetében először is regisztrálni kell a szervezetet az EKR-ben, másként nem tudja az ajánlattevő kapacitást biztosítóként bevonni, kiválasztani az eljárás során.Ehhez nem csupán olyan meghatalmazás kell, amely engedélyezi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Alvállalkozás közös ajánlattevők között

Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások tekintetében az alvállalkozói teljesítés mértékének korlátozását már hatályon kívül helyezték. A közös ajánlattétel a Kbt. szerint egyetemleges felelősséget jelent, melyet nem lehet alvállalkozói szerződéssel korlátozni.A Kbt. 35. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok hallgatnak arról az esetről, amikor az egyes ajánlattevők saját jogon töltik fel adataikat az EKR-be, hiszen a Kbt. is eleve abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazással járnak el, és teszik meg nyilatkozataikat.A Kbt. 35....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően

Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A közelmúltban lefolytatott, 330/2019. számú jogorvoslati ügy hasonlít a kérdésben szereplő esethez, ahol a jogkérdés valóban az volt, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő köteles volt ajánlattételre felhívni minden olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Vezető ajánlattevő cseréje az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet vezető ajánlattevőt cserélni az EKR-ben? (Nem kínálta fel a rendszer a lehetőséget, keresés ellenére sem.)
Részlet a válaszából: […] A felhasználói kézikönyv egy rövid mondattal utal arra, hogy a vezető ajánlattevő cseréjének feltétele, hogy például a konzorciumi partnernél is újajánlat-létrehozatali jogosultsága legyen a gazdasági szereplőnek. A problémát az okozza, hogy újajánlat-létrehozatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmassági követelmény esetében lehetővé teszi az együttes megfelelést abban az esetben, ha a követelmények kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre.A 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ajánlattétel opcióra

Kérdés: Kötelező-e az opcióra ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az opcióra a hirdetmény utalt, az a becsült érték részét képezi, azaz ajánlattételkor annak ellenére az ajánlat tartalmának kötelező eleme, hogy az ajánlatkérő nem köteles igénybe venni az opciót a teljesítés során. Sőt a Kbt. 141. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] 2018. november 19-étől valóban törölték a Kbt. 138. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát, mely bekezdés tartalma a módosítás hatálybalépésétől az alábbi:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
1
3
4
5
24