Jelentkezési szakaszban megjelölt konzorciumi partner cseréje, visszalépése

Kérdés: Milyen lehetőségünk van adott eljárás jelentkezési szakaszában megjelölt konzorciumi partner cseréjére? Esetleg a partner milyen indokkal léphet vissza?
Részlet a válaszából: […] Konzorciumi partner cseréjére a szerződés megkötése után nyílik minimális mértékben lehetőség, az eljárás során az ajánlattevő nem "szállhat ki" az eljárásból. Ebben az esetben, ha a konzorciumi partner annak ellenére folytatja az ajánlattételt, hogy erre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződésbontás megfelelő termék szállítására képtelen nyertes ajánlattevővel

Kérdés: Ha valaki nem megfelelő termékkel került kihirdetésre nyertesként – mi összegzésben a második legkedvezőbb érvényes ajánlatként szerepelünk –, és a nyertes nem tud megfelelő terméket szállítani a teljesítésnél, "kirakhatja-e" az ajánlatkérő a nyertest, akivel szerződést kötött, és ugyanazon "eljárás" keretei között köthet-e velünk szerződést?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötésre vonatkozó szabályok valóban lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő első és második helyezettet is hirdessen. A szerződéskötés lehetősége azonban csak az eljárást követően, a moratórium lejárta után áll fenn. Amennyiben az elsővel megköttetett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő elismeri cselekményének jogszerűtlenségét, még nem feltétlenül bízhat abban, hogy "őszintesége eredményeként" nem kap bírságot. Egy érdekes, ugyanakkor kifejezetten tanulságos eset a D. 434/2021. számú ügy, ahol az ajánlatkérő képviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás megfelelő CPV-kód hiányában

Kérdés: Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő nem talál megfelelő CPV-kódot beszerzési tárgyára? Jogsértést követ-e el, ha nem fedi le a CPV-kód teljes mértékben a beszerzés tárgyának minden elemét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (8) bekezdésében általánosan fogalmaz, amikor a CPV-kódok megadására kötelezi az ajánlatkérőket. E rendelkezés szerint a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV) történő hivatkozással is meg kell adni.Mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Az ajánlattevők lehetőségei túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályok megállapítása esetén

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha az ajánlatkérő túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, vagyis például előírja, hogy a nyertes ajánlattevőnek garantálnia kell, hogy a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában sem vállalkozóként, sem alvállalkozóként, sem egyéb közreműködőként nem vett vagy vesz részt, továbbá a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe olyan szakembert, alvállalkozót vagy egyéb közreműködő személyt vagy szervezetet, aki vagy amely a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában bármilyen módon közreműködött vagy közreműködik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályai mögött a verseny tisztaságának védelme és az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos közbeszerzési alapelvek érvényre juttatásának szándéka húzódik meg. Vagyis az a közérdek, hogy egyik ajánlattevő se kerüljön kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] Mivel az alkalmasságba bevont szakember teljesítésbe történő bevonása kötelező, így attól az ajánlatkérő nem tekinthet el, ezt a Kbt. 65. § (9) bekezdése egyértelművé teszi.A fent hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Eljárás konzorciumi tag kiválása esetén

Kérdés: Jelenti-e az új, 35. § (7) bekezdésének szabálya azt, hogy minden gond nélkül változhat a teljesítés során a konzorcium, kiválhat-e tag, amennyiben a többi tag megfelel az alkalmasságnak?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-től hatályban lévő szabályozás értelmében a konzorciumból az eljárás során történő kiválás lazítja a gazdasági szereplőkre vonatkozó korábbi szabályokat.A 35. § (7) bekezdése alapján a közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása

Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A C-296/20. számú ügy nagyon friss, és valóban többek között azt a kérdést feszegeti, hogy a 2014/24. irányelv 70. cikkét ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződéssel szemben nem csupán tartalmi elvárásokat fogalmaz meg, hanem szigorú alakszerűségi követelményt is támaszt. A jogszabály szerint ugyanis eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.
1
15
16
17
61