Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt

Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés felmondására van szükség az alábbiak szerint.„143. § (2) Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Tényleges tulajdonos megjelölése

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó kft., amelynek a cégkivonatában a II. Cégformától függő adatok között az 1. A tag(ok) adatai felsorolásánál 3 személy szerepel. A 3 tag közül az egyik személynél az olvasható, hogy „A tag közös tulajdonban álló törzsbetét képviselője”. A cégkivonat II/3. Közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok adatai c. rovatban feltüntetésre került az a 2 személy, akik a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai. Az ajánlattevő a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében benyújtott nyilatkozata alapján a kft. egyik tulajdonosa 50%-os mértékű érdekeltséggel rendelkezik a kft.-ben, a másik tag pedig 25%-os mértékű érdekeltséggel. A fennmaradó 25%-os üzletrész a közös tulajdonú üzletrész. Kell-e szerepeltetni a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-nyilatkozatban ezt a 25%-os mértékű közös tulajdonú üzletrészt? Ha igen, akkor helyesen tölti-e ki az ajánlattevő a hivatkozott EKR-es nyilatkozatmintát, ha a közös tulajdonú üzletrész képviselőjét nevezi meg tényleges tulajdonosként – figyelemmel a Ptk. 3:165. § (1) bekezdésére is –, és a rá vonatkozó adatokat adja meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-űrlapon?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Jogutódlás megtiltása

Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...speciális szabályok vonatkoznak. Az adott jogutódlás jellegétől függően nemcsak az adott ágazati jogszabályoknak kell megfelelni (pl. Ptk., Ctv.), hanem kizárólag a Kbt.-ben foglalt jogutódlási szabályok teljesülése esetén lehetséges egy közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Bérlet és lízing

Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
Részlet a válaszából: […] ...az építési beruházás fogalmi elemek nem állnak fenn.Egyéb fogalomértelmezés hiányában az ágazati jogszabályokat kell figyelembe venni.A Ptk. 6:215. § (1) bekezdése szerint adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Ajánlattétel keretmegállapodás második részében

Kérdés: Árubeszerzésre megkötött keretmegállapodásban konzorciumi ajánlatot tettünk. Egy versenyújranyitáson mi szeretnénk indulni a konzorciumon belül. Van arra lehetőség, hogy csak mi adjunk ajánlatot, kössünk szerződést, mi teljesítsünk és mi számlázhassunk?
Részlet a válaszából: […] ...csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.Ez valójában a Ptk. 6:29. §-ában szabályozott, „több kötelezett a kötelemben” egyetemleges kötelezettség mellett jogintézménynek felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...az egyetértés a szerződésmódosításról.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Kbt. a szerződéskötési kötelezettségtől eltérően nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Számlakifizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése rendelkezik arról, hogy építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésében rögzített általános szabályoktól eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Fedezet az ajánlattevői oldalon

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet pedig pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmény esetében nem vesz részt a szerződés teljesítési szakaszában, csak a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Egybeszámítás

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
Részlet a válaszából: […] ...kívánt árura vonatkozó további szerződés megkötésekor a Kbt. szabályait kell-e alkalmaznia, vagy közvetlenül köthető szerződés a Ptk. alapján.Egyrészt irányadó a Kbt. 17. § (1) bekezdés a) pontja, mely szerint a beszerzés becsült értéke – a dolog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet a válaszából: […] ...tekintve lényeges különbség van.A Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján a közbeszerzési szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A szerződésmódosítási lehetőségeket a Kbt. szabályozza, ugyanakkor közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
2
3
31