Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] ...nyilvános, elektronikus, ingyenesadatbázisban elérhető. Amennyiben ennek ellenére be kívánja nyújtani azajánlattevő, elegendő mindezt a részvételi szakaszban megtennie. Az ajánlatkérőcsak a részvételi szakaszban ellenőrizheti az ajánlattevők kizáró okialkalmasságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
Részlet a válaszából: […] ...felhívjuk a figyelmet az irányadójogorvoslati határidőkre.A Kbt. alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyanajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagyjogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes hiánypótlás benyújthatósága

Kérdés: Milyen jogszabályon alapul a felhívásnak az a rendelkezése, mely szerint az "önkéntes" hiánypótlást az eredményhirdetést megelőző legkésőbb 10 nappal nyújthatja be az ajánlattevő? Ehhez kapcsolódva kérdésünk az is, hogy a hiányokat meddig lehet pótolni?
Részlet a válaszából: […] ...okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagya dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagoscsatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás határideje többszakaszos eljárásban

Kérdés: A többszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában mi a kiegészítő tájékoztató kérésének és a válaszadásnak a határideje, különös tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő több esetben csak úgy van meghatározva, hogy az ajánlatadáshoz elegendő idő álljon rendelkezésre, a különös eljárásokban pedig a határidő 10 napra is lerövidíthető?
Részlet a válaszából: […] ...kétszakaszos eljárások szabályai között valóban hiányosságvan abban a tekintetben, hogy a szabályok csak a részvételi szakaszra vonatkozóanhatározzák meg a kiegészítő tájékoztatás megkérésének és a válaszadásnak ahatáridejét. Az ajánlattételi szakaszra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés) anyagköltségés munkadíj forrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagy rendelkezésére fogállni,– az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Fenntartott beszerzések

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos a következő tartalommal.Az ajánlatkérő az e fejezet – Kbt. VI. fejezete – szerintiközbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettóegymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára.Az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Tárgyaláson meg nem jelenés következményei

Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő eredetileg beadott ajánlatát kell-e elfogadni, esetleg ki kell zárni? (A felhívás nem tartalmaz olyan feltételt, ami a személyes megjelenésre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...közvetlentárgyalások útján egyezzen meg a szerződési feltételekben, azaz az ajánlattevőnekis érdeke, hogy a tárgyaláson személyesen részt vegyen. Az az ajánlattevő, akinem vesz részt a tárgyaláson, tulajdonképpen elesik attól a kedvezőlehetőségtől, hogy saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Közjogi szervezet mint ajánlatkérő

Kérdés: Mit takar a közjogi szervezet megjelölés? Mely ajánlatkérő minősül annak?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű;– jogi személyiséggel rendelkezik;– az állam, a regionális, a helyi "hatóságok", illetve másközjogi szervezetek többségi részben finanszírozzák, vagy ezek a szervezetek amenedzsment ellenőrzésére jogosultak, vagy ezek a szervezetek jogosultak arra,hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:  

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...a)-b) pontja értelmében a befolyássalrendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, haannak tagja, illetve részvényese és– jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagyfelügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
263
264
265
395