Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a az alábbiakban ismertetendő rendelkezésében az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintájának rendelkezésre bocsátásáról szól, ami egyben azt is jelenti, hogy elvi értelemben az ajánlatkérő üres dokumentumot is bocsáthat az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Határidő-módosítás közzététele

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a módosítást már nem tudjuk közzétenni? Ilyen esetben érdemesebb nem módosítani határidőt? Úgy látjuk, hogy a Döntőbizottság sorra bírságolja azokat az ajánlatkérőket, amelyeknek a határidő-módosításról szóló hirdetménye nem jelent meg időben. Mi a megoldás a kérdésünkben felvetett helyzetre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek el kell döntenie, hogy feltétlenül módosítani kell-e a határidőt a dokumentumok módosítása mellett.A Kbt. 52. §-ának (5) bekezdése értelmében a meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Dokumentáció letöltésének feltételhez kötése

Kérdés: Megtehetem-e ajánlatkérőként, hogy a dokumentáció letöltését regisztrációhoz kötöm? (Csak az e-mail-címet kell megadni, oda érkezik egy e-mail, és már hozzá is tud férni az ajánlattevő a dokumentációhoz, tehát automatikus az eljárás.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben valódi korlátot nem jelent az ajánlattevő számára az információhoz jutás, mely összhangban van a Kbt. 57. § (1)–(2) alábbi bekezdéseivel, úgy a regisztráció alkalmazható. Lényeges tehát, hogy közvetlen adatelérés történhessen, és aránytalan nehézséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlattevők feltüntetése közös ajánlattétel esetén

Kérdés: A Kbt. 35. §-ának (3) bekezdésében a "megjelölés" közös ajánlattevők mindegyikének megnevezését (feltüntetését) jelenti a dokumentumokon, vagy elegendő a közös ajánlattétel tényére utalni?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattevők megjelölése egyértelmű megnevezésüket jelenti, mégpedig az ajánlatkérők számára azonosítható módon.A hatályos Kbt. 35. §-ának vonatkozó, (1)–(3) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák:– több gazdasági szereplő közösen is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-a szabályozza az összeférhetetlenséget. A rendelkezések közül a (2)–(4) bekezdések határozzák meg az összeférhetetlenségi eseteket.A hivatkozott rendelkezések szerint– összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Nyilatkozat összeférhetetlenségről

Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségi szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza.A szabályok összetettek ugyan, de kellően részletesek és összefüggéseikben értelmezhetők.Mindenekelőtt előrebocsátjuk, hogy az összeférhetetlenség jogintézményének az a célja, hogy a verseny tisztaságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Bírálat szakaszai nemzeti rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként valóban szükséges nemzeti rezsimben is két részre bontanom a bírálatot, annak ellenére, hogy e nélkül sokkal gyorsabb lenne az értékelés?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti rezsim szabályai között a közbeszerzési törvény 114. §-a egyértelműen utal a közösségi rezsimnek a törvény 69. §-ában megfogalmazott bírálati szabályára. Ennek értelmében először valóban a nyilatkozati elv alapján kell az Egységes Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási jogintézmény célja és rendeltetése, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenséget eredményező hibáját vagy hiányosságát hiánypótlás útján kiküszöbölje az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező.Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályokat a Kbt. 71. §-a tartalmazza. A kérdés szempontjából releváns rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alvállalkozó definíciója az alábbiak szerint fogalmaz.A törvény alkalmazásában alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.
1
40
41
42
69