Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás szabályai szerint a nyertesre vonatkozó döntés az eljárás lezárását jelenti, az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Köztartozásmentes adózói adatbázis vizsgálata

Kérdés: Az ajánlattevő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ezért az ajánlatkérő hiánypótlás keretében nullás adóigazolást kért. Az ajánlattevő a hiánypótlás keretében egy képernyőfotót nyújtott be, amelyen az látszik, hogy 9 hónappal ezelőtt még szerepelt az adatbázisban. Jól értelmezi az ajánlatkérő, hogy a fenti igazolás nem felel meg a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja az alábbi kötelező kizáró okot rögzíti:b) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Alvállalkozó bevonása hirdetmény nélküli eljárás esetében

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja alapján kizárólagos jogra tekintettel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz, akkor az ajánlattevő bevonhat alvállalkozót? Az ajánlatkérőnek egyáltalán rendelkezésre kell bocsátania az alvállalkozói nyilatkozatmintát (EKR-űrlap), tekintettel arra, hogy ha az ajánlattevőnek kizárólagos joga van a feladatra, akkor elvileg csak ő tudja teljesíteni a feladatot?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó bevonásának nincs jogi akadálya, figyelemmel arra, hogy a kizárólagos joggal érintett tevékenységen túl tartalmazhat a beszerzési tárgy leírása olyan elemet, mely szükségszerűen része a beszerzésnek, de alvállalkozói teljesítés tárgya lehet.A Kbt. 66. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 80. §-a tartalmazza az előzetes vitarendezés szabályait. Az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásának eltérő következménye van a közbeszerzési eljárás ajánlattételi (és részvételi) szakaszában, illetve a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában

Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. § (7) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy lefolytatásában az ajánlatkérő részéről nem vehet részt olyan személy, akinek a részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. Összeférhetetlenség fennállása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)–(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
Részlet a válaszából: […] Valóban a feleknek nincs szabadságuk a konzorcium fenntartását, változtatását tekintve. Jogutódlás esetében más a helyzet, de figyelemmel az egyetemleges felelősségre, mivel közösen vállalták a felek, így az ajánlatkérő is közösen kívánja fenntartani a helyzetet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Alvállalkozó nyilatkozata kizáró okról

Kérdés: Elegendő-e, ha kizáró oki nyilatkozatot kérek az alvállalkozótól, mielőtt én magam nyilatkozom róla?
Részlet a válaszából: […] Az EKR-ben az alvállalkozó nem nyilatkozik, hanem az ajánlattevő tölti ki a Kbt. 66. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot, amennyiben az ajánlatkérő az alábbiak szerint előírja:"66. § (6) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az ajánlatkérő köteles a beérkezett ajánlatokat elbírálni, és eredményes közbeszerzési eljárást követően a szerződést a nyertes ajánlattevővel írásban megkötni [Kbt. 70. §. (1) bekezdés, Kbt. 131. § (1) bekezdés]. A Kbt. a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Termék gyártójának üzleti titokká minősítése

Kérdés: Üzleti titokká lehet nyilvánítani a termék gyártójának megnevezését?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokká nyilvánítás feltétele, hogy valódi gazdasági sérelme legyen az ajánlattevőnek, amennyiben az információ nyilvánosságra kerül.Az üzleti titok szabálya az alábbiak szerint fogalmaz: Kbt. 44. § (1) A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése

Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlat érvényessége szempontjából a dokumentumoknak nincs jelentőségük, úgy szükségtelen a hiánypótlás is, hiszen egyértelmű, hogy nincs rá szükség. Gondolunk itt egy adatlap fordításának a bekérésére, melyet nem kért az ajánlatkérő. Az ajánlat ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.
1
8
9
10
69