A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre

Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 187. §-ának (2) bekezdése értelmében a Hatóság (...) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során az Ákr. alapján hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

In-house cég továbbszerződésének új szabályai

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy megváltozott a Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése oly módon, hogy a 25%-os szabály a továbbiakban nem érvényesül? Fel is kell mondani emiatt a szerződéseket, amelyek közbeszerzésben köttettek?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jén hatályba lépő szabályozás valóban megváltoztatja a korábbi ún. 25%-os szabályt, melynek lényege volt, hogy közszolgáltató in-house szerződése esetében az in-house cég továbbszerződése is közbeszerzés hatálya alá tartozott, amennyiben 25%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen a szabályozás alapján az alkalmassági és az értékelési szempont egymástól független kell, hogy legyen. Ezt erősíti a Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontja, mely szerint az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

In-house cég saját bevételének meghatározása

Kérdés: Beleszámítható-e az önkormányzat saját cégének bevételei közé az a bevétel, amit a bérlőktől, lakóktól, távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóktól, közületektől, parkolókat igénybe vevőktől szed be, amikor azt szeretnénk megállapítani, hogy a tulajdonostól származó bevételek elérik-e a bevételek 80%-át?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során nem vizsgáljuk az egyes szerződések tartalmát, hanem feltételezzük, hogy azok a szerződések, melyek az önkormányzat saját cége és az önkormányzat között állnak fenn, olyan szolgáltatásokat fednek le, melyek bevétele az in-house cég saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Kapacitást biztosító rendelkezésre állásának igazolása

Kérdés: Milyen formában tudom a kapacitást biztosító rendelkezésre állását igazolni a hatályos szabályok alapján? Szükséges-e bármilyen szerződés, vagy elegendő a felek nyilatkozata?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése előszerződéses vagy más formát említ a kérdésben szereplő rendelkezésre állás igazolása vonatkozásában.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Alkalmasság igazolása a kapacitást nyújtó szervezet "alvállalkozójával"

Kérdés: Biztosíthatja-e az alkalmasságot a kapacitást biztosító szervezet megbízásos jogviszonyban lévő munkatársa?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetre támaszkodó ajánlattevőnek kell nyújtania azt a képességet, melyben képes az ajánlattevő alkalmasságát igazolni, segíteni. Az erőforrásra támaszkodás nem jelentheti a kapacitást biztosító szervezet alvállalkozójára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Referencia biztosítása az ajánlatkérő többféle referenciaigénye esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő többféle referenciát kér, melyet a közös ajánlattevők úgy képesek biztosítani, hogy az összesen háromféle referenciát négy szerződésből biztosítják. Ebből kettő referencia önálló, egy referencia két közös ajánlattevő referenciája, egy referencia pedig a kapacitást biztosító szervezeté. Lehet-e így kombinált módon biztosítani a referenciákat, ha nincs annak korlátja, hogy hány szerződésből tudja azt az ajánlattevő produkálni, csak az érték van megadva, és a beszerzési tárgyak stimmelnek, továbbá nem oszthatók meg? Ebben az esetben a bevont szervezet kinek biztosítja a kapacitását? Van ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] A főszabályt a Kbt. 65. §-ának (6) bekezdése rögzíti az alábbiak szerint:Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi a cserét választható kizáró ok esetében, amennyiben azt az ajánlatkérő előírta.A Kbt. fenti rendelkezése alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság 2020 szeptemberében anonim információs csatornát indított el, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival bárki anonim formában osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogi jogsértések tekintetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Szerződés teljesítésének időpontja a közzétételi kötelezettség kontextusában

Kérdés: A Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat. A cd) pont esetében építési beruházás során mely időpont az irányadó? A beruházás kivitelező általi készre jelentésének időpontja, a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja vagy a teljesítésigazolás kiadásának időpontja? A legtöbb esetben ezek az időpontok eltérőek, akár jelentős időbeli eltérés is lehet közöttük. Vagy esetleg más időpont az irányadó? A ce) pont esetében fordított áfás szerződés esetén mely időpont az irányadó? Amikor a kivitelező felé teljesítette a végszámla kifizetését az ajánlatkérő, vagy amikor az áfa összegét megfizette? [A 44/2015. MvM rendelet 16. mellékletének V.2.4) pontjában a nettó ellenszolgáltatást kéri feltüntetni, a CoRe rendszerben azonban a bruttó ellenszolgáltatást kell feltüntetni. Fordított áfa esetében az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja eltér.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja az alábbi dokumentumok közzétételét teszi kötelezővé:– hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),– a szerződő felek megnevezését,– azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
1
16
17
18
117