568 cikk rendezése:
501. cikk / 568 Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
502. cikk / 568 Szerződés érvénytelenségének (semmisségének) megállapíthatósága
Kérdés: A motorvonattender második elbírálása során a MÁV érvénytelenítette a Bombardier ajánlatát és kizárta, mivel kirívóan alacsony árat ajánlott az ajánlat bizonyos elemeire. Fellebbezés után a KDB helyt adott a panasznak, figyelemmel arra, hogy a régi törvény nem tartalmazta a kirívóan alacsony ár esetén a kizárás lehetőségét. Mivel a törvény az indoklás lehetőségét tartalmazta, de elfogadhatatlan indoklás esetére nem adott útmutatást, nem kellett volna a Ptk. megfelelő paragrafusát alkalmazni, amely szerint (nem pontosan idézve): a szolgáltatás, ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén a szerződés érvénytelen? Ez ugyan még nem volt szerződés, de az ajánlatra épül a szerződés. Milyen álláspontot képvisel a Közbeszerzési Levelek Szerkesztősége ebben a kérdésben?
503. cikk / 568 Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései
Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
504. cikk / 568 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
505. cikk / 568 Iratmegőrzés időtartama közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: A Kbt. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a közbeszerzés előkészítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot 5 évig meg kell őrizni. Ha a pályázatot 1 eredeti és 3 másolati példányban kellett beadni, akkor a másolatokat is meg kell 5 évig őrizni?
506. cikk / 568 Közbeszerzési eljárás mellőzhetősége
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 786. számú kérdésére adott válaszra reflektálva kérdésünk az, hogy amennyiben nem az önkormányzati fenntartású kórház tulajdonában van a kft., hanem a fenntartó önkormányzat 100 százalékos tulajdona, akkor a jogügyletben érintett szereplők esetében (kórház – önkormányzati tulajdonú kft.) a sajátos jogi helyzetre tekintettel (ugyanaz a tulajdonos) mellőzhető-e a közbeszerzési eljárás?
507. cikk / 568 Igazolások benyújtása a szerződés megkötését követően
Kérdés: Mit kell tennie az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha az ajánlattevő – rendkívüli sürgősség esetében – nem tudja a kötelező kizáró okra vonatkozó igazolását [Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése] benyújtani a szerződéskötést követő 30. nap elteltével?
508. cikk / 568 Összességében legelőnyösebb ajánlat tervpályázati eljárásban
Kérdés: Az ajánlati ár megbontásának magyarázata nálunk: egy tervpályázati eljárás lebonyolítása után kötelező a nyertes pályázóval szerződést kötni, ugyanakkor vele hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell értékelni. Ebben az esetben mi lehetne az összességében legelőnyösebb ajánlat, ha csak egy ajánlattevő lehet?
509. cikk / 568 Tájékoztató szerződésmódosításról a Közbeszerzések Tanácsának
Kérdés: Mikor kötelező az egyszerű közbeszerzési eljárásban a szerződésmódosításról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni?
510. cikk / 568 Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint
Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?