Szakember cseréje rendelkezésre állásának megszűnése esetén

Kérdés: Amennyiben a tárgyalást megelőzően meghal a kapacitást biztosító szervezet szakembere, akkor milyen formában tudja őt pótolni? (Tárgyalásos eljárásról van szó, és előbbi nem minősül kizáró oknak.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés valóban egy olyan helyzetről szól, ahol az eljárás második szakaszában nincs lehetőség a kapacitást biztosító szervezet cseréjére csak abban az esetben, ha a kapacitást biztosító szervezet kizáró ok hatálya alatt áll. Aszakember halála vagy kilépése a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 11.

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 103. §-ának (5) bekezdésében egy adott hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalapra – Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont – utal, ugyanakkor a 137. § (2) bekezdése szerint kifejezetten a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások, vagy a közbeszerzés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 11.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi a cserét választható kizáró ok esetében, amennyiben azt az ajánlatkérő előírta.A Kbt. fenti rendelkezése alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 14.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazása DBR-ben

Kérdés: Lehet-e keretmegállapodásos eljárást alkalmazni dinamikus beszerzési rendszerben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés olyan gyakorlati lehetőséget feszeget, amelyet széles körben alkalmaznak az Európai Unióban, elsősorban az olasz, finn és svéd nagyobb beszerző szervezetek. A keretmegállapodásos eljárás és a dinamikus beszerzési rendszer ugyanis nem eljárástípusok, hanem beszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 9.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése általános érvénnyel mondja ki, hogy a közbeszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, továbbá, hogy a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció az EKR-en keresztül történik. A hivatkozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből adódóan vélhetően nem az előminősítési eljárásra gondol a kérdező – amely közszolgáltatók esetében lehetséges, de valójában dinamikus beszerzési rendszer, és előminősítési rendszernek felel meg –, hanem a kétszakaszos eljárásra utal.Fontos feltétel,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során

Kérdés: Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlaton akkor lehet a tárgyalásos eljárás során módosítani, amikor arra az ajánlatkérő lehetőséget biztosít. Mivel új ajánlat megtételére csak az EKR-ben van lehetőség, így a tárgyalást követően nyílik informatikailag is lehetőség új ajánlat megtételére, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 143. §-ában rögzíti, mely esetekben kell vagy lehet a közbeszerzési szerződést megszüntetni, mely szabályok egészítik ki azokat a megszüntetési okokat, melyeket a szerződő felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.

Szerződéses tárgyalások mellőzése

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy elzárkózik a szerződéses tárgyalástól, és gyakorlatilag úgy fogadtatja el a szerződés tartalmát, mintha nyílt eljárásról lenne szó?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése viszonylag nagy szabadságot ad az ajánlatkérő számára annak meghatározásában, hogy miről fog tárgyalni. Az előbbi szabály kifejezetten kiemeli, hogy a szerződéses feltételek azon elemei meghatározhatók, melyekről az ajánlatkérő nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.

A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról

Kérdés: Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés a rendkívüli sürgősséggel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során a gazdasági szereplők számára történő megküldés és a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása időpontjának értelmezésére utal. Az alábbi szabály egyidejűséget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.
1
…
7
8
9
…
59