353 cikk rendezése:
1. cikk / 353 Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében
Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
2. cikk / 353 Sürgős informatikai beszerzési igény
Kérdés: Rendkívüli beszerzési igényünk merült fel 12 millió Ft értékben egy informatikai rendszerünk karbantartása során, amit nem terveztünk. Az üzemszerű működés folyamatosságához szükséges a beszerzés soron kívüli megvalósítása, érintett szervezetként saját hatáskörben lefolytathatjuk a közbeszerzési eljárást, vagy erre DKÜ-engedélyt kell kérnünk?
3. cikk / 353 Új informatikai beszerzési igény
Kérdés: A tavalyi évben elkészítettük és határidőben benyújtottuk a DKÜ-nek az ez évi informatikai beszerzési tervünket. Most egy olyan beszerzési igény merült fel, ami a tervben nem szerepelt, a becsült értéke 40 millió Ft. Ezt új igényként kell jóváhagyásra benyújtanunk?
4. cikk / 353 Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége
Kérdés: Jogutódlással beolvadt társaságunkba az egyik leányvállalatunk. Mi közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, a leányvállalatunk viszont nem volt az. Kérdésünk arra irányul, hogy a leányvállalat mint jogelőd társaság által megkötött és jelenleg is hatályos gépjárműjavítási és -karbantartási szerződést módosíthatjuk-e oly módon, hogy azt kiterjesztjük a saját tulajdonú autóinkra? A szerződés nem közbeszerzési eljárás eredményeképpen jött létre. Jelen esetben kell-e alkalmazni a Kbt. 139. §-át?
5. cikk / 353 Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában
Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
6. cikk / 353 Konzorciumi tag kiválása
Kérdés: A Kbt. 139. § (1)–(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
7. cikk / 353 Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége meglévő szerződés esetében
Kérdés: Alapítói döntés alapján az ajánlatkérő személyében jogutódlás történik, és a jogutód társaság nem minősül a Kbt. 5-7. §-aiban meghatározott ajánlatkérőnek. A jogutód társaság a jogelőd társaság (Ajánlatkérő) közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződései vonatkozásában köteles-e alkalmazni a Kbt. előírásait pl.: szerződésmódosítások során, valamint jelen esetben miképpen kell értelmezni a Kbt. 139. § (3) bekezdését?
8. cikk / 353 Az ajánlattevő regisztrációja az EKR-ben
Kérdés: Ki ellenőrzi az ajánlattevő regisztrációját? Honnan tudom meg, ha már valaki regisztrált a cégem nevében?
9. cikk / 353 Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
10. cikk / 353 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
