2038 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – írásbeli összegezést küldött az ajánlattevőknek, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja az eljárást. Előzetes vitarendezési kérelmet adtunk be, a kérelmünkre azt a választ kaptuk, hogy forráselvonás történt a felettes szerv által, emiatt lett eredménytelen az eljárás. Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek ezt a körülményt be kellett volna írnia az összegezésbe, mert így olyan, mintha utólag találták volna ki. Mi az Önök álláspontja minderről?

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk. Az éves költségvetésünk felülvizsgálat alatt áll, és a nettó 5 millió Ft feletti kifizetéseket engedélyeztetnünk is kell. Az engedélyezési folyamat néha kicsit lassú, emiatt nem minden esetben tudjuk tartani a szerződésben vállalt fizetési határidőket. Erre tekintettel a közbeszerzési szerződéseinkben rendelkezhetünk úgy, hogy késedelmes fizetés esetén nem fizetünk késedelmi kamatot?

Kérdés: Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Az áttervezendő közműveket viszont csak felsorolja bármilyen egyéb specifikáció nélkül (hírközlés, villamos vezetékek, vízellátás, csatornázás, szénhidrogén-vezetékek). Lehet-e ennyire nagyvonalúan meghatározni a tervezési feladatot, illetve áthárítani a felelősséget a tervezőre?

Kérdés: Egy meglévő szerződésünkkel kapcsolatban a megbízónk szóban jelezte, hogy a mostanában zajló kormányzati átalakítások miatt várhatóan más szervezet részére kell teljesítenünk. Ez lehetséges egy közbeszerzésben elnyert szerződés esetében?

Kérdés: Közbeszerzésben keretszerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés kétéves határozott időtartamra jön létre. A szerződő partnerünk eddig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban most, az utolsó teljesítéssel megcsúszott, és a határozott időtartam is lejárt. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 6 hónappal, a hosszabbítás alatt már képes lesz a szerződésszerű teljesítésre. A határozott időtartam már lejárt, így jogi szakértőnk szerint a szerződést már nem lehet módosítani. Van megoldás erre a helyzetre?

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?

Kérdés: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 168. §-a szerint a 6. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. A 6. melléklet 12. pontja szerint kötelezően közzéteendő közérdekű adat, a közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések esetén a több kisebb összegű, folyamatos kifizetésekre is, vagy csak az egyösszegű nettó 100 millió forintot meghaladó kifizetésekre vonatkozik a közzétételi kötelezettség?

Kérdés: Köteles vagyok-e továbbra is az NKOH-hoz fordulni kötelezett ajánlatkérőként most, hogy a keretmegállapodás teljesítését végző konzorcium tulajdonosa megváltozott?