A Közbeszerzési Döntőbizottság késedelme

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogorvoslati fórum határidejét eljárási cselekményei elvégzésére a Kbt. 164. §-a rögzíti. Amennyiben a döntés meghozatala során a jogorvoslati fórumnak többletidő szükséges, úgy azt is rögzíti a jogszabály, hogy milyen feltételekkel lehet a határidőt hosszabbítani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Alvállalkozói státusz időbelisége

Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben felvázolt esetben a munkavállaló szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt igazolna, ezért tárgyalni kell a kapacitást biztosító szervezetként való megjelölés kérdéskörét is az alvállalkozói státusz értékelése mellett.A Kbt. fogalmi rendszerében az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 6.

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A három érintett ügy, a 107/2025., 108/2025. és a 109/2025. ügyek esetében valóban meglepő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egy kifejezetten komplex alanyi hatályvizsgálatot követően úgy vélte, a korábban kötött szerződések vonatkozásában megvalósult közbeszerzés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 6.

Támogatás és közbeszerzés

Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelen esetben elsősorban a támogatási szerződés rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Amennyiben a támogatási szerződés utal a Kbt.-re, és előírja, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetében közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, akkor az alábbi eljárási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 5.

Önkormányzat státusza a közbeszerzésben

Kérdés: A helyi önkormányzat a gyermekétkeztetés tekintetében nem minősül közszolgáltatónak? Mert közszolgáltatóként a 2024. évi költségvetési törvény 74. § (2) bekezdése vonatkozna rá, és akkor 50 millió az árubeszerzés értékhatára, nem 15 millió.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény 74. §-a szerint a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2024. január 1-jétől 2024. december...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.
Kapcsolódó címkék:    

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. március 6.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunkban nem térünk ki arra az esetre, ha az adott közbeszerzési eljárás állami építési beruházás megvalósítására irányul, és az új állami építési beruházásokról szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik, mivel a jogszabály speciális szabályokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

In-house szerződés módosítása

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés arra vonatkozik, hogy az in-house szerződésekre, amelyek kivételi körként kerültek be a Kbt.-be, alkalmazandók-e a szerződésmódosításra irányuló szabályok, figyelemmel arra, hogy valójában a szerződés létrehozatalát a Kbt. szabályozza.Az alábbiakban a Kbt. in-house...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. március 8.

Közszolgáltató védelmi beszerzése

Kérdés: Lefolytathat-e védelmi beszerzést nem állami tulajdonú közszolgáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (Vbt.) alanyi hatályát a 6. § határozza meg az alábbiak szerint, melyek külön nem utalnak a közszolgáltatókra, de mint közjogi szervezetek számos közszolgáltató kötelezően a Vbt. hatálya alá...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. március 8.

Kivételi körbe tartozó szolgáltatás egybeszámítása más szolgáltatással

Kérdés: Egybeszámítandó-e a kivételi körbe tartozó szolgáltatás más szolgáltatással? Konkrétan: épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatást egybe kell számítani az ugyanazon projekten belüli parkoló-útépítés tervezési szolgáltatással?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kivételi körbe tartozó beszerzési tárgyakat külön kell kezelni, hiszen nincs mit részekre bontani, mert részekre bontani (vagy egybeszámítani) csak azokat a beszerzési tárgyakat lehet, melyek a törvény hatálya alá tartoznak. A nemzeti rezsimben annyi jelentősége van a kivételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. december 14.
1
2
3
…
11