Keretösszeg növelése keretmegállapodásban

Kérdés: Növelhető-e a keretmegállapodás keretösszege? Van-e ennek korlátja, illetve a Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése nem akadályozza ezt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben jelzett előírás az eredetileg megkötött keretmegállapodás kereteire hívja fel a figyelmet, de nem érinti a szerződésmódosítás általános szabályait, amelyre a 141. § általános értelemben utal.A Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése szerint a keretmegállapodás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés releváns, hiszen a vonatkozó, a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 16.

Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kötelező bevonása az eljárásba

Kérdés: A Kbt. 27. § (3) bekezdése értelmében részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. EU-s forrásból támogatott építési beruházásnál akár a nettó huszonötmillió forint értékű beszerzésnél is követelmény az akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó? Az ötszázmillió forintnál pedig forrástól függetlenül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Európai Unióból származó forrásból finanszírozott projekt esetében minden esetben szükséges független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása. Ami félreértést okoz, általában a nem európai uniós forrásból megvalósuló beszerzési tárgyak kérdése.A fenti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 12.

Kivételi kör nemzeti rezsimben, kutatás-fejlesztési és innovációs célból megvalósuló beszerzés esetén

Kérdés: A konzorciumi tag egy GINOP-projektben támogatást kapott. A 255/2014. kormányrendelet 3.1.1. pontjában felsorolt besorolások közül ez a projekt az első két sorban foglalt tevékenységhez kapcsolódik, alapkutatás, ipari kutatás, K+F fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A Kbt. 2017. január 1-jétől hatályos módosítása új kivételi szabályt vezetett be – 111. § v) pont –, mely szerint a törvényt nem kell alkalmazni, a kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból megvalósuló beszerzésekre a 2400000-4-tól 24327500-7-ig és 24500000-9-tól 24965000-6-ig tartó CPV-kódok által meghatározott áruk vonatkozásában, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Ezek a CPV-kódok a különféle vegyipari termékekre, vegyi anyagokra, vegyszerekre, gázokra, polimer termékekre, oldószerekre stb. vonatkoznak, melyet a kérdés szerinti projektben kb. 20 M Ft értékben kellene beszereznünk. Értelmezésünk szerint, amennyiben a támogatási cél megfelel a fentieknek, akkor nem kellene közbeszerzési eljárást lefolytatni, hanem három árajánlat bekérésével meg lehetni valósítani a beszerzést. Mivel a 111. § v) pontjában nem szerepel az, hogy kizárólag az 5. § (3) bekezdésében foglalt ajánlatkérőkre vonatkozna ez a kivétel, úgy értelmezem, hogy amennyiben a támogatás célja K+F+I, és az adott CPV-kódú termékeket szerezzük be, akkor ez alól a kötelezettek is kivételek. Jól értelmezem a kérdést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fentiek alapján kijelenthető, hogy a projekt kutatás-fejlesztési és innovációs célból megvalósuló beszerzésre vonatkozik, és kimeríti a Kbt. 111. § v) pontjában meghatározott CPV-kódok egyikét. Az érintett nemzeti rezsim kivételi köre úgy került megfogalmazásra, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. június 14.

Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás nemzeti eljárásrendben uniós eljárásrend szabályai szerint

Kérdés: A Kbt. jelenleg hatályos, 21. §-ának (1) bekezdésében azt olvasom, hogy a törvény rendelkezhet úgy is, hogy nemzeti rezsimben nem nemzeti szabályok alapján járok el. Ezt a szabályt hogyan kell érteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az érintett 21. § erre vonatkozó szabálya nem változott. Az új szabály az egyes rezsimek közötti önkéntes átjárhatóságot biztosítja.A Kbt. hatályos, 21. §-ának (1) bekezdése akként szól, hogy az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték megállapítása nemzeti rezsimbe tartozó, közösségi eljárásrendben lefolytatott beszerzés esetén

Kérdés: Az új szabályozásban azt olvasom, hogy ezen túl már a III. rész helyett a II. rész szerint is lebonyolíthatok eljárást. Ez azt jelenti, hogy a becsült értéket meg kell emelnem, vagy elég, ha erre hivatkozom az eljárást megindító felhívásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, 2017. január 1-jétől hatályba lépett a Kbt. 21. §-ának (1) bekezdése az alábbi tartalommal:Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatban érdeklődik a kérdező, amely kérdés életszerű, és rávilágít a 2017. január 1-jén hatályba lépett 29. § gyengeségeire. Az új szabály az alábbiak szerint szól:– az ajánlatkérő más ajánlatkérőt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Közbeszerzési kötelezettség támogatásból megvalósuló építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kb. 400 milliós építési beruházás 70 százaléka tao-támogatásból, 30 százaléka önkormányzati támogatásból valósul meg. Közbeszerzés-köteles-e a sportegyesület, amely a beruházás megrendelője?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés kapcsán a Kbt.-nek a támogatásra és a támogatott szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit szükséges áttekinteni.A Kbt. 3. §-ának 39. pontja adja meg a támogatás fogalmát az alábbiak szerint:Támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Rezsimváltást eredményező szerződésmódosítás lehetősége

Kérdés: Módosítható-e a szerződés, ha a módosítás eredményeként elért szerződéses érték már eléri a közösségi értékhatárt? Tehát ha összeadom az eredeti becsült értékkel, akkor már eléri a közösségi rezsimet. Ebben az esetben lehet módosítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2017. január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás részben rendezte ezt a kérdést.A törvény 141. §-ának (2) bekezdésében a kis értékű, ún. de minimis változás esetében egyértelművé teszi a kérdést az új szabály, mely szerint nem lehet értékhatárt lépni.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 15.
1
…
7
8
9
…
15