A Kbt. alapelveibe ütköző kiírás

Kérdés: Nemzeti értékhatárt el nem érő pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőt kér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nem engedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? [Mondanom sem kell, hogy a kiválasztott három jelölt alkalmasságát senki sem vizsgálja, így lehetséges 70 M Ft-ig bármit kiírni (építési beruházás), és odaadni a kiválasztott cégnek egy kis ügyeskedéssel.]
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzésekre aKbt. Negyedik része vonatkozik, azaz egyszerű eljárást kell a beszerzésrelefolytatni. Ha a beszerzés értéke nem éri el a nemzeti értékhatár felét, akkoraz egyszerű eljárást le lehet folytatni három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelveket tartalmazó 1. §-ának (1) bekezdéseértelmében a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – azajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani averseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlat tárgyalásos eljárásban, jegyzőkönyv lezárása után

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárás során a tárgyalási jegyzőkönyv lezárása után az ajánlatkérő például új árat ajánl, ezt figyelmen kívül kell-e hagyni, mivel a jegyzőkönyvet már lezártuk, illetve módosítani kell-e a jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a kérdésben nevesített esetre nem tartalmazrendelkezést, azonban véleményünk az, hogy az eljárás lezárása után már nincslehetőség a tárgyalások tovább folytatására, és feltehetően a jegyzőkönyvlezárása is azért történt, mert az ajánlatkérő és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás műszaki leírás elkészíthetőségének hiányában

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezései között, 4.§-ának 15. pontjában határozza meg a közbeszerzési műszaki leírás fogalmát,amely nem más, mint azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeketkülönösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben a kérdésben felvetett szankciókonkívül más szankció nem ismert, igazán gyakorlata sincs a kérdéskörnek.Megjegyezzük azonban, hogy feltehetően nem véletlen az ún. szignalizációskötelezettség, amelynek alapján kialakítható bizonyos nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlatkérők mozgástere a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében esélyegyenlőségetkell biztosítani az ajánlattevők számára, hogy ajánlatukat az ajánlatkérőszámára minél kedvezőbben alakítsák ki. Ebbe a konstrukcióba nem fér bele, hogyaz ajánlat elemeit meghatározva, a versenybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Közbeszerzés előkészítésében részt vevők "kiadása"

Kérdés: Az ajánlatkérő – kérésre – köteles-e megadni az eljárás előkészítésében részt vevő személyek, intézmények, szervezetek nevét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének,lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Hiánypótlási felhívás egyetlen ajánlattevőnek

Kérdés: Lehetséges-e nyílt közbeszerzési eljárás során hiánypótlás keretében több ajánlattevő közül kizárólag egyet felszólítani meghatározott évi eredménykimutatást hitelesítő könyvvizsgálói záradék hiteles másolatának pótlására abban az esetben, ha erre sem az ajánlati felhívás, sem a kiadott dokumentáció nem kötelezte a lehetséges ajánlattevőket? (Cégünk a fenti igazolás másolatát nyújtotta be, véleményem szerint költségtakarékossági szempontból a többi ajánlattevő is. Ezen felhívás csak a később nyertesként kihozott ajánlattevőnek szólt.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdésének első mondata értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi ésgazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit ésigazolását.A kérdésből úgy tűnik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Hiánypótlási kötelezettség "körülírása"

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e a hiánypótlásra vonatkozó kikötéseit (például hány alkalommal lehet hiányt pótolni, ha nem akar hiánypótlási eljárást lefolytatni, akkor azt is jelezze, ha nem érkezik hiánypótlás, az ajánlat érvénytelen stb.)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a hiánypótlással kapcsolatban a verseny tisztaságát,átláthatóságát, az esélyegyenlőséget is biztosítja. Megköveteli, hogy ahiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőelőre, az ajánlati felhívásban rendelkezzen. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt eljárás meglehetősen egyedi. AKbt. 2.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési törvény szerint kelleljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
1
10
11
12
13