Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-a szerint azon személyek, illetve szervezetektekintetében kell az összeférhetetlenséget vizsgálni, akik az adottközbeszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vettek,a felhívás vagy a dokumentáció elkészítésében közreműködtek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek tisztában kell lennie a közbeszerzésiértékhatárokkal, és ebben a formában ajánlata valóban érvénytelen, ha nem azadott eljárásrend keretein belül teszi meg azt. Ebben a helyzetben azajánlatkérőnek nincs más lehetősége, hiszen szerződést nem köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Információadás lehetősége a dokumentáció megvásárlóiról

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?
Részlet a válaszából: […] Az információ adásának mindenki számára egységesnek kelllennie. Tehát a szükséges mértékben, amennyiben kérdést tesz fel egy ajánlattevő,a többiek erről tudomást szereznek, és természetesen a hiánypótlás esetén,illetőleg az ajánlatok bontása során amúgy is felolvassák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Eljárás ún. külső jelentkező esetén

Kérdés: A 894. számú kérdésre adott válaszuk minket is érint, azonban megállapítottuk, hogy Önök csak pontosították a kérdést, de azt lényegében nem válaszolták meg. A kérdés lényege: "elhajthatja-e" a 35 M Ft (jelenleg 45 M Ft) alatti értékű építési beruházás esetén a kiíró a "külső" jelentkezőt, vagy ha hamar jelentkezett, akkor köteles az esélyegyenlőség elve miatt elfogadni jelentkezését? (A Kbt. itt joghézagot hagyott, szerintünk.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlattételi felhívás célja, hogyazok adjanak ajánlatot, akiket/amely cégeket az ajánlatkérő erre felkér, nincslehetőség további ajánlat befogadására. Nem nyílt hirdetmény-közzétételről vanszó, ahol a Kbt. szerint minden érdekelt ajánlatot tehet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

A Kbt. alapelveibe ütköző kiírás

Kérdés: Nemzeti értékhatárt el nem érő pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőt kér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nem engedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? [Mondanom sem kell, hogy a kiválasztott három jelölt alkalmasságát senki sem vizsgálja, így lehetséges 70 M Ft-ig bármit kiírni (építési beruházás), és odaadni a kiválasztott cégnek egy kis ügyeskedéssel.]
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzésekre aKbt. Negyedik része vonatkozik, azaz egyszerű eljárást kell a beszerzésrelefolytatni. Ha a beszerzés értéke nem éri el a nemzeti értékhatár felét, akkoraz egyszerű eljárást le lehet folytatni három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelveket tartalmazó 1. §-ának (1) bekezdéseértelmében a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – azajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani averseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlat tárgyalásos eljárásban, jegyzőkönyv lezárása után

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárás során a tárgyalási jegyzőkönyv lezárása után az ajánlatkérő például új árat ajánl, ezt figyelmen kívül kell-e hagyni, mivel a jegyzőkönyvet már lezártuk, illetve módosítani kell-e a jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a kérdésben nevesített esetre nem tartalmazrendelkezést, azonban véleményünk az, hogy az eljárás lezárása után már nincslehetőség a tárgyalások tovább folytatására, és feltehetően a jegyzőkönyvlezárása is azért történt, mert az ajánlatkérő és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás műszaki leírás elkészíthetőségének hiányában

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezései között, 4.§-ának 15. pontjában határozza meg a közbeszerzési műszaki leírás fogalmát,amely nem más, mint azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeketkülönösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben a kérdésben felvetett szankciókonkívül más szankció nem ismert, igazán gyakorlata sincs a kérdéskörnek.Megjegyezzük azonban, hogy feltehetően nem véletlen az ún. szignalizációskötelezettség, amelynek alapján kialakítható bizonyos nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlatkérők mozgástere a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében esélyegyenlőségetkell biztosítani az ajánlattevők számára, hogy ajánlatukat az ajánlatkérőszámára minél kedvezőbben alakítsák ki. Ebbe a konstrukcióba nem fér bele, hogyaz ajánlat elemeit meghatározva, a versenybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
1
10
11
12
13