46 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] § (5) bekezdés, Kbt. 131. § (7) bekezdés] pedig jól mutatják azt az elvi megközelítést, hogy amennyiben az eljárás eredményét illetően vita áll fenn, akkor az ajánlatkérő ne jusson el a szerződéskötésig annak érdekében, hogy az esetleges jogsértés reparálható legyen. A jogorvoslati szabályok is jól tükrözik a határvonalat. A Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, de csak akkor, ha a döntés alapján a felek a szerződést még nem kötötték meg. Végül a Kbt. 166. § (13) bekezdése is tanúsítja az elhatárolást, mely szerint ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként vagy az ajánlattevőként szerződő fél, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül, elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés kvázi a bírálati/értékelési szakaszt lezáró esemény dokumentuma. Az összegezésben az ajánlatkérő összefoglaló tájékoztatást ad az eljárás eredményéről: az ajánlattevő ajánlatának érvényessé vagy érvénytelenné nyilvánításáról; valamely gazdasági szereplő kizárásáról; a közbeszerzési eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről; megnevezi a nyertes, avagy a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt, valamint ismerteti az egyes döntéseinek indokát.Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés mint dokumentum kiemelt szerepét tükrözi, hogy módosítására is speciális szabályok vonatkoznak, ahol is a kiindulópontot az képezi, hogy az összegezésben megküldött eredmény jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Az összegezés módosítására vonatkozó szabályok aszerint határozzák meg az ajánlatkérő cselekvési lehetőségeit, hogy a szerződéskötésre sor került-e. A Kbt. 79. § (4) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérő szükség esetén jogosult a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt.Ezt az elhatárolást tovább erősíti a Kbt. 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosítása is, amely alapján az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv[…]

Részlet a válaszából: […] elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.(3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni."Megítélésünk szerint a kérdés szerinti pénzügyi szolgáltatáscsomag egyes elemei gazdasági funkcionális egységet alkotnak, más szóval, akár egyetlen szerződés keretében, egyetlen partner bevonásával is elvégezhetők, tekintettel a szolgáltatások[…]

Részlet a válaszából: […] kiegészít ő tájékoztatás kérésével összefüggésben, a közbeszerzési dokumentumok módosítása és az EKR üzemzavara egyes eseteiben [Kbt. 52. § (4) bekezdés]. Más eljárási cselekményeknél, így az előzetes vitarendezési kérelem beérkezése esetén az ajánlatkérő mérlegelésén múlik, hogy meghosszabbítja-e az ajánlattételi határidőt.A gazdasági szereplőknek figyelembe kell venniük azt is, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására és a válaszadásra is határidők vonatkoznak.A felhívás és a kapcsolódó közbeszerzési dokumentumok tartalmára vonatkozó előzetes vitarendezési kérelem, eljárási típustól függően, az ajánlattételi (részvételi) határidő lejárta előtti 10. napig, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi (részvételi) határidők lejártáig, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárást meghirdető előzetes tájékoztatóban a részvételi szándék jelzésére meghatározott határidőig nyújtható be [Kbt. 80. § (1) bekezdés b) pontja]. Nemzeti eljárásrendben előzetes vitarendezés az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig kezdeményezhető [Kbt. 114. § (13) bekezdés]. A késve benyújtott előzetes vitarendezési kérelemre az ajánlatkérő nem köteles válaszolni. Így hiába próbál a gazdasági szereplő a kiegészít ő tájékoztatást kérésére adott válaszra hivatkozással "vitarendezéssel élni" a közbeszerzési dokumentumokkal összefüggésben, ha a felhívás és a kapcsolódó közbeszerzési dokumentumok vonatkozásában az előzetes vitarendezésre nyitva álló határidő már lejárt.Ezen túlmenően az ajánlatkérőnek 3 munkanap áll rendelkezésére, hogy az előzetes vitarendezésre a válaszát megküldje, amely egy hétvége esetében akár 5 naptári nap hosszúságú időtartamot is lefedhet. Ezért előfordulhat, különösen nemzeti eljárásrendben, hogy a gazdasági szereplő ugyan határidőben nyújtja be az előzetes vitarendezési kérelmét, a válaszadás már az ajánlattételi határidő lejártát követő időszakra esik.Végül a harmadik körülmény, amit érdemes figyelembe kell venni, hogy az ajánlattételi határidő meghosszabbítása, különösen egy hirdetménnyel induló közbeszerzési[…]

Részlet a válaszából: […] és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jó hírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg...(3) A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni."A teljesítésben továbbá a jogbérletbe adót annyiban illeti meg ellenőrzési jog, mely a szerződésben foglaltak és saját utasításaiban foglaltak ellenőrzését jelenti. Ebben az értelemben nem kizárt tehát, hogy akár olyan tartalma is lehet a szerződésnek, mely kifejezetten akadályozza, a partnerek tevékenységét, és olyan együttműködésre készteti őket, mely a közbeszerzésben jogszerűtlen.A D. 201/2023. számú ügyben ezért volt jelentősége annak, hogy az érdekelt a közbeszerzési eljárás során becsatolta a Kbt. 44. § rendelkezései alapján üzleti titoknak minősített franchise-szerződését és menedzsmentszerződését. Ezen dokumentumokban nem szerepelt olyan jogkör, amely a jogbérletbe adót feljogosítaná az érdekeltek (esetünkben az ajánlattevők) irányítására, működésük szervezésére, döntéshozatalra, valamint az ajánlattevők közötti kapcsolattartásra, tevékenységük szervezésére sem közvetlen, sem közvetett módon. A dokumentumok egyrészt franchise-jogokat, hasznosítást, elszámolást, egységes arculati megjelenési követelményeket rendeznek, másrészt pedig a menedzsmentet támogató, üzletviteli tanácsadó jellegű szolgáltatásokat sorolnak fel.A menedzsmentszerződés keretében megkötött üzletviteli tanácsadói szolgáltatás pedig nem jelent az ajánlattevőre nézve irányítási, döntési jogokat, ahogyan azt a fentiekben a Ptk. is alátámasztotta. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Ptk. szabályaitól eltérő módon valamely menedzsmentszerződés ne tartalmazhatna egyéb jogokat a jogbérletbe adó vonatkozásában, ezért a kérdésre adott válaszban szükséges kiemelni, hogy amennyiben egyértelműen franchise-szerződésről van szó, úgy annak nem része az utasítási jog. Ha azonban a felek eltérően állapodnak meg, és olyan atipikus szerződést hoznak létre, mely utasítási jogot is tartalmaz, akkor más lehet a helyzet megítélése.A döntés is kitér egyébiránt azon kizáró okokra, melyek megalapozhatják az érintett ajánlattevők kizárását. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerint: "(1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött." A Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint: "(2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak."Amennyiben tehát a felek egyébként összejátszanak, akkor természetesen más okból, de szükséges kizárni őket az eljárásból, és ajánlatukat érvénytelenné nyilvánítani. Az érintett eljárás során a jogorvoslati fórum megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálata során a Kbt.-ben előírt kötelező és szükséges eljárási intézkedéseket megtette az ajánlatok érvényességének megállapítása érdekében. Több alkalommal kért az érintett 4 ajánlattevőtől felvilágosítást a kérelmező által sérelmezett kérdéskör kapcsán, az ajánlatkérő a felvilágosításkérés során egyértelműen fogalmazta meg a problémakört, a tisztázandó kérdéseket. Az érintett 4 ajánlattevő megadta a felvilágosítást az ajánlatkérői kérdésekre, a kért alátámasztó dokumentumokat csatolta. A nyilatkozatok tartalma kapcsán kétség nem merült fel, így az ajánlatkérő megfelelően járt el, hogy azokat figyelembe vette és azokat elfogadta. Így eljárási szempontból az ajánlatkérő a Kbt. előírásai szerint járt el, hiszen tisztázta, hogy esetlegesen bármilyen[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekintheti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja. A közbeszerzés feltételességét tehát az adja, hogy bekövetkezhet egy olyan konkrétan meghatározott "jövőbeli esemény", amely miatt a közbeszerzési folyamatnak nem kell elérnie a szerződéskötésig, amikor is a szerződés valószínűsíthetően teljesítés nélkül megszűnne, hanem a közbeszerzési eljárás már a bírálati szakasz cselekményeinek elvégzése nélkül lezárulhat az eljárás eredménytelenné nyilvánításával.A Kbt. 135. § (12) bekezdése egy további kisegítő szabályt tartalmaz. Ez alapján az ajánlatkérő jogosult arra is, hogy feltételes közbeszerzés esetén az eljárást megindító felhívásban megjelölt azon feltételt, amelytől a közbeszerzés eredményességét függővé tette, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kikösse. A felfüggesztett hatálybalépés a Ptk. szabályain alapul. A Ptk. 6:116. § (1) bekezdés szerint, ha a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be, azaz a szerződés teljesítése nem kezdődhet meg a felfüggesztés időtartama alatt. A szerződő felek várakoznak a feltétel bekövetkezésére. Míg a Kbt. 53. § (5)–(6) bekezdése szerinti jövőbeli esemény bekövetkezése a közbeszerzési eljárás eredménytelenséghez vezet, addig a felfüggesztő feltételként meghatározott jövőbeli esemény a szerződés hatálybalépését és így a teljesítést teszi lehetővé.A Kbt. 135. § (12) bekezdése egyrészt feloldja az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő Kbt.-n alapuló szerződés teljesítésére vonatkozó kötelezettségét, hiszen a Ptk. szabályai alapján a szerződés hatálybalépésére nem kerül sor, és ezáltal a teljesítés sem kezdődik meg. Másrészt jelentősen megnöveli a közbeszerzés megvalósításának az esélyét azáltal, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő eljuthatnak a szerződéskötésig annak ellenére, hogy az eljárást megindító felhívás tartalmaz egy olyan feltételt, amelytől az egész közbeszerzés sikeressége függ, ugyanakkor nem kezdik meg a teljesítést, esetleges költségek felmerülését, elszámolási vitát vagy esetleges szerződés ellehetetlenülést kockáztatva.A Kbt. 53. § (5)–(6) bekezdései, a Kbt. 135. § (12) bekezdése, illetve a Kbt. 131. § (9) bekezdése együtt egy folyamatot vázol fel, és a "jövőbeli feltétel" bekövetkezésének idejétől függően megteremti a helyzet jogszerű megoldását: a bírálati szakaszban bekövetkezett feltétel következménye (avagy lehetősége) a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása, az összegezés megküldését követően és a szerződéskötést megelőzően a szerződéskötéstől való elállás a lehetséges megoldás, a felfüggesztett hatálybalépés alkalmazása esetén a szerződéses kötelezettségek teljesítése nem kezdődik meg. A felfüggesztett hatálybalépés[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérőnek kötelessége megvizsgálni az összeférhetetlenséget saját kollégájával kapcsolatban."Kbt. 25. § (3) Ha a (2) bekezdés szerinti cselekmények vagy bármely más forrásból származó információ alapján felmerül az összeférhetetlenség kockázata, az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az összeférhetetlenség fennállását."Az összeférhetetlenség megítélése során a Kbt. alábbi 25. § (4) bekezdése alapján azt kell az ajánlatkérőnek eldöntenie ebben az esetben, amennyiben megvizsgálja a kérdést, és feltételezzük, hogy valóban az értékelésbe bevonásba került az érintett személy, hogy a kapcsolt vállalkozásban történő ügyvezetés befolyásolja-e az értékelés során folytatott munkáját, tárgyilagosan és pártatlanul képes-e véleményt nyilvánítani ebben a helyzetben."25. § (4) Összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy – ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is – közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását."Az alapkérdés, hogy a Kbt. 25. § (7) bekezdésében érintett 62. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kizárás alkalmazható-e ebben a helyzetben, feltéve, hogy az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságának sérelme más módon nem orvosolható. Mivel a Kbt. 25. § (8) bekezdése értelmében az ajánlatkérő is köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni, így amennyiben időben kiderül az esetleges összeférhetetlenség, vagy akár csak annak gyanúja felmerül, kizárhatja az értékelésből az érintett munkavállalót, melyről tájékoztatási kötelezettség is terheli az ajánlattevők felé. Feltételezzük továbbra is, hogy az összeférhetetlenségi helyzetre valamely ajánlattevő hívta fel a figyelmet. A Kbt. többször hivatkozott alábbi 25. § (8) bekezdése azonban elsősorban nem a kizárás alkalmazását követeli meg, hanem azt, hogy maga az ajánlatkérő tegyen meg mindent az esetlegesen fennálló összeférhetetlenség megszüntetésére. Sőt, ezt megelőzően magának az ajánlattevőnek is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tisztázza, mennyiben nincs köze a kapcsolt vállalkozás vezetőjének az érintett ajánlattételhez."Kbt. 25. (8) A (7) bekezdéstől eltérően, ha egy részvételre jelentkező, ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet vagy egy ezekkel – közvetve vagy közvetlenül – a 3. § 28. pontjában meghatározott kapcsolatban álló gazdasági szereplő – ide értve az (5) bekezdés b) pontja szerinti személyeket is – részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő köteles megfelelő intézkedéseket tenni – különös tekintettel az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi releváns információ többi gazdasági szereplővel való közlésére, valamint megfelelő ajánlattételi határidő biztosítására – annak érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban való részvétele ne vezessen a verseny torzításához. Az érintett gazdasági szereplő a 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján csak akkor zárható ki az eljárásból, ha az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő – hiánypótlás vagy felvilágosításkérés útján – köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az egyenlő bánásmód elvét és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az érintett gazdasági szereplő az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az ajánlatkérő köteles az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni."A fentiekben természetesen már a gyanú fennállása esetében is javasolt az érintett személy kizárása az értékelésből, de azt egyelőre nem vizsgáltuk, hogy önmagában a kapcsolt vállalkozási helyzet keletkeztet-e összeférhetetlenséget. Erre az általános pártatlansági szabályokon túl szintén a Kbt. fenti 25. § (8) bekezdése azon szabálya irányadó, mely szerint az ajánlattevővel közvetve a Kbt. 3. § 28. pontjában meghatározott kapcsolatban álló gazdasági szereplőnek minősül-e az érintett személy. Félreértésre adhat okot, hogy egy hivatkozás[…]

Részlet a válaszából: […] eredményezi. A Kbt. 71. § (9) bekezdés alapján az egyik lehetőség akkor áll fenn az értékelési szempontra megnevezett szakember cseréjére, ha a Kbt. 71. § (4) bekezdését kell alkalmazni: azaz az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely/aki az eljárást megindító felhívásban megjelölt kizáró okok hatálya alá tartozik, feltéve, ha az ajánlatkérőnek nem kell az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítania a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja alapján.Ezen esetkör két fordulatot tartalmaz: az első fordulat szerint az eljárást megindító felhívásban a szakemberrel összefüggő értékelési szempont mellett az alkalmassági követelmények között is szerepel egy szakemberrel összefüggő alkalmassági követelmény. Az értékelési szempontra, valamint az alkalmassági követelményre megnevezett ugyanaz a szakember pedig vagy maga a kapacitást biztosító szervezet (személy), vagy a kapacitást biztosító szervezet biztosítja a szakembert; és a kapacitást biztosító szervezet (személy) kizáró ok hatálya alatt áll. Az esetkör második fordulata, ha az értékelési szempontra megnevezett szakember alvállalkozó, és alvállalkozóként a kizáró okok hatálya alatt áll.Ebben az esetben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kizárás helyett, amely egyúttal az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását jelentené, az ajánlattevő új gazdasági szereplőt vonjon be, azaz új kapacitást biztosító szervezetet és/vagy új alvállalkozót jelöljön meg, ezzel pedig új szakember kerül megnevezésre.Amint látható, a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti lehetőség az ajánlattevő munkavállalójára nem vonatkoztatható, hiszen a munkavállaló szakember nem kapacitást biztosító szervezet és nem is alvállalkozó. A Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján a másik lehetőség akkor áll fenn az értékelési szempontra megnevezett szakember cseréjére, ha az eljárást megindító felhívásban a szakemberrel összefüggő értékelési szempont mellett az alkalmassági követelmények között is szerepel egy szakemberrel összefüggő követelmény, és az értékelési szempontra, valamint az alkalmassági követelményre megnevezett ugyanaz a szakember nem felel meg ennek az alkalmassági követelménynek. Ebben az esetben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítás helyett, amely egyúttal az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően."A Kbt. 138. § (1) bekezdése pedig egyértelművé teszi, hogy a nyertes ajánlattevőknek kell teljesíte­niük."138. § (1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)–(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie."Fentieknek megfelelően a konzorciumi tag kizárása nem lehet opció a konzorciumi szerződésben, figyelemmel a felek által fennálló egyetemleges felelősségre, melyet a Kbt. 35. § (6) bekezdése rögzít. A Kbt. 35. § (7) bekezdése ugyan utal a közös ajánlattevő kiválására, de ezalatt a szabály csak az eljárás során történő kiválást érti, azaz kétszakaszos eljárásban a konzorcium tagszámának csökkenését.[…]

Részlet a válaszából: […] kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyibenia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, ésib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg".Az Európai Bíróság C-387/14. számú (Esaprojekt) döntése alapján a hamis adatszolgáltatás eredhet gondatlanságból, nem csupán szándékosan történhet, azonban a gondatlanság alól sem menti fel az ajánlattevőt, amennyiben erről külön szól az ajánlatkérőnek.Gondatlanságnak olyan magatartás minősül, melynek lehetséges következményeit tanúsítója előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy a következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Mivel az ajánlattétel megtörtént, úgy a hamis adatszolgáltatás megvalósult. A helyzet későbbi reparálása pedig nem történt meg, mert egyéb kommunikációban már az értékelés szakaszában az ajánlattevő hiába szól tettéről, annak következményeivel már számolnia kell. Az önbevallás nem annulálja az i) pont beállását, mert nem a tényállás része, hanem a tudomásra jutás formája. Nem releváns kérdés tehát az önbevallás, de az i) pont vizsgálata során az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie minden információt, mikor az érvénytelenségről szóló döntését meghozza. Szemben a h) ponttal, az i) pontban nincs mérlegelési jogkör, de vizsgálati kötelezettség fennáll. Ennek része, hogy milyen dokumentumot nyújt[…]

Részlet a válaszából: […] gazdasági viszonyok) több üzletágban bizonytalanságot okozhattak a tervezhetőséget illetően, amely kiterjedhet a szállíthatósági problémákra, és ezáltal a teljesítési határidő bizonytalanságára, a kínálati oldal szűkösségére, amely hatással lehet a műszaki leírásra, de kiterjedhet az árazási problémákra is, amelyek a becsült értéket és a fedezetet is érintik. Ezek az események és a gazdasági szereplők jelzései a közbeszerzési eljárás előkészítésének megszokott menetére is hatással vannak. Mivel közbeszerzési eljárás esetén a becsült érték nagysága alapvetően befolyásolja a közbeszerzési dokumentumok tartalmát, kezdve az eljárási szinttől, az alkalmassági követelményeken át az árindokolás-kérésig, az ajánlatkérőkre hárul a feladat, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésének menetét újratervezzék.Ha az ajánlatkérő olyan beszerzést kívánt lefolytatni, ahol az érintett üzletág jelentős mértékben kitett az árfolyamváltozásnak, az árváltozásnak, javasolt az ajánlatkérőnek az időütemezést úgy kialakítania, hogy a becsültérték-felmérés és a közbeszerzés megkezdésének ideje időben egymáshoz a lehető legnagyobb mértékben közelítsen. Egy esetleges időbeli elcsúszás esetén, amikor a jelzések alapján az indikatív ajánlatok már érvényüket vesztik, a becsült érték felmérésének megismétlése a megoldás.Ugyanezt javasoljuk az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatásának esetére is. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének[…]