12 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] csatolt nyilatkozatot tekinti át). Az adatbázisokat az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő(k) ajánlata vonatkozásában köteles ellenőrizni (hiszen az adatbázis jelenti a kizáró okok és az alkalmassági követelmény esetében a konkrét igazolási módot).A Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdései szerinti utólagos igazolás (gyakorlatban a második lépcsőnek nevezett cselekménysorozat) célja kizárólag az, hogy az ajánlatkérő az előzetes igazolásként csatolt nyilatkozatok alapján bekérje a konkrét igazolásokat a kizáró ok fenn nem állásának, valamint az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről való tényleges meggyőződés érdekében. Ekkor kerül sor a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódó adatbázisok ellenőrzésére is. Figyelemmel a második lépcső céljára (utólagos igazolás a kizáró okok és az alkalmassági követelmények vonatkozásában), a Kbt. 72. §-a szerinti eljárási cselekményre elméletben már nem kerülhetne sor, hiszen az aránytalanul alacsony ár kérdésköre nem tartozik a kizáró ok és az alkalmasság igazolása körébe.A Kbt. 69. § (3) bekezdése is egyértelművé teszi a bírálati cselekmények sorrendjét, amikor kijelenti, hogy az ajánlatkérő a bírálat első lépéseként megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli az értékelési szempontok szerint. És ezt követi a bírálat második lépése, a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése szerinti cselekmények elvégzése, amely – lásd fentebb – a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódó igazolások bekérését jelenti. Az aránytalanul alacsony ár kérdésköre nem kapcsolható az értékeléshez, illetve a kizárás és az alkalmasság megítélése körébe, más érvénytelenségi ok is vonatkozik rá.A bírálatnak a Kbt.-ben nincs harmadik elméleti szakasza (harmadik lépcső), miszerint az utólagos igazolási cselekményeket [Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdés] követően további eljárási cselekményeket végez az ajánlatkérő, hiszen ez esetben a Kbt. 69. § (3) bekezdésben foglalt „megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli” kötelező rendelkezés sem lenne betartható.A bírálat két lépcsőfoka azzal a jogtörténeti kiegészítéssel érthető meg leginkább, hogy a szabályozás célja az adminisztrációs terhek csökkentése és az eljárás gyorsítása volt, miszerint az ajánlatkérő döntése alapján csak bizonyos számú (egy vagy több) ajánlattevő legyen köteles a konkrét igazolásokat csatolni.A Kbt. az eljárási cselekmények sorrendjét egyértelműen szabályozza, amelynek megfelelően az aránytalanul alacsony ár indokolása a Kbt. 69. § (2) bekezdése körébe tartozó nevesített eljárási cselekmény (a jogszabályhelyen olvasható „szükség szerint a 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni” szófordulat is erre utal), azaz egyenes bírálat esetén megelőzi az értékelési sorrend felállítását és az utólagos igazolások becsatolásának cselekményeit.Valóban okozhat értelmezési anomáliát, hogy az aránytalanul alacsony ár indokolását a Kbt. 69. § (2) bekezdése körében kell bekérni, hiszen értékelési sorrend még nem áll rendelkezésre egyenes bírálat esetén, de ez az anomália feloldható azzal, hogy ad1. az aránytalanul alacsony ár indokoláskérés kötelezettsége nem kapcsolódik az értékelési cselekményhez, ad2. az utólagos igazolás (második lépcső) célja a kizáró okok fenn nem állásáról és az alkalmasságról való tényleges meggyőződés, így nem lehet annak része, ad3. a megfelelően ítélt ajánlatokat kell értékelni.Az egylépcsős, illetve kétlépcsős, valamint az egyenes és fordított bírálat két eltérő kategóriát jelent. Az egylépcsős – kétlépcsős bírálat a kizáró okok fenn nem állásához és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés vizsgálatához tartozó fogalom, nevezetesen az ajánlatkérő először egy előzetes nyilatkozat, majd utólagos igazolások alapján bírál. Az egyenes és a fordított bírálat a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények egymáshoz való viszonyát, az eljárási cselekmények sorrendjét érinti.Egyenes egylépcsős bírálat esetén az ajánlatkérő először az összes bírálati cselekményt elvégzi, beleértve az aránytalanul alacsony árindokolás-kérést is, majd az érvényes ajánlatokat értékeli (sorrendet állít fel), és megállapítja a nyertes ajánlattevő személyét. Egyenes kétlépcsős bírálat esetén az ajánlatkérő a fentiekben már ismertetett eljárási cselekménysorozatot végzi el: bírálat a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján, beleértve az aránytalanul alacsony árindokolás-kérést is, majd értékelés a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján, végül utólagos igazolásbekérés a Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdés alapján.Fordított bírálat esetén az ajánlatkérő két lehetőség közül választhat. Fordított bírálatot jelent egyrészt az, hogy az ajánlatkérő a bírálati cselekmények körébe tartozó aránytalanul alacsony ár (vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások) vizsgálatára vonatkozó eljárási cselekményeket az ajánlatok értékelését követően végzi el, és csak a legkedvezőbb (vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb) ajánlattevő tekintetében alkalmazza szükség esetén a Kbt. 72. §-a szerinti cselekményeket. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép, és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni. Ebben az esetben tehát az aránytalanul alacsony árral összefüggő eljárási cselekmény kiválik a bírálati cselekmények közül, és az ajánlatkérő az értékelést (sorrendfelállítást) követően először az árat vizsgálja, szükség szerint indokolást kér, érvénytelenné nyilvánít, majd az adott ajánlattevő(k) tekintetében ezt követően végzi el a többi bírálati cselekményt a kétlépcsős vagy egylépcsős szabályoknak megfelelően [Kbt. 81. § (4) bekezdés].A fordított bírálat másik esete, amikor az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ekkor az ajánlatkérő csak az értékelési[…]

Részlet a válaszából: […] kijavítása (új hiánypótlás beadása), különös tekintettel a kettős hiánypótlási korlátra is.Ezen túlmenően azonban a valódi értelmezési problémát az jelenti, hogy a számítási hiba javítását egy külön bekezdés szabályozza, és nem az általános hiánypótlási szabályok vonatkoznak rá.A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő úgy állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot.A korábbi közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő számítása alapján az ajánlatkérő végezte el a kijavítási cselekményt, és közölte az ajánlattevővel a javított értéket; az ajánlattevőnek nem volt aktív szerepe a kijavításban. Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetésével viszont – technikai és átláthatósági okokra visszavezethetően – a szabályozás megváltozott, és ahogy fentebb írtuk, az ajánlatkérő kiszámítja az alapadatok alapján a helyes értéket, majd a számítása alapján felszólítja az ajánlattevőt a javításra, és az ajánlattevő végzi el a javítást az ajánlata visszanyitásával.A Kbt. 71. § (11) bekezdése egyértelműen szabályozza azt is, hogy ha a számítási hiba javítását nem teljesítik, vagy nem az előírt határidőben teljesítik, vagy hibásan teljesítik, akkor az ajánlat érvénytelen.Ugyanakkor jeleznénk, hogy az EKR működési elvei alapján a határidő lejárta előtt[…]

Részlet a válaszából: […] tulajdonjog vagy használati jog, vagy hasznosítási jognak a megvásárlását jelenti.A Kbt. 8. § (4) bekezdése alapján a szolgáltatás megrendelése olyan beszerzés, amely nem minősül árubeszerzésnek és építési beruházásnak, és amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A szolgáltatás „negatív” meghatározása azt jelenti, hogy csak akkor minősülhet egy közbeszerzési tárgy szolgáltatásnak, ha az árubeszerzés és az építési beruházás fogalmi elemek nem állnak fenn.Egyéb fogalomértelmezés hiányában az ágazati jogszabályokat kell figyelembe venni.A Ptk. 6:215. § (1) bekezdése szerint adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.A Ptk. 6:331. § (1) bekezdése alapján a bérleti szerződésben a bérbeadó a meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.A Ptk. 6:409. §-a alapján pénzügyi lízingszerződésnek azt nevezzük, amikor a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbe vevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve – ha a használat időtartama ennél rövidebb – a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a[…]

Részlet a válaszából: […] közbeszerzési műszaki leírást – az ajánlatkérő választása szerint – a következő módok valamelyikén kell meghatározni:a) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is,b) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, vagy ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagyc) az a) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, a b) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagyd) egyes jellemzők tekintetében a b) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.A hivatkozott rendelkezések alapján egyetértünk azzal az ajánlatkérői állásponttal, hogy a műszaki leírásnak mint közbeszerzési jogintézménynek kettős rendeltetése van egy közbeszerzési eljárásban:– tartalmazza a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki elvárásokat,– egyúttal meghatározza, hogy mely műszaki előírásokat, paramétereket kell az ajánlatkérőnek ellenőriznie ahhoz, hogy bizonyosságot szerezzen, hogy az ajánlat szerinti termék megfelel az általa elvárt rendeltetésnek.A műszaki előírások arra hivatottak, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatkérői elvárások alapján az ajánlatok szabályozott keretek között megtehetők legyenek. Ebből következően, a rendelkezéseknek nem az a célja, hogy az ajánlatkérő minél szélesebb körű versenyt generáljon, hanem egyrészt az, hogy beszerzési igénye műszakilag megfelelő termék beszerzésével realizálódhasson, másrészt az, hogy valamennyi gazdasági szereplő, amely az adott közbeszerzési piacon tevékenykedik, azonos versenyfeltételek mellett tehessen ajánlatot. Természetesen a közbeszerzési eljárásra vonatkozó alapelvi rendelkezéseknek érvényesülniük kell ezen jogintézmény alkalmazása[…]

Részlet a válaszából: […] hasonló esetben. Azaz a jogkérdést hiánypótlási kérdésként kell kezelni, ami azt jelenti, hogy a hiánypótlás teljesítésének elmaradása érvénytelenséget eredményez. Attól, hogy egy eljárási cselekmény keretében van lehetőség dokumentumot feltölteni, nem jelenti azt, hogy a késve feltöltött dokumentum tartalma az ajánlat részének tekinthető,[…]

Részlet a válaszából: […] jogszabályhelyben foglalt eljárási cselekményeket (pl. hiánypótlási felhívás kibocsátása), és módosíthatja az összegezést, ha a szerződés megkötésére még nem került sor. Előzetes vitarendezési kérelem esetében tehát a húsznapos időbeli korlát nem irányadó, a szerződéskötésig tartó időtartam alatt az ajánlatkérő jogosult az összegezés módosítására. Ennek az engedékenyebb szabályozásnak a célja, hogy az esetleges jogviták hamarabb lezárhatóak legyenek, és a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti, időben hosszabb jogorvoslati eljárás elkerülhetővé váljon. A „szerződéskötés” időbeli korlát pedig újabb jogi bonyodalmak elkerülésére szolgál, hiszen egy megkötött szerződés utólagos semmissége további újabb vitás kérdéseket nyitna meg.A szerződés megkötésére vonatkozóan a Kbt. tartalmaz kötelező rendelkezéseket. A Kbt. 131. § (5) bekezdése alapján az árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló szerződést harminc napon, építési beruházás esetén hatvan napon belül kell megkötni, az összegezés kiküldésétől számítottan. A szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó szabályok biztosítják azt, hogy az összegezés módosítására nyitva álló időtartam mégse legyen parttalan.Előzetes vitarendezési kérelem hiánya esetén a Kbt. 79. § (4b) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a húsznapos összegezésmódosítási korlát kizárólag arra az esetre nem vonatkozik, ha az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapítása alapján végez újabb eljárási cselekményeket (pl. hiánypótlási felhívás kibocsátása), és a megállapításokra visszavezethetően módosítja az összegezést. A közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapításai miatt szükséges összegezésmódosításra a húsznapos korláttal szemben addig kerülhet sor, ameddig az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződést nem kötötte meg, hasonlóan az előzetes vitarendezési kérelem szabályozásához. A Kbt. 79. § (4) és (4b) bekezdések rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján, az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatára vonatkozó összegezés ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik nap lejártát követően már nem jogosult az összegezést módosítani, kivéve az előzetes vitarendezési kérelem fenti szabályozását.A Kbt. 80. §-a elvi lehetőséget[…]

Részlet a válaszából: […] azt jelenti, hogy a témát (például műszaki tartalom, szerződéses tartalom) tárgyalás tárgyaként elfogadja. Amennyiben egyes szerződéses feltételeket elfogad, azt azért teszi, mert a szerződés tartalmáról hajlandó tárgyalni. Ha azonban nem fogadja el a javaslatokat,[…]

Részlet a válaszából: […] lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar mellett más nyelv használatát is.”Más nyelv használata ennek megfelelően nem követelhető meg, de amennyiben az ajánlatkérő lehetővé teszi az angol nyelven történő dokumentumtartalmat és a tárgyalás lefolytatását idegen nyelven, úgy erre lehetősége van. Külföldi ajánlattevők esetében ennek nagy jelentősége van, hiszen nagyobb valószínűséggel[…]

Részlet a válaszából: […] támasztják alá.Jelen esetben, a hűtőkamra a közösségi létesítmény kialakítására vonatkozó építési beruházás tervdokumentációjában került megtervezésre, majd a hűtőkamrának helyet adó helyiségcsoport kialakításra is került a beruházásra megkötött vállalkozási szerződésben, így nem vitathatóan a maga a hűtőkamra megvalósítása is az eredeti építési beruházás részének tekintendő.Mi úgy látjuk, hogy a korábban megkötött és a tervezett vállalkozási szerződések ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódnak, műszaki tartalmuk összefügg, a kérdésben leírtakból az állapítható meg, hogy a két szerződés egymást kiegészíti, egymáshoz kapcsolódik, az épület teljes körű és rendeltetésszerű használatához mindkét szerződés szükséges, emiatt – megítélésünk szerint – a műszaki-gazdasági funkcionális egység a két külön szerződéssel érintett beruházási elemek tekintetében megállapítható, még akkor is, ha az egyik jelentős, a másik pedig kisebb értéket képvisel, vagy éppen más forrásból kerül megvalósításra.Erre tekintettel a tervezett szerződést a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött korábbi vállalkozási szerződés értékével mi egybeszámítandónak véljük. Az egybeszámítási kötelezettség fennállását erősíti, hogy mind a két beszerzés egy projekt keretében, azonos ajánlatkérő által kerül megvalósításra, a projektcél is közös: önkormányzati közösségi létesítmény megvalósítása.A Kbt. 19. §-a szerint egy közbeszerzést több szerződéssel, külön időpontokban is meg lehet valósítani, ez önmagában nem jogsértő, csak abban az esetben válik azzá, ha az ajánlatkérő a becsült érték számításánál ezen szerződések értékét nem adja össze.Annak tehát nincs akadálya, hogy egy beruházás több szerződéssel kerüljön megvalósításra, mint jelen esetben, de az nem felel meg a Kbt. előírásainak, ha az ajánlatkérő egy egységes közbeszerzést úgy valósít meg több szerződéssel, hogy azok értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor[…]

Részlet a válaszából: […] mellett – folytathatja a közbeszerzési eljárásban való részvételt, az ajánlat nem minősül érvénytelennek, hiszen a közbeszerzési eljárásban már nem vesz részt a másik ajánlattevő. Az alkalmasság igazolása történhet úgy is, hogy a megmaradt közös ajánlattevő önállóan megfelel az alkalmassági követelményeknek, és úgy is, hogy új gazdasági szereplőt von be kapacitást biztosító szervezetként, de nem ajánlattevőként.A 4899. válasz másik lényegi eleme az volt, hogy a közös ajánlattevők egyik tagja a szerződéses szakaszban, azaz a keretmegállapodás időtartama alatt sem cserélhető le arra hivatkozással, miszerint a közös ajánlattevő tag kizáró ok hatálya alá került. A keretmegállapodás megkötését követően a szerződéses szakasz megkezdődik, és a közvetlen megrendelések, illetve versenyújranyitások a szerződéses szakasz megvalósítását jelentik. Szerződéses szakaszban a jogutódlás (kvázi közös ajánlattevő-csere) kizárólag a Kbt. 139. § (1) bekezdésében foglalt helyzetek valamelyikének fennállása esetén lehetséges, és jogutódlás esetében is igazolni kell az alkalmassági követelményeknek való további megfelelést. Ennek megfelelően szerződéses szakaszban nem lehet a kizáró ok hatálya alatt álló közös ajánlattevő helyére másik közös ajánlattevőt bevonni csak arra való hivatkozással, hogy a kizáró ok beállásának helyzetét megszüntessék.A jelen kérdés középpontjában a versenyújranyitáson való részvétel lehetősége áll egy kizáró ok fennállása esetén: nevezetesen, amennyiben a közös ajánlattevők egyik tagjával szemben a keretmegállapodás hatálya alatt beáll egy kizáró ok, akkor a többi közös ajánlattevő tag hogyan vehet részt a versenyújranyitásokon.A Kbt. 105. § (3) bekezdés k) pont alapján a versenyújranyitáshoz kapcsolódó ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi eleme az ajánlattevőknek szóló felhívás, amely szerint a kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozniuk kell. A Kbt. tehát keretmegállapodás beszerzési technika esetében előírja, hogy a szerződéses szakaszban sem állhat fenn kizáró ok az ajánlattevőkkel szemben.Ez azt jelenti, hogy versenyújranyitás esetén – az ajánlattételi kötelezettség miatt – a közös ajánlattevők ajánlatot tesznek, azonban az érintett közös ajánlattevő tag a kizáró ok fennállásáról fog nyilatkozni, amely az ajánlat érvénytelenségéhez fog vezetni, mindaddig, amíg a kizáró ok fennáll. Az egyik közös ajánlattevővel szemben beállt kizáró ok kihat a teljes ajánlat érvénytelenségére. A kizáró okkal érintett közös ajánlattevő tag miatt a konzorcium valójában soha nem lesz képes érvényes ajánlatot tenni. Ebben a helyzetben az alkalmassági követelményeknek való megfelelés kérdésköre valójában irreleváns.A jogkövetkezmények további esetei a keretmegállapodás jogi rendelkezéseitől[…]