35 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] elvégzésével. Amennyiben pedig a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennáll, úgy azt különböző beszerzési tárgyak esetében is vizsgálni kell, hiszen magába az árubeszerzésbe is beletartozik a beállítás és üzembe helyezés értéke.Esetünkben is a műszaki-gazdasági funkcionális egységet kell vizsgálni különböző beszerzési tárgyak esetében, azaz az árubeszerzés és az építési beruházás egységet képez-e. Mindkettő klímatelepítésre vonatkozik, csak az egyik esetben nem kell bontani, vezetékelni, míg a másik esetben igen. A cél mindkét esetben az, hogy legyen működő klímaberendezés az épületben, azaz a rendszer teljes kiépítése.Mivel valójában az ajánlatkérő beruházásként tervezi egyben az egészet, azaz olyan komplex „klímaprojektként”, amelynek van árubeszerzési és van építési beruházási része is, így a teljes projekt megítélése az alábbiaktól függ:– egy épületen vagy több épületen kell megvalósítani,– a cserének vagy az új telepítésnek nagyobb az értéke,– van-e olyan épület, ahol csere is és új telepítés is megvalósul.Szóval a konkrét beruházási, beszerzési körülmények döntik el, hogy mit kell tenni, az eset összes körülményének ismeretében.a) Ha van olyan épület, ahol csak cserélni kell a meglevőket, különösebb beavatkozás nélkül, akkor ott kezelhető árubeszerzésként.b) Ha van olyan épület, ahol egyáltalán nincs klíma, de kell, mégpedig telepítéssel és szereléssel együtt, akkor ott már az 1. számú melléklet szerint értelmezendő a beszerzési tárgy, azaz ott is klímaberendezést szükséges beszerezni, de szereléssel együtt. Ez a tipikus „vegyes” beszerzés, ahol az dönti el, hogy közbeszerzési szempontból árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak minősül, hogy melyiknek nagyobb az értéke, a klímaberendezéseknek összességében (árubeszerzési tárgyak), vagy az építési munkáknak együtt (építési beruházás).c) Ha van olyan épület, ahol csere is van, és újat is kell beszerezni és szerelni, akkor a csere részét az a)-val kell együtt számítani, a telepítés, szerelés részét meg a b)-vel.Összességében tehát egy ilyen komplex esetben beszerzési terv készül, ahol az a), b) és c) részek tárgyát és értékét kell megtervezni.Ha mindez egy épületben kerül megvalósításra, két eset is lehetséges:ad1) A cserére szoruló berendezéseket az ajánlatkérő megveszi,[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlat egyéb része tartalmaz-e releváns információkat, illetve mi az értékelési szempont. Továbbá nincs utalás a felolvasólapra, hogy az melyik értéket (teljes ajánlati ár) tartalmazza, a duplikált tételekkel együtt számított összesen értéket, vagy a duplikálás nélküli „helyes” értéket. A Kbt. 66. § (5) bekezdése alapján, és mivel a tényállás szerint az elsődleges Ajánlattételi lap az ajánlati árat részletező szakmai ajánlat, vélelmezzük, hogy volt felolvasólap. Vélelmezzük továbbá, hogy az értékelési szempont az összesen ár (teljes ajánlati ár).Az ítélkezési gyakorlat felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlat bírálata során az ajánlat tartalmát, az ajánlatban szereplő valamennyi dokumentumot egymás viszonyában, összességében kell értelmezni, ezért egy dokumentum hiányossága vagy hibája még nem feltétlenül alapozza meg az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását. A másik lényeges megállapítás, hogy a szakmai ajánlat hiánypótlása sem tiltott, a hiánypótlási korlátokra a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglaltak az irányadóak.Fontos kiemelni, hogy a gyakran hangoztatott „adminisztratív hiba” nem közbeszerzési fogalom. A közbeszerzési szabályozás a „formai” hibát különbözteti meg, amelyet ugyan kötelező hiánypótoltatni a Kbt. 71. §-a alapján, de nem okozza az ajánlat érvénytelenségét; ezért a hibák „formai hiba” és „tartalmi hiba” alapján kategorizálhatóak. Álláspontunk szerint az ajánlati árat részletező táblázat duplikált sorai nem tekinthetőek formai hibának.A Kbt. 71. § (1)–(3) bekezdései alapján az ajánlatkérő köteles a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályban foglalt feltételeknek, illetve köteles felvilágosítást kérni az ajánlatban található nem egyértelmű kijelentés tisztázása érdekében. A hiánypótlás során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani is lehet.A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiánypótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.Ennek megfelelően álláspontunk az alábbi: Amennyiben a felolvasólap, az elsődleges Ajánlattételi lap összesen rovata és a másodlagos dokumentum összesen rovata ugyanazt az értéket (teljes ajánlati árat) tartalmazza, továbbá az ajánlat egyéb részei sem utalnak más ajánlattételi szándékra, akkor az ajánlat tartalmának összessége ugyanarra a teljes ajánlati árra mutat. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 71. §-a alapján kötelezettsége felvilágosításkéréssel tisztázni az érintett táblázat belső sorainak és a többi dokumentum értékének az ellentmondásait, amelynek során tisztázódhat a duplikált mennyiség. Ezt követően pedig, a magyarázat függvényében, már lehetőség nyílik hiánypótlás keretében az összesen érték (teljes ajánlati ár) változtatása nélkül módosíttatni a táblázatot, mivel az ajánlat tartalmának összessége ugyanarra az értékre enged következtetni, és a hiánypótlás eredményeként az értékelés alá eső érték (teljes ajánlati ár), valamint az értékelési sorrend nem változik.Más a helyzet, ha a felolvasólap és az elsődleges Ajánlattételi lap összesen rovata, vagy felolvasólap hiányában kizárólag az elsődleges Ajánlattételi lap összesen rovata a duplikált értékkel számított értéket tartalmazza, és kizárólag a másodlagos dokumentum összesen rovata a duplikálás nélküli[…]

Részlet a válaszából: […] bírálóbizottság tagjai számára a bírálati szakasszal összefüggésben, de a Kbt.-ben foglalt feladatokra kötelező bírálóbizottságot összeállítani a négyféle szakértelem biztosításával.A Kbt. 27. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén azonban a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba.Egyes ágazati jogszabályok [pl. 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. §, Ábvt.] határozhatnak meg további követelményeket a bírálóbizottságot illetően. A tervpályázati eljárásokban felállításra kerülő bírálóbizottságra például sajátos szabályok vonatkoznak. A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet (10)–(11) bekezdései alapján a bírálóbizottság tagjai nem cserélhetőek le a tervpályázat meghirdetése után.A Kbt. azonban nem rendelkezik arról, hogy közbeszerzési eljárásban a bírálóbizottság összetétele nem változhat, amely – figyelemmel a közbeszerzési eljárások hosszára – életszerűtlen korlátozás lenne. Tiltó rendelkezés hiányában, az alapelvekre figyelemmel, ezért lehetséges a bírálóbizottság összetételének megváltozása, azonban a fentiekben ismertetett előírások (szakértelem, létszám, összetétel) betartása mellett.Javasolt azonban írásban tisztázni a bírálóbizottsági tag lemondásának okát, mert adott esetben az ajánlatkérő eljárási cselekmények végzésére lehet köteles. Például, ha a bírálóbizottsági tag lemondásának oka az összeférhetetlenség fennállása, akkor akár egyes eljárási cselekmények megismétlésére is sor kerülhet, vagy egy alapelvi vagy tételesjogi sérelem (pl. befolyásolás vagy bizalmas információszerzés) akár egy ajánlat érvénytelenségét vagy az egész közbeszerzési eljárás eredménytelenségét is okozhatja.Az új bírálóbizottság tag kijelölése[…]

Részlet a válaszából: […] megérkezésétől számított három munkanapon belül az EKR-ben köteles tájékoztatni, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja. A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint, amennyiben az előzetes vitarendezési kérelem alapján szükségessé válik, az ajánlatkérő a bírálathoz kapcsolódó Kbt. 71–72. §-a szerinti eljárási cselekményeket végezhet. Bírálati cselekmények végzése esetén a válaszadási határidő másként alakul. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül köteles tájékoztatni a kérelmezőt a három munkanap helyett. A többi ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége időben elválik, az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról az alkalmazott eljárási cselekménnyel egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról ugyanúgy, mint a kérelmező esetében, az ajánlatkérő a többi ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja.A Kbt. tehát a kötelező válaszadást („álláspontról tájékoztatást”) írja elő az ajánlatkérő számára három, illetve hét munkanapos határidővel, és nem tartalmaz arra vonatkozó lehetőséget, hogy az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet figyelmen kívül és válasz nélkül hagyja. Kivételt képez ez alól, ha az előzetes vitarendezési kérelem tartalmában nem felel meg a Kbt. 80. §-a szerinti jogszabályi követelményeknek. A Kbt. arra sem ad felhatalmazást az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő érdemi javaslatára, észrevételére ne adjon érdemi választ, még ha az érdemi válasz röviden arra irányul, hogy nem ért egyet a kérelmező javaslatával.A Kbt. 53. § (5)–(7) bekezdései alapján az ajánlatkérő jogosult feltételes közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta erre a körülményre a gazdasági szereplők figyelmét, és megjelölte a feltételes közbeszerzési eljárást megalapozó, az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli eseményt. Az ajánlatkérő eljárási cselekménye a jövőbeli feltétel bekövetkezésének idejétől függően alakul, az ajánlattételi határidő előtt a közbeszerzési eljárástól visszaléphet a felhívás visszavonásával a Kbt. 53 § (1) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő lejárta után a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilváníthatja a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pont szerint, az összegezés kiküldése után a szerződéskötési kötelezettség alól mentesülhet a Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján. Ez utóbbit a gyakorlatban szerződéskötés megtagadásának is nevezik.Álláspontunk szerint az előzetes vitarendezési kérelem tartalmának megvizsgálásától, a tartalommal kapcsolatos álláspont[…]

Részlet a válaszából: […] beruházásra szerződést kötött az ajánlattevővel. Ez magában foglalja azokat a következtetéseket is, hogy építési beruházás esetében az ajánlattevő ad1. saját maga részére nem állíthat ki referenciaigazolást a más részére végzett építési beruházásról, ad2. a saját maga részére végzett saját építési beruházást nem mutathatja be referenciaként.Az építési beruházásra vonatkozó referencia mint alkalmassági követelmény előírásának célja, hogy az ajánlattevő más szervezet vagy személy részére végzett építési munka bemutatásával, más szervezet vagy személy által kiállított igazolással bizonyítsa a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát.A Kbt. 3. § 1. pontja alapján az ajánlattevőnek a gazdasági szereplőt nevezzük, aki/amely ajánlatot nyújt be. A Kbt. 35. § (1) bekezdés alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot.Közös ajánlattétel esetében a két gazdasági szereplő laza gazdasági együttműködéséről beszélünk, amelyek közös ajánlat benyújtásában állapodnak meg. A közös ajánlattételre vonatkozó megállapodás nem hoz létre önálló jogalanyt, a közös ajánlattevők nem olvadnak össze egy jogalannyá, nem keletkezik „egy” ajánlattevő szervezet. Továbbra is elkülönült gazdasági szereplők és ajánlattevők, amelyek tárgyi közbeszerzési eljárásban egy közös ajánlatot nyújtottak be. Ennek megfelelően a közös ajánlattevők – mint elkülönült jogalanyok – kiállíthatnak egymás részére referenciaigazolásokat, ha a referenciaigazolás megfelel a kormányrendelet és a közbeszerzési dokumentumok tartalmi követelményeinek. A közös ajánlattevők egymás számára kiállított referenciaigazolása akkor fogadható el, ha az adott referenciában az egyik közös ajánlattevő a megrendelő, a másik közös ajánlattevő a kivitelező volt, azaz az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződés szemben álló alanyai voltak. Nem fogadható el a referenciaigazolás viszont abban az esetben, ha mindkettő közös ajánlattevő a korábbi építési beruházás főkötelezettje volt, mert ebben nem a szerződéskötő másik fél pozíciójában volt, és a saját teljesítésükre állítottak ki referenciát egymásnak.A kérdésben felvázolt helyzetben[…]

Részlet a válaszából: […] irányelvekkel összhangban nem követeli meg jogerős határozat meglétét a releváns szerződésszegések vonatkozásában. Az EKR-ben közzétett lista deklaratív hatályú hatósági nyilvántartás, a nyilvántartásba való bejegyzés nem keletkeztet kizáró okot, ugyanakkor megalapozza az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét a bírálat során. A nyilvántartásban szereplés ténye tehát nem mentesíti az ajánlatkérőket a kizáró okot megalapozó tények vizsgálatának kötelezettsége alól, azaz ha adott gazdasági szereplő szerepel a nyilvántartásban, akkor az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell a kizáró ok fennállását. Ha valamely gazdasági szereplő nem szerepel a nyilvántartásban, akkor a kizáró ok hiányát az ajánlatkérő vélelmezheti, de ha felmerül olyan körülmény, ami ezt megkérdőjelezi, akkor az ajánlatkérőnek kötelezettsége ennek vizsgálata, vagyis a korábbi szerződésszegés súlyosságát mérlegelnie kell.”Minden más alábbi kizáró ok esetében az EEKD-ban foglalt nyilatkozatot köteles az ajánlatkérő elfogadni, amennyiben egyéb információ nem áll rendelkezésére, például saját eljárása, szerződései vonatkozásában az adott ajánlattevőről.A fenti c) pont mellett sem az a) pont szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények megszegése, sem a b) pont esetében a súlyos szakmai kötelezettségszegés, sem pedig a d) pontban megjelölt fizetési kötelezettség nem teljesítése nem ellenőrizhető elektronikus adatbázisból. Arra már volt példa, hogy a nem a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontjához kapcsolódó munkaügyi jogsértést követett el az ajánlattevő, melyre az ajánlatkérő felfigyelt a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pont vizsgálatakor, figyelemmel arra, hogy az egyik versenytárs jelezte előzetes vitarendezési kérelmében. A választható kizáró ok előírása azonban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alábbi 9. §-a értelmében nem teszi kötelezővé az ajánlatkérők számára a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály minden nyilvántartásának követését (http://nyilvantartas.ommf.gov.hu/) a Kbt. 63.[…]

Részlet a válaszából: […] keretjelleggel való meghatározást is) vagy opcióval meghatározott mennyiség beszerzésére hogyan kerül sor, ezen belül arról, hogy kötelezettséget vállal-e a teljes mennyiség beszerzésére, vagy esetleg csak egy meghatározott részére, illetve fenntartja-e a jogot a beszerzéstől való eltekintésre. Egyes nézőpontok szerint a közbeszerzés rendszerébe nem illeszthető – alapelvi okokból sem – az az eset, ha az ajánlatkérő a beszerzés teljes mennyiségének lehívására nem vállal kötelezettséget, mert a beszerzés mennyisége jelentősen befolyásolja az ajánlatok számát és tartalmát. Ezért szükséges az, különösen a Kbt. 28. §-ában foglalt előkészítési szabályokra (reális ajánlattétel biztosítása) figyelemmel, hogy a közbeszerzési dokumentumok pontos információkat tartalmazzanak a beszerzés mennyiségét érintő szabályokról.A Kbt. kötöttségi szabályai alapján a szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni [Kbt. 131. § (1) bekezdés]. Ennek megfelelően a beszerzés mennyiségének lehívására vonatkozó előírások is a szerződés részévé válnak, ideértve azt az esetet is, ha egyáltalán nincs rendelkezés a beszerzés mennyiségének csökkentésére.A kérdés keretjellegű szerződésre utalt, ezért szükséges a keretmegállapodások szabályainak ismertetése is. A Kbt. a keretmegállapodások vonatkozásában kifejezetten tartalmaz rendelkezést az ajánlatkérő jogosítványát illetően. A Kbt. 104. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és – ha az eljárás hirdetménnyel indul – az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. A fenti rendelkezés „különösen” szófordulata utal arra, hogy nem kizárólag a többéves keretmegállapodások vagy a verseny biztosítása érdekében van lehetőség a keretmegállapodásból való beszerzés befejezésére.A közbeszerzési szerződés (tehát nem a keretmegállapodás) megkötését követően kötelmi jogviszony keletkezik a szerződő felek között, ahol a Ptk.-ban lévő szabályaival összhangban kötelezettség keletkezik a szerződés teljesítésére és jogosultság a szerződés teljesítésének követelésére.A Kbt. 104–105. §-aiban szabályozott keretmegállapodáson kívüli szerződéstípusok esetében, amennyiben a szerződés nem tartalmazza a beszerzés mennyiségének csökkentésére vonatkozó lehetőséget, akkor az ajánlatkérő tájékoztatását a beszerzési mennyiség lehívásának megtagadásáról[…]

Részlet a válaszából: […] ellenőrzés alá vont szervezet a beszerzései során nem alkalmazta a közbeszerzési szabályokat, de az ÁSZ szakmai álláspontja szerint közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül, jogorvoslatot kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KDB) a Kbt. 152. § (1) bekezdése alapján. Lehetősége van arra is, hogy a vizsgált szervezet vonatkozásban megkereséssel forduljon a Közbeszerzési Hatósághoz (KH) a vizsgált szervezet ajánlatkérői minősége tekintetében.Ez utóbbi esetben a szervezet ajánlatkérői minőségről, azaz arról, hogy a szervezet a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik-e, a KH az általa vezetett ajánlatkérői nyilvántartás adatai szerint ad tájékoztatást. A KH elsőként a nyilvántartási adatokat ellenőrzi, hogy abban szerepel-e ajánlatkérőként a vizsgált szervezet, és ha igen, milyen törvényi paragrafus alapján. Ha nem szerepel a szervezet a nyilvántartásban, vagy nem a megfelelő törvényi szakasz alapján jelentkezett be, felvilágosítást kér az ajánlatkérőtől. Amennyiben a szervezet nem tartja magát közbeszerzési ajánlatkérőnek, vagy nem a KH által megjelölt paragrafus szerint minősíti saját magát, ezt jelzi vissza, indokolással együtt, a KH-nak. Amennyiben a KH és a szervezet között eltérés mutatkozik abban, hogy a Kbt. mely alanyi hatályra vonatkozó rendelkezése az irányadó az ajánlatkérői státusz tekintetében a szervezetre, a KH jogosult a Kbt. 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezni ennek tisztázására, a Kbt. 26. §[…]

Részlet a válaszából: […] meghosszabbításának kötelezettsége a befizetett ajánlati biztosíték esetén természetesen nem értelmezhető, hiszen a biztosíték már az ajánlatkérő rendelkezésére áll, de lehetőség nyílik az ajánlati biztosíték más formában történő rendelkezésre bocsátására is.A Kbt. 54. § (5) bekezdés a)–b) pontjai alapján az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő részére az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását követő tíz napon belül, vagy a közbeszerzési eljárás eredményéről az ajánlattevőnek megküldött értesítést követő tíz napon belül kell visszafizetni. A nyertes ajánlattevő, illetve az összegzésben való megjelölése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére pedig a szerződéskötést követő tíz napon belül. Az ajánlatkérőnek azonban nem kell visszafizetnie az ajánlati biztosítékot, ha az ajánlati biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik.A Kbt. 54. § (7) bekezdése még egy további rendelkezést tartalmaz. Ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, azaz kiterjeszti a bírálat időtartamát, és valamely (vagy az összes) ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatát, akkor az ajánlati biztosítékot az adott ajánlattevők nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül kell visszafizetni. Amennyiben az ajánlati kötöttség árubeszerzés esetén a kilencven, illetve építési beruházás vagy folyamatba épített százhúsz napot meghaladná, akkor kilencven, illetve százhúsz napot meghaladó időtartamra az ajánlatkérő nem kérheti az ajánlati biztosíték fenntartását. Ebben az esetben a harminc, illetve kilencven nap leteltét követő tíz napon belül köteles az ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére.A Kbt. fenti rendelkezéseiben foglalt eseteken kívül az ajánlatkérőnek nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége az ajánlati biztosítékra vonatkozóan, és nem is dönthet az ajánlati biztosíték önkéntes visszafizetéséről, abban az esetben sem, ha a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerinti fordított bírálatot alkalmazza, és egy vagy több ajánlat bírálatát mellőzi. Az ajánlati biztosíték visszafizetésének kötelezettsége az adott ajánlat érvénytelenné[…]

Részlet a válaszából: […] határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.”Van ugyanakkor egy másik, kifejezetten érdekes olyan jogérvényesítést szolgáló irány, melyben a késedelmes döntés eredményeként a kérelmezett mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, mely áttételesen szintén ennek a jogkérdésnek a része lehet.A Kúria ítélete (Kfv.IV.37.489/2024/8) értelmében a közbeszerzési jogorvoslati eljárásra is irányadó az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 51. § (1) bekezdés b) pontja, azaz, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget a kérelmező ügyfélnek meg kell fizetnie, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.Érdekes továbbá a Fővárosi Törvényszék 6. Kf.700.093/ 2026/4. számú másik döntése, ahol kifejezetten a döntés késői meghozatala miatt nivellálta a Törvényszék a bírságot. A döntés nem precedensértékű, de rendkívül tanulságos.Ennek értelmében a jogorvoslati eljárások ügyintézési határidőn belül történő befejezése a jogviták eldöntésének a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokra, illetve az azok alapján történő beszerzésekre gyakorolt közvetlen hatása, valamint a jogorvoslati jog biztosításához kapcsolódó jogi érdek tényleges tartalmi érvényesülése okán kiemelt jelentőséggel bír. Ennek megfelelően a jogorvoslati eljárásoknak a Kbt.-ben meghatározott ügyintézési határidőn belül történő befejezése preferált jogalkotói cél, az ennek elmulasztásához fűzött szankcióval pedig a jogalkotó ennek betartására kívánta ösztönözni az alperest, hasonlóan az Ákr. hatálya alá tartozó többi államigazgatási szervvel. A szankció alkalmazhatóságának elmaradása lényegében formálissá tenné, kiüresítené a Kbt.-nek az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseit. A megalapozott döntéshozatalhoz szükséges idő biztosítása érdekében a Kbt. az Ákr. főszabályától eltérően határozza meg az ügyintézési határidő kezdetét is, amely a szükséges iratoknak a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére állásakor kezdődik. Az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában 10.000 forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Abból kiindulva, hogy az illeték, illetve díj megfizetése a hatóság mulasztásának adminisztratív szankciója, a hatósági ügy járulékos eljárásjogi kérdéseként kell kezelni az illeték, díj megfizetéséről való döntést, amelyre nézve a hatóság eljárási kötelezettsége fennáll, ha feltételei adottak. A döntés értelmében az elsőfokú bíróság helytállóan vette figyelembe a Kúria Kfv.IV.37.489/2024/8. számú (BH2025. 126.) precedensképes döntését, amelynek [68] bekezdése utolsó mondata elvi éllel szögezte le, hogy az Ákr. 8. § (2) bekezdése általános jelleggel nem engedi az Ákr. szabályaitól való eltérést, az 51. § (1) bekezdés b) pontja kapcsán pedig külön eltérést engedélyező szabályozás nincs, az alperes eljárása pedig nem vitatottan az Ákr. hatálya alá tartozik. A döntés [69] pontjában azt is leszögezte a Kúria, hogy az Ákr. hivatkozott rendelkezésének célja, hogy előmozdítsa, hogy a hatóságok a rájuk irányadó eljárási határidőket betartsák, annak elmulasztása esetén őket a törvény illeték- és díjvisszafizetési kötelezettséggel szankcionálja, illetve mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól. A döntés [70] pontjában pedig a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy amennyiben az alperes a rá irányadó eljárási határidőt nem tartotta be, úgy a Kbt. 151. § (9) bekezdésében foglaltaktól függetlenül az igazgatási szolgáltatási díj összegéből a 300.000 forintot sem tekintheti saját bevételnek, hanem azt az ügyfélnek vissza kell fizetnie. Ebből következően ez a díj nem tekinthető az ügyfél eljárási költségének, annak viseléséről[…]