Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?
Részlet a válaszából: […] megfontolásból évente biztosítja a fedezetet, vagy az egyes építési beruházásokat és szolgáltatásokat erőforrás-racionalizálási okból évente vagy szakaszosan rendeli meg.Ennek megfelelően példaként hozható, hogy amennyiben az ajánlatkérő 2 évvel korábban már döntött az adott műemlék épület felújításáról más műemlék épületének felújítása mellett (az ajánlatkérő közvetlen célja a „műemlék épületeinek felújítása” volt), csak erre az épületre vonatkozó felújítás támogatási szerződésének megkötése elhúzódott, és emiatt a többi műemlék épület felújítása már folyamatban van, vagy befejeződött, akkor a „folyamatban lévő” vagy „befejezett” építési beruházások”-at (és kapcsolódó szolgáltatásokat) is vizsgálni kell, hiszen ugyanazon közvetlen célnak a beszerzési elemei. Ugyanígy kell eljárni az esetleg még nem megkezdett építési beruházások (és kapcsolódó szolgáltatások) vonatkozásában is. Ugyanakkor, ha a „műemlék épületek felújítása” mint cél időben oly módon megtörik, hogy valamelyik beruházási elem csak hosszú-hosszú idő múlva folytatható, akkor már lehetséges ezt a beruházási elemet a többi beruházási elemtől külön beszerzésnek minősíteni.Ezenkívül különvehetőek azok a beszerzési igények (építési beruházások és kapcsolódó szolgáltatások) is, amelyek az egybeszámított (részekre nem bontott) beszerzések mellett váratlanul, előre nem látható módon jelentek meg. Például az ajánlatkérő januárban döntött a műemlék épület felújításáról, majd júniusban egy vihar következtében megrongálódott másik épületén helyreállítási munkát kell végezni.A fenti példákat szolgáltatásokra is irányadónak kell tekinteni. Ha pl. az ajánlatkérő 2 évvel ezelőtt az összes épületére vonatkozó „fejlesztésikoncepció-készítésről és építészeti tudományos dokumentáció és építési tervezésről” döntött, akkor a tárgyi műemlék épülethez kapcsolódó szolgáltatások egy közös cél egyik beszerzési elemét képezik, és nem hagyható figyelmen kívül a többi szolgáltatás.Az útmutató, az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat azt is egyértelműsítette, hogy a fedezet jellege (pl. támogatás vagy saját forrás), a fedezet számossága (többféle típusú fedezet), az építési engedélyek száma, a földrajzi elkülönülés (pl. egy azonos épület vagy különböző helyen lévő épületek), az ajánlatkérők számossága (pl. önálló ajánlatkérő vagy konzorciumi projektmegvalósítás), az egyes beszerzések projekten belül és egyes beszerzések kívüli jellege (pl. a beszerzés tartalma ugyanaz, de egyes beszerzések projektjellegűek), az időbeli elkülönülés (pl. többéves beruházások, időben egymás utáni megrendelések és munkavégzések sorozata, szakaszolás) önmagukban nem törik át a részekre bontás tilalmát, egyikük sem döntő szempont önmagában a részekre bontás tilalmának megítélése során. Minden beszerzési igény vonatkozásában minden körülményt egyedileg és összességében kell megítélni a részekre bontás jogszerűségének eldöntése érdekében.Tárgyi esetben a közös közvetlen cél (egy és ugyanazon műemlék épület felújítása), az ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódás, az, hogy ezeket a szolgáltatásokat egymással összhangban kell végezni, és a funkcionális folytonosság megállapítható az építési beruházás szakaszaihoz viszonyítva. Továbbá a szolgáltatások elvégzésére vonatkozó döntés egységet mutat (ugyanazon építési beruházáshoz szükségesek), ugyanazon ajánlatkérőt érintik, és időben összefüggenek (ugyanazon építési beruházás folyamatához kapcsolódnak egy időben vagy egymásra épülve), ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a felsorolt szolgáltatások becsült értéke nem bontható részekre, egybeszámítási kötelezettség alá esnek.A részekre bontás tilalmával összefüggésben az ajánlatkérőnek számba kell vennie az esetlegesen más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is, és egyenként kell megvizsgálnia a részekre bontás tilalmának (egybeszámítás) szempontjait. Ahogy korábban jeleztük, az nem döntő tényező, hogy egy bizonyos szolgáltatási kör „egy projektbe”, „egy támogatási szerződésbe” tartozik.Ennek alapján, ha az ajánlatkérő pl. a költségvetés-tervezés során a tulajdonában lévő több épület felújításáról döntött, amelyekhez tervezési munkák szükségesek, akkor önmagában az a körülmény, hogy az egyik felújításhoz sikerült támogatást elnyerni, még nem támasztja alá a szolgáltatások (és az építési beruházások) részekre bontásának jogszerűségét. A részekre bontást önmagában nem lehet jogszerűen alátámasztani azzal az indokkal, hogy egy szolgáltatási halmazra az ajánlatkérő támogatást nyert el. Amennyiben a különböző forrásból megvalósuló beszerzések közvetlen céljai, a műszaki-gazdasági funkcionalitás és a kisegítő szempontok az „egység” irányába mutatnak, akkor az egyes beszerzések becsült értékeit összességében kell figyelembe venni, függetlenül a fedezet jellegétől.A Kbt. az alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő szempontjából vizsgálódik, és az irányadó eljárási rend meghatározása az ajánlatkérő összes beszerzési igényének vizsgálatát érinti, sőt, közös projektek (pl. konzorciumi projektmegvalósítás) esetében pedig még akár a többi ajánlatkérő beszerzési igényeit is figyelembe kell venni.A részekre bontás tilalmára vonatkozó vizsgálat fő szempontja, hogy a más épületek, építmények tervezési feladatainak tartalma hasonló-e, a szolgáltatások rendeltetése és felhasználása egymással közvetlenül összefügg-e, egy közvetlen célt szolgálnak-e, műszaki és gazdasági funkcionalitásuk összefügg-e, az elérni kívánt, közvetlen cél megvalósításához a beszerezni kívánt szolgáltatások mindegyikére szükség van-e, továbbá ezeket a kérdéseket kiegészíti a kisegítő szempontok (egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő, azonos jogalap, időbeli összefüggés) megítélése.A részekre bontás tilalmát nem sérti meg az ajánlatkérő, ha betartva az összesített (teljes) becsült értékre irányadó eljárásrendet, „részszerződéseket köt”. A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján nem kötelező egyetlen szerződés keretében megrendelni valamennyi szolgáltatást. Az ajánlatkérő jogszerűen jár el akkor is, ha az összesített becsült érték alapján meghatározza az irányadó eljárásrendet, de több közbeszerzési eljárást folytat le, betartva az irányadó eljárásrendet, amelynek eredményeként egyenként köti meg a szerződéseket, vagy egy közbeszerzési eljáráson belül részajánlattételt tesz lehetővé, és részenként köti meg a szerződést.A részekre bontás tilalmához kötődő egybeszámítási kötelezettség vizsgálatától (amelynek célja az irányadó eljárásrend meghatározása) el kell határolni az egy szerződésben való megrendelés jogszerűségének vizsgálatát (amelynek célja a részajánlattétel biztosítása), amelyek két különböző közbeszerzési kötelezettséget jelentenek. A szolgáltatások egy szerződés keretében való megrendelésének jogszerűségéhez figyelembe kell venni a Kbt. 61. § (4) bekezdésének szabályait is. A Kbt. 61. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Közvilágítás-korszerűsítés minősítése

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
Részlet a válaszából: […] árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.”A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 34. pontja alapján „építmény: az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre”. 37. pontja alapján: „építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége”; 94. pontja alapján: „műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz, ideértve különösen az utat, hidat, tornyot, a távközlés műszaki létesítményeit, a villamos energia, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag továbbítására és tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotásokat, valamint a kültéri szobrokat és a kültéri installációkat”.Építési beruházási közbeszerzési tárgynak csak akkor minősíthető a beszerzés, ha a munkavégzés a Kbt. 8. § (3) bekezdése alapján minősül építési beruházásnak, amelyhez a b) és c) pontok esetében a 2023. évi C. törvényben foglalt fogalmi elemek fennállása is szükséges.A két beszerzési igény közbeszerzési tárgyba besorolásához elsőként a beszerzési igény tartalmát képező feladatokat kell meghatározni, és a feladatok alapján elvégezni a közbeszerzési tárgy meghatározását.Amennyiben a meglévő lámpatestek cseréje keretében kizárólag az „aktív” lámpaelem cseréjére kerül sor, és ez a lámpaelemcsere képezi a műszaki tartalom nagy részét, a beszerzési igény lényegét az adja, hogy az ajánlatkérő lámpatesteket vásároljon, amelyet az ajánlattevő felszerel, ahol a lámpatest beszerzése mellett a le- és felszerelés szinte járulékos jellegű feladat, akkor a beszerzés tárgya nem építési beruházás, hanem tisztán árubeszerzés (lámpatest az ingó dolog tulajdonjogának megszerzése, a leszerelés/beszerelés az üzembe helyezés).Amennyiben a műszaki tartalom középpontjában „épületben vagy egyéb építményben” építési szerelési munkák elvégzése [Kbt. 8. § (3) bekezdés a) pont], vagy egy építmény kivitelezése áll [Kbt. 8. § (3) bekezdés b)–c) pontok], a beszerzés olyan feladatokat foglal magában, amelyek építményt érintenek, és az építménnyel kapcsolatos építési munkákat kell végezni, azaz a cél egy építmény kivitelezése (átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése), a munkálatokat az építményen kell végezni, amelyhez értelemszerűen szükséges ingó dolog (lámpatest) mint tartozék beszerzése, és az építési beruházás túlsúlyban van az árubeszerzéshez képest, akkor minősíthető építési beruházásnak.A vegyes beszerzésekre vonatkozó főtárgy-teszt a szerződés elsődleges célját, a szerződést jellemző, meghatározó alapvető kötelezettségeket vizsgálja.Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az új lámpatestek vonatkozásában is. Ha az új lámpákkal bővítés építési szerelési munkákra irányul, vagy a beszerzési igény egy építmény kivitelezésére vonatkozik, azaz a beszerzési igény lényegét az építmény kivitelezése jelenti, amelyhez értelemszerűen szükséges az áru, valamint az építési beruházás túlsúlyban van az árubeszerzéshez képest, akkor minősíthető építési beruházásnak a beszerzés.Közvilágítás-korszerűsítés esetében azonban a szolgáltatás közbeszerzési tárgy is felmerülhet, főként az építési beruházási fogalmi elemek (1. sz. mellékletbe sorolás, építmény, kivitelezés fogalmi elemek) teljesülésének hiányában, például abban az esetben, ha a beszerzési igény, a műszaki leírás és a szerződéses konstrukció valójában a közvilágítás biztosítására, a közvilágítás üzemeltetésére vagy karbantartására, azaz szolgáltatásjellegű tevékenység megrendelésére vonatkozik.A fenti megközelítést támasztja alá a CPV-kód-rendelet is, amelyben lámpatestekkel kapcsolatban árura, építési beruházásra és szolgáltatásra is található CPV-kód.Ezt követi a Kbt. 16–19. §-a szerint a becsült érték meghatározása az adott közbeszerzési tárgy szerint, és a részekre bontás tilalmának vizsgálata, amelyhez annak ismerete is szükséges, hogy a fenti két beszerzésen kívül van-e még olyan beszerzés, amelyet figyelembe kell venni.A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján: „Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet a válaszából: […] ki.”Ebben az esetben azért érdemes óvatosan eljárni, mert amennyiben az ajánlatkérő úgy véli, hogy a két fél későbbi együttműködése már az eljárás során megkezdődött, úgy a GVH-nál eljárást köteles kezdeményezni, hiszen erre utal egyértelműen a Kbt. alábbi követelménye:„36. § (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.”Hasonlóképpen megtehetik ezt a versenytársak is. A felek közötti együttműködést tehát elsősorban nem a közbeszerzési törvény szabályai akadályozzák, hiszen ahogy a kérdésben is szerepel, valójában már az eljárás lezárását követően történik az alvállalkozó bevonása.Fentiek alapján semmilyen módon nem javasolt azonnal a szerződéskötést követően az alvállalkozó bevonása, a tárgyalások megkezdése még a szerződés megkötését megelőzően, továbbá az eljárás során benyújtott ajánlatok egyeztetése. A bevonás tehát nem tiltott, de az együttműködés időpontját, formáját, tartalmát tekintve nem járhat azzal a következménnyel, ami miatt az ajánlatkérő az eljárás során történő együttműködést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Választható kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ajánlattevő fél magatartása véleményes kérdések, míg az alvállalkozónak történő kifizetést nagyon pontosan kell tudni igazolni, azaz mindenképpen vizsgálatot igényel mindegyik kizáró ok eldöntése.A választható kizáró okok vizsgálatánál főszabály, hogy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet értelmében az ajánlattevő az EEKD-ban vagy egyéb nyilatkozatban köteles nyilatkozni, amennyiben az a) és b) pont hatálya alá esik. Ugyanakkor a jogszabályi rendelkezés a teljes 63. § vonatkozásában lehetővé teszi az öntisztázást, és egyben kötelezővé is teszi a nyilatkozattételt a kizáró okról és az öntisztázásról minden 63. § szerinti kizáró ok esetében.Az igazolások vonatkozásában az a), b) és d) pont tekintetében az EEKD ellenőrzi az ajánlatkérő, míg a c) pont esetében az EKR szerződésszegő ajánlattevőkkel kapcsolatos nyilvántartását az alábbiak szerint:„9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot;b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrzi.”Nemzeti rezsimben pedig egyszerű nyilatkozatot köteles elfogadni az ajánlatkérő. A Korm. rendelet tehát nem írja elő, hogy az ajánlatkérő köteles ellenőrizni azokat a közhiteles nyilvántartásokat, melyet megalapozhatják a kizáró okot az ajánlatkérők részéről.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában hivatkozik a 63. § (1) bekezdés a) pontját módosító jogszabályi indokolásra, mely szerint:„A módosítás értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van, hogy bírósági döntés nélkül, más bizonyítékok alapján is dönthessen a kizárásról. A 2014/24/EU irányelv szövege bármilyen megfelelő bizonyítási módszert megenged a követelmények megsértésének bizonyítására. A módosítás eredményeképp biztosított lesz az ajánlatkérő számára, hogy bármilyen megfelelő módon bizonyítsa a jogsértést és ezek alapján mérlegelje a gazdasági szereplők megbízhatóságát. Jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat továbbra is elfogadott, mint megfelelő bizonyíték, azonban az ajánlatkérő számára a kizárás lehetősége akkor is adott lesz, ha más megfelelő bizonyítékai vannak a szóban forgó követelmények megsértésére. További változás, hogy mivel a bizonyításhoz nem feltétlenül kell rendelkezésre állnia jogerős határozatnak, ezért a kizárás fennállásának kezdő időpontja a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegésének időpontja.”Az ajánlatkérő számára tehát a rendelkezésre álló információk vizsgálata megengedett, de nem elvárt. A Korm. rendelet főszabályként elfogadja az ajánlattevők nyilatkozatát, nem írja elő a 63. § (1) bekezdése értelmében adatbázis ellenőrzését, ha azonban bármilyen kapcsolódó információ az ajánlatkérő birtokába jut, például a kérdésben is említett adatbázisok ellenőrzésével, úgy az ajánlatkérőnek lehetősége van dönteni a kizárásról egyéb információk alapján, amennyiben azok megalapozzák. Amennyiben az a) és b) ponthoz kapcsolódó kérdésről van szó, úgy a mérlegelés miatt, míg a c) és d) pontok esetében a kizáró ok hatálya alá tartozás pontos megítélése miatt szükséges tisztázó kérdést feltenni a teljes körű bírálat elvégzése érdekében. Sőt, a c) pont esetében az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Bontás megismétlésének lehetősége

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlat elkésett, de a bírálat során a jogorvoslati fórum megsemmisítette egy ajánlatkérő összes döntését, megismételhető-e a bontás?
Részlet a válaszából: […] bontását követi, melyben – vélhetően – jogszerűen szükséges lefolytatni újra az ajánlatok bírálatát. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet értelmében a bontás nem ismételhető meg az alábbiak szerint:„5/B. § Az EKR-ben az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések bontása nem megismételhető.”Az eredményről szóló döntés és ennek eredményeként a bírálat újrakezdése már az ajánlatok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Közjogi szervezeti státusz autonóm szervezet esetében

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bek. e) pontjával kapcsolatban megjelent elnöki tájékoztatót elolvasva szeretném kérni segítségüket a jogértelmezésben. A tájékoztató a finanszírozás követelménnyel kapcsolatban a következőt rögzíti: „A közjogi szervezet fogalmi elemét képező finanszírozási kapcsolat tehát nem foglal magában minden állami pénzjuttatást, csak azokat, amelyek függőségi kapcsolatot eredményeznek vagy megerősítik azt.” A finanszírozási kritérium megvalósul-e, és létrejön-e az ajánlatkérői minőség – feltételezve, hogy a többi e) pontos kritériumnak megfelel – a szervezet tekintetében abban az esetben, ha a szervezet a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, viszont intézményi autonómiával rendelkezik? A gondolat alapja az, hogy megalapozhatja-e az Országgyűlés döntésén alapuló finanszírozás az ajánlatkérői minőséget akkor, ha az intézményi autonómiára tekintettel függőségi kapcsolat nem jön létre?
Részlet a válaszából: […] meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét…”Az önálló költségvetési fejezet a finanszírozás biztosítását jelenti, az intézmény autonóm jogállása ettől független kérdés. Önmagában az a tény, hogy egy szervezet finanszírozását technikailag a költségvetés biztosítja, már elegendő a közjogi szervezeti státusz fennállásához, amennyiben ennek mértéke többségi, és a további feltételek is fennállnak, melyek a szervezet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás előkészítése

Kérdés: Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Az áttervezendő közműveket viszont csak felsorolja bármilyen egyéb specifikáció nélkül (hírközlés, villamos vezetékek, vízellátás, csatornázás, szénhidrogén-vezetékek). Lehet-e ennyire nagyvonalúan meghatározni a tervezési feladatot, illetve áthárítani a felelősséget a tervezőre?
Részlet a válaszából: […] beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható – védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások megelőzésére…”A 28. § (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérőnek a becsült értéket alá kell támasztania, melyet specifikáció nélkül a kérdésben jelzettek szerint valójában nem lehet megfelelően alátámasztani.„28. § (2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi körében köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek különösena) a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,b) a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,g) az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.”Az előkészítés tehát nagyvonalú, ami egyben azt is jelenti, hogy ellehetetleníti az ajánlattételt. Ha azonban ennek ellenére van ajánlattevő, úgy a műszaki előkészítés gyengeségét kevesebb valószínűséggel tudja a gazdasági szereplő alátámasztani egy esetleges jogorvoslati eljárás esetében. Tehát valójában az előkészítés színvonala szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy sikerül-e versenyt generálni, és természetesen, hogy a beérkezett ajánlatok összehasonlíthatók-e. Amennyiben az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Többszöri iratbetekintés

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérők vagyunk. Az egyik nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban a második helyezett ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, amely alapján 2 munkanapon belül biztosítottuk az iratbetekintést a szakmai ajánlattal kapcsolatos részekbe. Az iratbetekintés befejezését követően az ajánlattevő még aznap újabb iratbetekintési kérelmet küldött számunkra, hogy szeretné a betekintést ugyanazokba a dokumentumokba, de most műszaki szakértővel közösen. Véleményük szerint ilyen esetben az iratbetekintés visszautasítható? Hiszen már teljesítettük a kérését.
Részlet a válaszából: […] dokumentumokba kíván ismételten betekinteni, és akár oly módon, hogy ugyanazon vagy újabb indokkal, de más dokumentumokba kíván betekinteni, vagy éppen az iratbetekintés résztvevőit változtatja. A Kbt. nem rendelkezik arról sem, hogy az ajánlatkérő a többszöri iratbetekintési kérelemmel szemben milyen magatartást tanúsítson.Az ajánlatkérő minden egyes iratbetekintési kérelem esetében a Kbt. 45. § (1) bekezdésében foglalt követelményeket köteles megvizsgálni, és a jogszabályi követelmények teljesülése esetén köteles az iratbetekintést biztosítani, munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül, az ajánlattevő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéshez szükséges mértékben.Az iratbetekintési kérelemre vonatkozó összegezés megküldését követő ötnapos benyújtási határidővel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a második (és a többi) iratbetekintési kérelemre is irányadó, az ötnapos határidő nem az első iratbetekintéstől, hanem az összegezés megküldésétől számít. Az összegezés megküldésétől kezdődő határidő-számítástól kizárólag a Kbt. 80. § (4) bekezdése esetén lehet eltérni, amennyiben az előzetes vitarendezési kérelem miatt új dokumentumok benyújtására került sor, és az iratbetekintési kérelem ezekre az újonnan benyújtott dokumentumokra vonatkozik.Ugyanakkor az ajánlattevőknek célszerű átgondolni az iratbetekintések résztvevőit és számosságát abból a szempontból, hogy az egyes iratbetekintések érintik az előzetes vitarendezési kérelem és/vagy a jogorvoslati eljárás jogszerű kezdeményezésének határidő-számítási szabályait. Előzetes vitarendezési kérelem esetében az ajánlatkérő, az esetleges jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság – a Kbt. szabályainak figyelembevételével – vizsgálni fogja a tudomásra jutás időpontját. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes annak megállapításában, hogy az „ajánlattevő tudomásra jutása” mint esemény bekövetkezése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Fordított bírálat megismétlése

Kérdés: Az eljárásunkban a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján fordított bírálatot írtunk elő. Elkezdtük az értékelési sorrend szerinti első helyezett ajánlatának vizsgálatát, hiánypótlási felhívást is küldtünk ki. A Kbt. 69. § (4) bekezdésében előírt eljárási cselekményeket szerettük volna elvégezni, de időközben lejárt a bírálati határidő, és az első helyezett nem tartotta fenn az ajánlatát. Ebben az esetben a második helyezettel folytathatjuk a bírálatot?
Részlet a válaszából: […] határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja.Amennyiben valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az ajánlatot a közbeszerzési eljárás további részében figyelmen kívül kell hagyni. Ezek a nem fenntartott ajánlatok nem minősülnek érvénytelennek vagy a fordított bírálat miatt ún. figyelmen kívül hagyott ajánlatnak. Úgy kell tekinteni, mintha az ajánlattevő be sem adta volna az ajánlatát, az összegezésben is utalni kell az ajánlat fenntartásának hiányára és a bírálatból kihagyás tényére.A közbeszerzési eljárás „további részében” kifejezés alapján akár az a következtetés is levonható lehetne, hogy a nyertes ajánlat kiesése utána nem kell visszatérni az értékelési sorrend felállításának lépéséhez, hanem folytatható a bírálati cselekmények sorozata. Az értékelési szempontrendszerek sajátosságai miatt azonban ez a következtetés nem lehet irányadó.Az értékelési szempontrendszerek között vannak olyan szempontok és számítási módszerek, különösen a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arány értékelési szempont esetében (lásd arányosítás, függvények), ahol az értékelési sorrend felállításához a többi ajánlat értékének figyelembevétele is szükséges. A nem fenntartott ajánlatok figyelembevételének tilalma ezért az értékelési sorrendet is befolyásolja.Ezért álláspontunk szerint a bírálati határidő meghosszabbítása során nem fenntartott ajánlatok figyelmen kívül hagyásának kötelezettsége miatt, akár a korábbi értékelési sorrend szerinti nyertes, akár más ajánlat kiesésére kerül sor, újra el kell végezni az ajánlatok értékelését és az értékelési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Közszolgáltató közbeszerzési értékhatára

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő tevékenysége a távfűtés és használati meleg víz szolgáltatása mellett kiterjed a fűtési rendszerek karbantartására, melegvíz-mérő szerelésére, cseréjére stb. Az ajánlatkérő ezen tevékenységeivel egy városban, de több különböző telephelyen biztosítja a fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatást több mint 17.500 felhasználó számára. Az ajánlatkérő a székhelyén lévő ingatlan (irodaház) tetőbeázásának megszüntetése érdekében tervez munkálatokat. Az ingatlan az ajánlatkérő adminisztratív területe, „székhelye”, ott található a közszolgáltató tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati iroda, a munkaügyi és a számlázási részleg, valamint az igazgatóság és a közszolgáltatási tevékenység műszaki infrastruktúrájának központja is. A székhely ingatlant érintő felújítási munkálatok esetében a klasszikus vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ítélete (Sistemi di Sicurezza) a porta, recepciós és belépés-ellenőrzésre vonatkozó szolgáltatás vonatkozásában mondta ki, hogy közbeszerzésre kötelezett a közszolgáltató ajánlatkérő, azaz köteles lefolytatni a különös közbeszerzési eljárást. A beszerzési tárgyak besorolását tehát ennek megfelelően tágan kell értelmezni, mivel olyan tevékenységek esetében, amelyek ténylegesen a releváns tevékenység gyakorlását szolgálják azáltal, hogy annak gyakorlásának szokásos feltételeire tekintettel lehetővé teszik az említett tevékenység megfelelő végzését, akkor a közszolgáltatói irányelv hatálya alá tartoznak. Ezt az értelmezést a vegyes alanyi hatályú szervezetek szívesebben alkalmazzák, hiszen ebben az esetben a közszolgáltatói tevékenységeikhez lazán kapcsolódó beszerzési tárgyak vonatkozásában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4