Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] történő mellőzéséhez egy eredménytelenségi ok kapcsolódik, hiszen az ajánlatok bírálatának fedezet hiányában nem lehet a közbeszerzési eljárásnak eredménye, fedezet hiányában az ajánlatkérő a szerződés megkötésére képtelenné válik. A Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való elállásnak, vagy a szerződés felmondásának lenne helye, fedezethiányra hivatkozás esetében pedig egy további elő­írást találhatunk. Amennyiben a fedezet eredetileg, azaz az EKR-ben rögzített adatok alapján rendelkezésre állt, de a bírálati szakaszban azt részben vagy egészében elvonták, akkor az ajánlatkérő köteles tájékoztatni az ajánlattevőket a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy a fedezet mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra [Kbt. 75. § (3) bekezdés]. Ez a rendelkezés szintén az átláthatóságot hivatott biztosítani.A teljesség érdekében jelezzük, hogy a fedezethiányra találhatunk egy másik eredménytelenségi okot is, amely abban a lényeges körülményben különbözik az előző eredménytelenségi októl, hogy az ajánlatkérő elvégzi az ajánlatok értékelését és bírálatát, és az értékelési szempontok alapján a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötéshez nem elegendő az igazolt fedezet mértéke. Az ajánlatkérő ebben az esetben is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Másik lényeges különbség, hogy erre az esetre az esetleges fedezetelvonással járó tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik, mivel fedezetelvonás miatti eredménytelenné nyilvánítás a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjába tartozik.A fedezettel összefüggő mindkét eredménytelenségi ok alkalmazása önkéntes az ajánlatkérő részéről, mivel az ajánlatkérő jogosult arra, hogy többletfedezetet biztosítson az eljárás eredményessége érdekében; ugyanakkor a többletfedezet biztosításának elmaradása nem képezheti jogorvoslat tárgyát, mivel az ajánlatkérőnek ilyen irányú kötelezettsége nincs.A fedezethiányra való hivatkozás, az ajánlatok bírálatának mellőzése és az eredménytelenné nyilvánítás is tehát olyan eljárási cselekmény és ajánlatkérői döntés, amely közbeszerzési szabályozás alá esik.A Kbt. 80. §-a alapján egy ajánlattevő jogosult előzetes vitarendezést kezdeményezni, ha véleménye szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] részébe csak meghatározott indokkal lehet betekinteni, a másik ajánlat teljes körű átvizsgálása, vagy információszerzési szándékkal történő részleges áttekintése öncélúan nem lehetséges. Ezért mondja ki a Kbt. 45. § (1) bekezdése, hogy az iratbekintési kérelemnek kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az ajánlattevő milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely konkrét részébe kíván betekinteni.Egyrészt csak amiatt nem lehet elutasítani az iratbetekintési kérelmet, mert érvénytelen ajánlattevő nyújtja be, hiszen sok esetben előfordul, hogy egy ajánlattevő a saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását is kifogásolni fogja pl. egy előzetes vitarendezési kérelem vagy jogorvoslati kérelem benyújtásával, amely időben elválik az iratbetekintéstől. Lényeges lehet az a körülmény is, hogy egyébként az érvénytelen ajánlattevő az értékelési sorrendben hányadik helyet tölti be.A kérdésben felvázolt ügy kapcsán másrészt az iratbetekintési kérelem tartalmát kell megvizsgálni, miért szeretne betekinteni a másik ajánlatba, mi a vélelmezett jogsértés az ajánlatkérő eljárásában, az ajánlatkérői döntésben, amely a másik ajánlat meghatározott részével van összefüggésben. Az elképzelhető ugyanis, hogy az ajánlatkérő egy meghatározott okból nyilvánította érvénytelenné az ajánlatot, de a másik ajánlattevő véleménye szerint egy másik érvénytelenségi ok is fennáll, amely "minőségi többlet"-et jelentene az érvénytelenségi okok között. Ilyen pl. a kizáró ok fennállása. Mivel kizárás esetén a jövőre nézve is beáll szankció, nemcsak az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevővel szemben, a másik ajánlattevő jogos érdekét sértheti, ha az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Kiemelt termék saját hatáskörben történő beszerzése

Kérdés: KEF-köteles intézmény vagyunk, és saját hatáskörben tervezünk megvalósítani egy kiemelt termékre vonatkozó közbeszerzést. Előzetesen vagy utólag engedélyt kell erre kérnünk a KEF-től?
Részlet a válaszából: […] felsorolja azokat az esetköröket, amely esetekben az adott intézmény saját hatáskörben jogosult a beszerzését megvalósítani.Ezek az alábbiak: "7. § (1) Az 1. § (1) bekezdése és a (2d) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervezetek a kiemelt termékek közbeszerzését a Kbt. szabályaival összhangban – a központi beszerző szervezet jóváhagyását követően – saját hatáskörben is megvalósíthatja, haa) a működéshez, a fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból – amely nem eredhet a szervezet mulasztásából – rendkívül sürgőssé válik, és a hatályos keretszerződés, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer igénybevételével a közbeszerzés határidőre nem lenne megvalósítható; vagyb) a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretszerződés, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer; vagyc) lehetősége van más intézmény készletének átvételére, és az megfelel az állami normatíváknak;d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (pl. azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni."A fent hivatkozott rendelkezések alapján kiemelendő, hogy saját hatáskörben történő közbeszerzésre csak akkor van lehetősége az intézménynek, ha erre előzetesen engedélyt kért és kapott a KEF-től.A KEF az engedély kiadása előtt a jogszabályi feltételeket fogja megvizsgálni, azaz a fent hivatkozott 7. § (1) bekezdés– a)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Öntisztázás

Kérdés: Az Európai Bíróság C-66/22. döntése alapján az ajánlatkérő döntött az öntisztázásról. Köteles-e a Közbeszerzési Hatóság öntisztázását az ajánlatkérő elfogadni, amikor ilyen kötelező érvényű európai döntés is a birtokunkban van, ami lehetővé teszi az ajánlatkérő szabad döntését?
Részlet a válaszából: […] versenyhatóságra ruházza a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásokból a versenyszabályok megsértése miatt történő kizárására vonatkozó hatáskört. Ez esetünkben nem arra utal, hogy ne lehetne egy hatóság a döntéshozó az öntisztázás során, hanem arra, hogy például kartellügyben a nemzeti versenyhivatal az egyetlen hatóság, mely az ügyben dönthet. Míg a továbbiakban az eset arra is utal, hogy a 2014/24. irányelv 57. cikke (4) bekezdése első albekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szervnek a gazdasági szereplő megbízhatóságára vonatkozó, az e rendelkezésben előírt kizárási ok alapján elfogadott határozatát indokolni kell.A Kbt. 64. §-a ennek megfelelően került implementálásra, ahol a jogalkotó egyértelművé tette, hogy "...az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát".[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszából: […] valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását – megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében."A 28. § (5) bekezdése lehetővé teszi az előzetes piaci konzultációt úgy is, hogy az ajánlatkérő előre megosztja a műszaki leírás és a szerződés tervezetét. Erre az EKR is lehetőséget biztosít, melyre hasonlóképpen jelezhetik érdeklődésüket és fogalmazhatják meg véleményüket az ajánlattevők, mint a személyes előzetes piaci konzultáció keretében."28. § (5) Előzetes piaci konzultációt az ajánlatkérő – más módszerek mellett – úgy is megvalósíthat, hogy a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet az EKR-ben előzetesen közzéteszi, amelynek véleményezésére az érdeklődő gazdasági szereplők számára lehetőséget biztosít."Az írásban lebonyolított konzultáció elsősorban nem az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti aktív kommunikációt támogatja, hanem azt, hogy az ajánlattevők javaslataikat, értelmezési problémáikat egyoldalúan megosszák az ajánlatkérővel, amellett hogy az ajánlatkérő informálja a piaci szereplőket. Kiegészítő tájékoztatáshoz hasonló eljárási cselekmény itt nem kap szerepet, de az esetleges értelmezési nehézségekre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság a 67/2024. számú döntésében arra jutott, hogy az aránytalanul alacsony ár miatti indokolás nem teljes körű. Ebben az esetben milyen kimenetei lehetnek ennek az ügynek? Csak új döntés várható?
Részlet a válaszából: […] eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül."Ebből következően a Döntőbizottság megállapította a jogsértés megtörténtét, és alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz megsemmisítette az ajánlatkérő érvénytelenséget megállapító döntését.A döntés kitér arra is, hogy a Döntőbizottság nem tudta megvizsgálni, hogy jogszerűen került-e sor a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, mivel az ajánlatkérő nem fejtette ki az érvénytelenség részletes indokait. Az érvénytelenség érdemi vizsgálata ezért nem volt az ajánlatkérő feladata a jogorvoslati fórum véleménye szerint, hogy feltárja az érvénytelenítést, és azokat részletesen rögzítse.Véleményünk szerint az ajánlatkérő kétféleképpen járhat el a döntést követően. Amennyiben rendelkezik minden információval, ami az érvénytelenné nyilvánításhoz szükséges, úgy az összegezésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Online tárgyalás

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő, amennyiben tárgyalást hirdetett meg, közben az egyik tárgyalást online tárgyalássá alakítsa? Nem volt részletesen meghatározva a szabály, csak az első tárgyalás formája volt egyértelműen meghirdetve. Ezt megteheti az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.(2) Az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját."Amennyiben tehát az ajánlatkérő a tárgyalás lefolytatásának menetét nem határozta meg korábban, és nem korlátozta magát személyes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] közbeszerzési eljárást meghirdető hirdetmény és a koncessziós eljárást meghirdető hirdetmény.– Az előbbiekben felsorolt hirdetmények módosítása, vagy az ajánlattételi – több szakaszból álló eljárásban részvételi – határidő és a pályaművek benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbítását tartalmazó hirdetmény.– Az eljárás eredményéről és a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények.– A szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények.Az új E-formok bevezetésével minden hirdetmény ellenőrzésének automatizálása gördülékenyen megvalósítható lenne, mely olcsóbb és hatékonyabb megoldás, és valójában a nyilvánosság biztosítása, strukturált adathozzáférés mellett ez volt az egyik célja a projekt megvalósításának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Keretszerződésben alvállalkozó bevonása

Kérdés: Keretszerződés megkötésére irányuló eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. A keretszerződés 4 éves időtartama, valamint a jellege miatt ugyanakkor nem látjuk előre, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell majd alvállalkozót bevonnunk. Az ajánlatkérő azonban a szerződés megkötésekor elvárja az alvállalkozók megnevezését és a teljesítési arány megadását. Hogyan oldható fel ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét megadni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. ... A nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozói teljesítést követően az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét bejelenteni."A nyertes ajánlattevőnek az általa már ismert, a teljesítésbe bevonni tervezett alvállalkozókat kell megadnia a szerződés megkötésekor. Továbbá az alvállalkozókra vonatkozóan szükséges a teljesítés várható százalékos arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatást közölni. Alvállalkozót később is bevonhat a nyertes ajánlattevő, azon alvállalkozók vonatkozásában viszont, akiket a szerződés időtartama alatt később fog bevonni, a bevonást megelőzően kell bejelentést tennie az ajánlatkérő felé. A bejelentésben egyúttal a teljesítés várható százalékos arányának és az alvállalkozói ellenszolgáltatás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Önkormányzat státusza a közbeszerzésben

Kérdés: A helyi önkormányzat a gyermekétkeztetés tekintetében nem minősül közszolgáltatónak? Mert közszolgáltatóként a 2024. évi költségvetési törvény 74. § (2) bekezdése vonatkozna rá, és akkor 50 millió az árubeszerzés értékhatára, nem 15 millió.
Részlet a válaszából: […] közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:cd) a helyi önkormányzat..."A közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás a Kbt. 6. § (1) bekezdésben felsorolt alábbi közszolgáltatói tevékenységekre vonatkozik, mely az önkormányzat esetében nem releváns, hanem esetleg az önkormányzat saját cége esetében merülhet fel. Így az ún. klasszikus értékhatár vonatkozik az önkormányzatra élelmiszer-beszerzés esetében (15 M Ft)."6. § (1) ...a) ivóvíz előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából vagy ilyen hálózatok ivóvízzel történő ellátása;b) gáz vagy hőenergia, villamos energia előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából, vagy ilyen hálózatok gázzal vagy hőenergiával, villamos energiával történő ellátása;c) vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység;d) meghatározott földrajzi terület hasznosításada) repülőtér, tengeri, belvízi vagy más kikötői létesítmények légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, illetve személyszállítók rendelkezésére bocsátása céljából,db) kőolaj vagy földgáz kitermelése céljából, vagydc) szén vagy más tüzelőanyag feltárása és kitermelése céljából;e) postai szolgáltatás nyújtása;f) postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtása, feltéve, hogy az ajánlatkérő az e) pont szerinti olyan postai szolgáltatásokat is nyújt, amelyek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
5