43 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] építési beruházás fogalmi elemei, feltéve, ha az építési beruházás nem tervezéssel együtt történik.Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (beruházási törvény) 19. § (1) bekezdése alapján a „tervezőt – alapos indok kivételével – a teljes beruházási folyamatra, valamint a jótállási időszakra kiterjedő, az állami építési beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervezői szolgáltatásra – ideértve a tervezői művezetést is – kell megbízni”.Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 15. § (1)–(2) bekezdése alapján: „A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet. A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik”.A fenti szabályozások együttes értelmezésével arra a következtetésre juthatunk, hogy amennyiben az építési beruházás, a tervezés és a tervezői művezetés az Étv. és különösen az Étv. 32–33. § hatálya alá tartozik, a tervezői művezetés építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősül, és ezáltal az r) pont szerinti kivétel alkalmazható.Az s) pont szerinti kivételi kör kizárólag az ott feltüntetett CPV-kód szerinti szolgáltatásokra vonatkozik.A Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról (továbbiakban: CPV Rendelet) alapján71241000-9 Megvalósíthatósági tanulmány, tanácsadó szolgáltatás, elemzés71242000-6 Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés71244000-0 Költségszámítás, költségfelügyelet71246000-4 Építkezéshez szükséges mennyiségek meghatározása és jegyzékbe vétele71247000-1 Építési munka felügyeleteAz Étv. 33. § (4) bekezdése alapján a tervezői művezető közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.Felvetődhet, hogy a tervezői művezetés az építési munka felügyeletét jelenti-e, de álláspontunk szerint az Étv. szerinti közreműködés és megoldás-elősegítési tevékenység az építési munka felügyeleténél kevésbé komplex tevékenységek, ezért kockázatosnak ítéljük a tervezői művezetést az s) pont szerinti kivételi körbe sorolni.Az egybeszámításra vonatkozó kérdésre az alábbi választ tudjuk adni.A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján az ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelések részekre bontása tilos, azaz régi fogalomhasználattal azokat a szolgáltatásokat kell egybeszámolni, amelyeket ugyanazon közvetlen cél érdekében rendel meg az ajánlatkérő.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója (továbbiakban: útmutató) a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (2021. 09. 30.), az uniós és a hazai ítélkezési gyakorlat alapján, továbbá az uniós forrásfelhasználást ellenőrző szervezetekkel egyeztetve, meghatározza azokat az elsődleges és kisegítő szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a részekre bontás tilalmának megsértése elkerülésére.Elsődlegesen a tervezési szolgáltatás és a tervezői művezetés műszaki-gazdasági funkcionális egységét kell vizsgálni.A fentiekben levezettük, hogy az ágazati szakmai jogszabályok fogalmi rendszere alapján a tervezői művezetés építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősül, a tervező a saját maga által készített tervek vonatkozásában áll rendelkezésre, és végez szaktanácsadást a kivitelezés alatt. A tervezői művezetést és a tervezést a tervező személye és a tervek összekötik, ezenfelül mindkét szolgáltatás ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódik. Véleményünk szerint a tervezés (mint kivitelezés-előkészítés) és a tervezői művezetés (mint kivitelezéshez kapcsolódó tevékenység) műszaki funkcionális egységet képez a kivitelezés folyamatában, egyazon célra irányulnak, közvetlen céljuk az építés megvalósulása, és hogy ez az építés terveken alapuljon, valamint a tervek szerint valósuljon meg.Az a körülmény, hogy „több szakaszban, időben elválva” kerül sor a szolgáltatások megrendelésére, nem alapozza meg a funkcionális egység megbontását. Az útmutató alapján az időbeli összefüggés kisegítő szempont vonatkozásában az egyidejűség nem követelmény az egybeszámítást illetően, megfordítva: az időbeli elválás a két szolgáltatás megrendelésére és a két szolgáltatás elvégzésére nem alapozza meg a részekre bontás jogszerűségét. Így az a körülmény, hogy a tervezés a kivitelezés előtti tevékenység, a tervezői művezetés pedig a kivitelezés alatti tevékenység, a két tevékenységet két szerződésben időbeli különbséggel, „szakaszolva” kívánják megrendelni, a két szolgáltatásvégzés között adott esetben több idő, akár több év is eltelik, hiszen pl. a kivitelezésre is rendszerint közbeszerzési eljárást kell lefolytani, nem töri meg a műszaki funkcionális egységet. Ezt az időbeliséget csak az tudná megtörni, ha az építési beruházás valamilyen okból megszakad, felfüggesztik, és évek múlva folytatják.A részekre bontással kapcsolatos egyetlen érv az lehetne, miszerint a tervezési szolgáltatásra 2023. év elején megkötötték a szerződést egy közbeszerzési eljárást követően. Az útmutató alapján, ha egy szolgáltatásmegrendelési igény előre nem látható módon merül fel, azaz a tervezési szolgáltatás megrendelésekor[…]

Részlet a válaszából: […] legfontosabb tanulsága, hogy a Tpvt. 11. § megsértését elegendő észlelni, illetve alapos okkal feltételezni, és ez a közbeszerzési eljárás eredményétől függetlenül ("a lefolytatott eljárás során") kötelezi az ajánlatkérőt bejelentésre a GVH felé. A kezdeményező kiemelte, hogy a rendelkezésre álló információkból megállapítható, hogy az egyéb érdekelt ajánlati ára pusztán alig maradt el a becsült értéktől, a másik ajánlattevő ajánlata viszont jóval meghaladta azt. Az eltérések több millió forintos nagyságrendűek voltak. E tényből, valamint abból, hogy az egyik ajánlattevő ajánlati ára mind a két rész tekintetében majdnem megegyezik az eljárás becsült értékével, véleménye szerint alapos okkal feltételezhető volt az ajánlatkérő számára a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések megsértése, amiből kifolyólag e körülményt köteles lett volna jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A Kbt. 36. § (2) bekezdése vonatkozásában a kezdeményező hivatkozott továbbá a Kúria Kvf.II.37.672/2015/28. számú ítéletére is, amiben a bíróság kifejtette, hogy "a versenyellenes magatartás vagy megállapodás létezésére tehát bizonyos egybe­esésekből és jelekből olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek együttes vizsgálata egyéb összefüggő magyarázat hiányában a versenyjogi szabályok megsértésének bizonyítékát nyújthatják. (...) Az ajánlatkérő Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti értesítési kötelezettsége az első fordulat esetében egyértelmű bizonyítottság, megállapíthatóság esetén áll fenn. A második fordulat szerinti alapos gyanú fennállásához az szükséges, hogy az ajánlatkérő a rendelkezésre álló dokumentumokra, bizonyítékokra tekintettel, alappal gondolhasson arra, hogy a konkrét esetben megvalósulhatott a jogsértés.A kezdeményező a fentiekben bemutatottak alapján bizonyítottnak látta, hogy az ajánlatkérő megsértette az 1. és a 2. rész vonatkozásában is a Kbt. 2. § (1), továbbá a Kbt. 36. § (2) bekezdését, mert nem élt jelzéssel a Gazdasági Versenyhivatal felé. A Kbt. 2. § (1) bekezdése, illetőleg a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség a közbeszerzési eljárás folyamán terhelte az ajánlatkérőt, így az eljárás lezárulásáig, azaz az eredménytájékoztató hirdetmény közzétételéig lett volna lehetősége az intézkedéseket megtenni, mellyel a jogorvoslati fórum is egyetértett.A jogsértés tehát abban nyilvánult meg, hogy az ajánlattevők viselkedéséből kellett volna az ajánlatkérőnek észlelnie, hogy a háttérben esetleg összejátszás történt. A Kbt. 36. § (2) bekezdése a Tpvt. nyilvánvaló megsértésének észleléséhez, vagy annak alapos okkal való feltételezéséhez köti a jelzési kötelezettséget."36. § (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak."A Tpvt. 11. § az alábbiak szerint szól:"11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki..."Fentiek értelmében elegendő a verseny torzulását, korlátozását érzékelni egy eljárásban, már valójában fennáll az ajánlatkérők jelzési kötelezettsége.Az ajánlatkérő tevékenysége azonban nem merülhet ki ebben, hiszen a jelzést követően nem történik meg a GVH azonnali fellépése. Az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie párhuzamosan a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) és o) pontjaira, és további vizsgálatot kell tartania. Egyrészt vizsgálnia kell, hogy a becsült érték megismerésére törekvő ajánlattevő valóban aktívan meg kívánta-e szerezni ezt az információt, és ennek nyomán a beérkezett ajánlatok mintázata (egy becsült érték közeli, a többi mind magasabb) miatt az összejátszás feltételezhető, és a nyertes ajánlattevő vagy akár több ajánlattevő megbízhatósága megkérdőjelezhető, illetőleg esetleg az ajánlatkérő bizonyítani tudja az ajánlattevők közötti tiltott piaci együttműködésre utaló megállapodás létét."62. § (1) j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, ésja) ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított három évben, vagy...o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési[…]

Részlet a válaszából: […] történő mellőzéséhez egy eredménytelenségi ok kapcsolódik, hiszen az ajánlatok bírálatának fedezet hiányában nem lehet a közbeszerzési eljárásnak eredménye, fedezet hiányában az ajánlatkérő a szerződés megkötésére képtelenné válik. A Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való elállásnak, vagy a szerződés felmondásának lenne helye, fedezethiányra hivatkozás esetében pedig egy további elő­írást találhatunk. Amennyiben a fedezet eredetileg, azaz az EKR-ben rögzített adatok alapján rendelkezésre állt, de a bírálati szakaszban azt részben vagy egészében elvonták, akkor az ajánlatkérő köteles tájékoztatni az ajánlattevőket a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy a fedezet mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra [Kbt. 75. § (3) bekezdés]. Ez a rendelkezés szintén az átláthatóságot hivatott biztosítani.A teljesség érdekében jelezzük, hogy a fedezethiányra találhatunk egy másik eredménytelenségi okot is, amely abban a lényeges körülményben különbözik az előző eredménytelenségi októl, hogy az ajánlatkérő elvégzi az ajánlatok értékelését és bírálatát, és az értékelési szempontok alapján a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötéshez nem elegendő az igazolt fedezet mértéke. Az ajánlatkérő ebben az esetben is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Másik lényeges különbség, hogy erre az esetre az esetleges fedezetelvonással járó tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik, mivel fedezetelvonás miatti eredménytelenné nyilvánítás a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjába tartozik.A fedezettel összefüggő mindkét eredménytelenségi ok alkalmazása önkéntes az ajánlatkérő részéről, mivel az ajánlatkérő jogosult arra, hogy többletfedezetet biztosítson az eljárás eredményessége érdekében; ugyanakkor a többletfedezet biztosításának elmaradása nem képezheti jogorvoslat tárgyát, mivel az ajánlatkérőnek ilyen irányú kötelezettsége nincs.A fedezethiányra való hivatkozás, az ajánlatok bírálatának mellőzése és az eredménytelenné nyilvánítás is tehát olyan eljárási cselekmény és ajánlatkérői döntés, amely közbeszerzési szabályozás alá esik.A Kbt. 80. §-a alapján egy ajánlattevő jogosult előzetes vitarendezést kezdeményezni, ha véleménye szerint[…]

Részlet a válaszából: […] tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a 69. §-t kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogya) az ajánlatkérő a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát, és..."A teljesítéssel kapcsolatos jogszabályi változások vonatkozásában más a helyzet. Mivel az ajánlatkérő a Kbt. alábbi 107. § (2) bekezdése értelmében csak a legfontosabb szerződéses feltételek meghatározására kötelezett a DBR felállításakor, így a jogszabályi változások erre jellemzően nincsenek hatással, azaz minden egyes újraversenyeztetés esetében a hatályos szabályokat követve kell a Kbt.-ben meghatározott teljesítési szabályokat (alvállalkozó bejelentése stb.) alkalmazni."107. § (2) Az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes[…]

Részlet a válaszából: […] részébe csak meghatározott indokkal lehet betekinteni, a másik ajánlat teljes körű átvizsgálása, vagy információszerzési szándékkal történő részleges áttekintése öncélúan nem lehetséges. Ezért mondja ki a Kbt. 45. § (1) bekezdése, hogy az iratbekintési kérelemnek kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az ajánlattevő milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely konkrét részébe kíván betekinteni.Egyrészt csak amiatt nem lehet elutasítani az iratbetekintési kérelmet, mert érvénytelen ajánlattevő nyújtja be, hiszen sok esetben előfordul, hogy egy ajánlattevő a saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását is kifogásolni fogja pl. egy előzetes vitarendezési kérelem vagy jogorvoslati kérelem benyújtásával, amely időben elválik az iratbetekintéstől. Lényeges lehet az a körülmény is, hogy egyébként az érvénytelen ajánlattevő az értékelési sorrendben hányadik helyet tölti be.A kérdésben felvázolt ügy kapcsán másrészt az iratbetekintési kérelem tartalmát kell megvizsgálni, miért szeretne betekinteni a másik ajánlatba, mi a vélelmezett jogsértés az ajánlatkérő eljárásában, az ajánlatkérői döntésben, amely a másik ajánlat meghatározott részével van összefüggésben. Az elképzelhető ugyanis, hogy az ajánlatkérő egy meghatározott okból nyilvánította érvénytelenné az ajánlatot, de a másik ajánlattevő véleménye szerint egy másik érvénytelenségi ok is fennáll, amely "minőségi többlet"-et jelentene az érvénytelenségi okok között. Ilyen pl. a kizáró ok fennállása. Mivel kizárás esetén a jövőre nézve is beáll szankció, nemcsak az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevővel szemben, a másik ajánlattevő jogos érdekét sértheti, ha az[…]

Részlet a válaszából: […] feldarabolják az „egy” szerződést annak érdekében, hogy a becsült érték ne érje el az értékhatárt. A Kbt. 17. § (2) bekezdésének alkalmazása kapcsán a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja (A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában, 2021. 09. 30.): „ha egy beszerzés a Kbt. valamely becsült érték számítási szabálya alapján közbeszerzési kötelezettség alá tartozik, az ajánlatkérő nem hivatkozhat arra, hogy egy másik becsült érték számítási szabály alapján a becsült érték nem érné el a közbeszerzési értékhatárt [Kbt. 19. § (1) bekezdés]”. Ezért az ajánlatkérőknek nagyon óvatosan kell a Kbt. 17. § (2) bekezdése szerinti számítási módot megközelíteni.A Kbt. 17–18. § szerinti rendelkezések lényege tehát, hogy a jogszabály kiemel néhány beszerzésiigény-típust, amelyek esetében valamilyen speciális jellegzetesség miatt a Kbt. 16. § (1) bekezdése szerinti főszabály alkalmazása nehézségekbe ütközhet, és a jogszabály maga határozza meg a becsült érték számításának módját, és ezáltal a becsült érték nagyságát annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazási köre megállapítható legyen; ez pedig értelemszerűen azt is jelenti, hogy ezekben az esetekben a becsült érték a jogszabály által mesterségesen generált érték. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a Kbt. 17–18., 20. §-ban nem szereplő feltételek vonatkozásában továbbra is a Kbt. 16. § (1) bekezdés az irányadó: pl. a becsült érték áfa nélküli érték.A speciális szabályok tehát a beszerzési igények különböző jellemzői alapján eltérő számítási módokat tartalmaznak, és az ajánlatkérő feladata, hogy a beszerzési igényének definiálását követően besorolja a számítási módok egyikébe, nevezetesen a beszerzés igény a főszabály vagy valamelyik kisegítő szabály alá tartozik-e.A Kbt. 17. § (1) bekezdése kizárólag árubeszerzésekre, azon belül is kizárólag használati jog vagy hasznosítási jog megszerzésére vonatkozik (azaz tulajdonjog-átruházás nem feltétel; idetartozik pl. a pénzügyi lízing, bérlet, haszonbérlet), és a szerződés ismert (1 év vagy rövidebb határozott idő) vagy éppen nem ismert időtartama (határozatlan idő vagy nincs időpont) szerint csoportosít, továbbá figyelembe veszi ezen ügyletek speciális jellegét (lásd a maradványérték szabályait).A Kbt. 17. § (2) bekezdése alapján vagy az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés (vagy szerződések) szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással adja a becsült értéket [lásd a) pont], vagy az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti, vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás a becsült érték [lásd b) pont].A Kbt. 17. § (2) bekezdése az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó beszerzési igény rendszeressége (vagy időszakonkénti visszatérése) szerint határozza meg a számítási módszert, amely két számítási megoldást biztosít az ajánlatkérő számára. A két számítási megoldás közötti hierarchikus kapcsolatra nincs utalás a jogszabályban, a beszerzés jellegétől függően az a) és b) pont választható. Például, ha nincs előző évi szerződés, vagy nincs azonos tárgyú szerződés, akkor az a) pont nem lehet releváns.Ez a becsültérték-számítási módszer azokra a beszerzésekre vonatkozik, amely beszerzésekre előre látható módon rendszeresen vagy időszakonként szükség van, és az ajánlatkérők ezeket a szerződéseket rendszeresen újrakötik, pl. takarítás, őrzés-védés, irodaszer-tisztítószer, üzemanyag, bérszámfejtés. Ahogy a Kbt. 17. § (1) és (3) bekezdésében láthatjuk, a jogszabály ott más időviszonyokat (határozott-határozatlan, 4 év, 1 év stb.) határoz meg számítási alapként, a Kbt. 17. § (2) bekezdés vonatkozásában az „év”/„12 hónap” az elhatárolási alap. Az ajánlatkérő nem követ el jogsértést, ha a beszerzés igénye a Kbt. 17. § (2) bekezdés hatálya alá tartozik, és „csak” az ott meghatározott időtartamra vetítést alkalmazza. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az a) pont „naptári évet” határoz meg, a b) pont „12 hónapot”, amely utóbbi azt jelenti, hogy nem feltétlenül naptári évet takar, de az a) pont esetében naptári év az előírás.Az a) pont esetében az előző naptári évben volt(ak) korábbi azonos tárgyú szerződés(ek), ezeknek az értékét kell kiigazítani a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással. A b) esetben nem áll rendelkezésre korábbi szerződés a viszonyításhoz, ezért az első teljesítést követő 12 hónapra vagy ennél hosszabb időszakra tervezett szerződés(ek) összértékének, teljes ellenszolgáltatásának becslését kell elvégezni. A módszertan választása nem irányulhat a részekre bontás tilalmának megsértésére.A Kbt. 17. § (2) bekezdése alkalmazásánál még arra kell ügyelni, hogy ha a tárgyévben még egy azonos tárgykörű szerződés megkötésére sor került, amely beszerzési igény nem volt előre látható, akkor a következő évben már ezt az év közben külön kötött szerződést is figyelembe kell venni, mivel „előző évben, azonos tárgyú” szerződésről van szó.A Kbt. 17. § (3) bekezdés kizárólag szolgáltatásokra vonatkozik,[…]

Részlet a válaszából: […] valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását – megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében."A 28. § (5) bekezdése lehetővé teszi az előzetes piaci konzultációt úgy is, hogy az ajánlatkérő előre megosztja a műszaki leírás és a szerződés tervezetét. Erre az EKR is lehetőséget biztosít, melyre hasonlóképpen jelezhetik érdeklődésüket és fogalmazhatják meg véleményüket az ajánlattevők, mint a személyes előzetes piaci konzultáció keretében."28. § (5) Előzetes piaci konzultációt az ajánlatkérő – más módszerek mellett – úgy is megvalósíthat, hogy a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet az EKR-ben előzetesen közzéteszi, amelynek véleményezésére az érdeklődő gazdasági szereplők számára lehetőséget biztosít."Az írásban lebonyolított konzultáció elsősorban nem az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti aktív kommunikációt támogatja, hanem azt, hogy az ajánlattevők javaslataikat, értelmezési problémáikat egyoldalúan megosszák az ajánlatkérővel, amellett hogy az ajánlatkérő informálja a piaci szereplőket. Kiegészítő tájékoztatáshoz hasonló eljárási cselekmény itt nem kap szerepet, de az esetleges értelmezési nehézségekre[…]

Részlet a válaszából: […] vizsgálatára. Ennek megfelelően, amennyiben az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben folytatja le a közbeszerzési eljárást, és nem küldött indokoláskérést valamelyik ajánlattevő részére, akkor az ajánlatkérő nem követett el jogsértést, és ezért előzetes vitarendezési kérelem sem nyújtható be az indokoláskérés elmaradására. Uniós eljárási rendben viszont a Kbt. nem tartalmaz az ajánlatkérő részére ilyen jellegű általános felmentést az ár vizsgálata alól.A kérdés második részére, miszerint az előzetes vitarendezési kérelem mikor nyújtható be, az alábbi választ adjuk.Különböző értelmezéseket okozhat, hogy uniós eljárási rendben a kétlépcsős bírálat esetén az előzetes vizsgálat során kell elvégezni a Kbt. 72. § szerinti cselekményeket a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint, azaz az aránytalanul alacsony árra vonatkozó vizsgálat az első lépcsőfokhoz tartozik. Így adná magát az az értelmezés, hogy ha az ajánlatkérő megkezdi a bírálat második lépését az igazolások bekérésével, akkor ezt a döntését úgy is lehet értelmezni, hogy nem kívánja a Kbt. 72. §-a szerinti cselekményt elvégezni. A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerinti cselekmények lezárását rendszerint az ajánlatkérők ún. köztes döntése követheti, de ezek a köztes döntések rendszerint egyes ajánlattevők kizárására vagy ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkoznak az előzetes bírálat alapján. A köztes döntésekkel az ajánlatkérők nem nyilváníthatnak érvényessé ajánlatokat, hiszen a kétlépcsős bírálat második része még hátravan.A bírálati szakasz a lezáró döntéssel és az írásbeli összegezés megküldésével ér véget. Az írásbeli összegezés megküldéséig az ajánlatkérőnek lehetősége nyílik eljárási cselekményeket végezni, saját döntés alapján vagy sok esetben például[…]

Részlet a válaszából: […] eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül."Ebből következően a Döntőbizottság megállapította a jogsértés megtörténtét, és alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz megsemmisítette az ajánlatkérő érvénytelenséget megállapító döntését.A döntés kitér arra is, hogy a Döntőbizottság nem tudta megvizsgálni, hogy jogszerűen került-e sor a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, mivel az ajánlatkérő nem fejtette ki az érvénytelenség részletes indokait. Az érvénytelenség érdemi vizsgálata ezért nem volt az ajánlatkérő feladata a jogorvoslati fórum véleménye szerint, hogy feltárja az érvénytelenítést, és azokat részletesen rögzítse.Véleményünk szerint az ajánlatkérő kétféleképpen járhat el a döntést követően. Amennyiben rendelkezik minden információval, ami az érvénytelenné nyilvánításhoz szükséges, úgy az összegezésben[…]

Részlet a válaszából: […] felsorolja azokat az esetköröket, amely esetekben az adott intézmény saját hatáskörben jogosult a beszerzését megvalósítani.Ezek az alábbiak: "7. § (1) Az 1. § (1) bekezdése és a (2d) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervezetek a kiemelt termékek közbeszerzését a Kbt. szabályaival összhangban – a központi beszerző szervezet jóváhagyását követően – saját hatáskörben is megvalósíthatja, haa) a működéshez, a fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból – amely nem eredhet a szervezet mulasztásából – rendkívül sürgőssé válik, és a hatályos keretszerződés, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer igénybevételével a közbeszerzés határidőre nem lenne megvalósítható; vagyb) a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretszerződés, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer; vagyc) lehetősége van más intézmény készletének átvételére, és az megfelel az állami normatíváknak;d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (pl. azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni."A fent hivatkozott rendelkezések alapján kiemelendő, hogy saját hatáskörben történő közbeszerzésre csak akkor van lehetősége az intézménynek, ha erre előzetesen engedélyt kért és kapott a KEF-től.A KEF az engedély kiadása előtt a jogszabályi feltételeket fogja megvizsgálni, azaz a fent hivatkozott 7. § (1) bekezdés– a)[…]