65. Közbeszerzési Levelek / 2007. július 16.
TARTALOM

A Kbt. 9. §-a szerint az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni. Van-e itt valamilyen értékhatár vagy százalékos határ, hogy milyen mértékű uniós támogatás esetén áll fenn ez a kötelezettség?

Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?

Amennyiben hiba csúszik a bontásba, mert kiderül, hogy a felolvasólapon nem pontosan szerepelnek az adatok, milyen határidővel lehet javítani a jegyzőkönyvet?

A keretszerződések megkötése után a központosított közbeszerzésben van-e lehetőség többéves keretszerződést kötni, ha eredetileg csak egyéves a keretszerződés? Keretmegállapodás esetében hasonlóképpen kell-e értelmezni a szabályozást?

Az ingatlan eladása a nemzeti rezsimben meghatározottak értelmében közbeszerzés-kötelesnek minősül-e?

A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?

Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?

A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Én egy jól működő cégnél dolgozom. Sajnos volt egy építésvezetőnk, aki nem tartotta be a szabályokat a munkaterületen, emiatt az OMMF megbüntetett minket (az illetékest már régen elküldtük). De ez nem elég, még a Kbt. is ellehetetleníti a cég működését – mivel cégünk szinte csak közbeszerzési pályázatokon keresztül jutott munkához –, így az elkövetkezendő öt évben összes kollégámmal valószínűleg munkanélküliek leszünk. Kérdésem arra irányulna, hogy van-e valamiféle lehetőség arra, hogy ne legyen a cégünk feketelistán – főleg hogyha a büntetés kifizetésre kerül –, és tovább tudjunk dolgozni? Szükség van a szankciókra, büntetésekre, de ez véleményünk szerint nem szabadna, hogy arra irányuljon, hogy egy jól felfuttatott cég a büntetés 5 éve alatt teljesen tönkremenjen. Ha más lehetőség nincs, aláírásgyűjtést tervezünk. Van-e a helyzetre valamilyen megoldás?

Az ajánlatkérő előírta a felhívásban, hogy az ajánlattevő köteles a kiadott kiviteli terveket hiánytalanul, az ajánlatával egyidejűleg visszaszolgáltatni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen. A kiviteli tervek az ajánlati dokumentáció részét képezik, amit a cégünk megvásárolt. Jogosan számláznánk le (vissza) a kérdés szerinti esetben a dokumentáció árát?

Keretmegállapodásos eljárás második részében lefolytatott közbeszerzések eredményéről negyedévente kell tájékoztatót közzétenni. A szerződések teljesítéséről viszont egyenként. Ez indokolatlanul sok hirdetményt jelent, hasznos lenne, ha a szerződések teljesítéséről is negyedévente lehetne hirdetményt közzétenni. Várható-e, hogy ez irányban változik a közbeszerzési törvény?

Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?

A Kbt. 22. §-ában meghatározott ajánlatkérők csak magyarországi ajánlatkérőket jelentenek, vagy minden európai uniós tagállamra értendők? [A kérdést a Kbt. 68. § (1) bekezdésének a) pontja miatt teszem fel, azaz árubeszerzés esetén közösségi rezsimben kell-e referenciaigazolást csatolni az ajánlathoz például egy német állami kórháztól, vagy a 68. § (1) bekezdés b) pontja szerint elegendő az ajánlattevő nyilatkozata az alkalmasság igazolására?]

Hiánypótlás esetében – amennyiben az ajánlatkérő előírta – kötelező-e a hiánypótlás biztosítása? (Véleményem szerint a Kbt. ebben a tekintetben nem egyértelmű.)

Pótoltatható-e a bontáskor szétesett ajánlat formai hiányossága? (Az ajánlattevő azzal érvelt, hogy a hidegben eshetett szét a kötés, csomagoláskor még egyben volt.)

Az elektronikus aukcióról milyen információt tudnak nekünk adni, hiszen a Kbt. szerint már működnie kellene, és ajánlattevőként szeretnénk minél hamarabb alkalmazni?

Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?

Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?