139. Közbeszerzési Levelek / 2011. november 21.
TARTALOM

Lehet-e közös ajánlattevő az, aki csak 8 százalékban (tehát kevesebb mint 25 százalékban vagy 10 százalékban) részesedik a közbeszerzés ellenértékéből?

Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?

Lesz-e erőforrást nyújtó szervezet később?

Hogyan kell értelmezni a következő jogszabályhelyet: 116. § (1) "E törvényt nem kell alkalmazni arra a szerződésre, amely a) a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő célra, vagy b) ..." Az "eltérő cél"-t hogyan kell értelmezni? Ugyanazt jelentheti, mint a régi megfogalmazás?

Közösségi eljárásrendben – figyelemmel a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdésében foglalt kizáró okokra – a közjegyző által hitelesített nyilatkozat az ajánlat eredeti példányában benyújtható-e fénymásolatban? A kérdés abból adódik, hogy nem tudom, ebben az esetben különbséget kell-e tenni nyilatkozat és igazolás között?

Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?

A későbbiekben lesz-e lehetőség a 25 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó átminősítésére?

Az új közbeszerzési törvény rendelkezései értelmében minden nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzés esetén hirdetményt kell majd feladni az eljárás megindításáról? E szerint a jelenlegi Kbt. 251. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőség (az ajánlattevők közvetlen felhívása az ajánlattételre) megszűnik?

Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?

Rövidíthető-e az ajánlattételi határidő, ha az ajánlatkérő regisztrációhoz és saját engedélyéhez köti a dokumentáció elérését, azaz közvetett módon feltételeket támaszt a dokumentáció közvetlen elérése során?

Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?

Hiánypótlásban a banki nyilatkozatainkkal kapcsolatban azt kifogásolják, hogy azok nem az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Ez valóban része a felhívásnak, ugyanakkor az ajánlati felhívást az ajánlatkérő módosította. Az egységes szerkezetbe foglalt módosított dokumentációban található ajánlati felhívás feladásának dátuma három héttel későbbre tolódott. Emiatt a bankjainktól új banki nyilatkozatot kértem ugyanazzal a tartalommal, mint előző alkalommal, kivéve hogy az ajánlati felhívás feladásának dátumát átírattam az új, egységes szerkezetbe foglalt dokumentáció és felhívás feladási dátumának megfelelően. Az ajánlatkérő ezeket a banki nyilatkozatokat kifogásolja, és olyanokat kér helyettük, amelyek az eredeti felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Elfogadja-e az ajánlatkérő, ha benyújtjuk azokat a banki nyilatkozatokat, amelyekben a korábbi időszakról nyilatkozik a bank, a hiánypótlás kibocsátását megelőzően, hiszen akkor is kértünk igazolást, amelyet végül nem használtunk fel?

Amennyiben egy ajánlattevő üzleti titoknak minősíti az egész ajánlatát (cégkivonat, aláírási címpéldány kivételével), jogosan teszi-e?

Iratbetekintés során – a Kbt. 96. §-a alapján – szeretnénk betekinteni a gazdasági és műszaki alkalmasság körében benyújtott iratokba. Megtehetjük-e ezt?

Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?