Hibás érvénytelenségi ok
Kérdés
Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. január 10-én (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5237
[…] teljesíthető lesz, és ezért az ajánlata érvénytelennek minősült. A fentiek szerint ilyen esetben az érvénytelenség a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján állapítható meg az alábbiak szerint:"73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, hae) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit."A Döntőbizottság határozatában egyértelműen rögzítette, hogy bár az ajánlatkérő tévesen – a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja helyett a Kbt. 73. § (2) bekezdését feltüntetve – jelölte meg az érvénytelenség jogcímét, a fentiek alapján egyértelműen megállapítható volt az érvénytelenség tényleges indoka: az, hogy a kérelmező nem nyújtotta be az indokoláskérésre a válaszát, így az ajánlatkérő nem került abba a helyzetbe, hogy az ár aránytalanul alacsony voltát egyáltalán vizsgálhassa. Az érvénytelenségi okként felhozott jogszabályi rendelkezés az ajánlatkérő döntése szerint az alábbi, aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály volt:"72. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. január 10-én (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5237
[…] teljesíthető lesz, és ezért az ajánlata érvénytelennek minősült. A fentiek szerint ilyen esetben az érvénytelenség a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján állapítható meg az alábbiak szerint:"73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, hae) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit."A Döntőbizottság határozatában egyértelműen rögzítette, hogy bár az ajánlatkérő tévesen – a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja helyett a Kbt. 73. § (2) bekezdését feltüntetve – jelölte meg az érvénytelenség jogcímét, a fentiek alapján egyértelműen megállapítható volt az érvénytelenség tényleges indoka: az, hogy a kérelmező nem nyújtotta be az indokoláskérésre a válaszát, így az ajánlatkérő nem került abba a helyzetbe, hogy az ár aránytalanul alacsony voltát egyáltalán vizsgálhassa. Az érvénytelenségi okként felhozott jogszabályi rendelkezés az ajánlatkérő döntése szerint az alábbi, aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály volt:"72. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
