81 cikk rendezése:
61. cikk / 81 Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellenőriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
62. cikk / 81 Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél
Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
63. cikk / 81 Késedelmes kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem
Kérdés: Ha késve nyújtom be a kiegészítő tájékoztatás iránti igényemet, azzal érvénytelen lesz az ajánlatom, ezzel törvényt sértek?
64. cikk / 81 Szerződés kötelező elfogadása
Kérdés: Az ajánlattevőnek kötelező-e elfogadnia az ajánlatkérő által megadott szerződéses tartalmat?
65. cikk / 81 Ajánlatok bontásának ellenőrzése
Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
66. cikk / 81 Ajánlatok értékelésének módja
Kérdés: Mit jelen az, hogy jogi és formai értékelés?
67. cikk / 81 Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos DB-határozat
Kérdés: 2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)
68. cikk / 81 Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt
Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
69. cikk / 81 Kizáró okok vizsgálatának időintervalluma
Kérdés: Az ajánlatkérő – a dokumentáció szerint – a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Mi a helyzet, ha a kizáró ok a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződés teljesítése ideje alatt következik be? És: mi tekinthető az eljárás befejezésének?
70. cikk / 81 Eredménytelen eljárás ajánlat érvényessége függvényében
Kérdés: Hogy kell értelmezni a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésében rögzített azon szabályt, hogy ha csak egy ajánlat érvényes, akkor az eljárás eredménytelen, ha több rész van és több ajánlat érvényes, de részenként csak egy-egy? Ilyenkor eredménytelen az eljárás, vagy eredményesnek lehet nyilvánítani?
