Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró okokra, alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmassági feltétel előírása a szerződéskötés időpontjára

Kérdés: Előírható-e a dokumentációban egy alkalmassági feltétel úgy, hogy annak az ajánlat benyújtásának időpontjában még nem kell megfelelni, de az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéskötés időpontjában az előírt alkalmassági feltételnek megfelel majd?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági követelményekre vonatkozó általános szabályok szerint a megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat pontosan meg kell jelölnie az ajánlatkérőnek. Az igazolási mód mellett egyértelműen meg kell határozni, hogy a Kbt. 55. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Postai úton érkezett, sérült ajánlat "kezelése"

Kérdés: Postai úton, sérülten érkezett hozzánk egy ajánlat. Át kell azt vennünk?
Részlet a válaszából: […] A sérült küldeményt is javasolt átvenni, melynek tényét az átvétel során a postai átvételi bizonylaton is rögzíteni kell.Nincs tehát lehetősége az ajánlatkérőnek az ajánlat átvételét megtagadni, hiszen ebben az esetben visszaélésszerűen lehetne olyan eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Bontott ajánlat kezelése

Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az ajánlat benyújtásával, az ajánlat érvényességével, illetve az eljárás eredményével összefüggő közbeszerzési kérdéseket és szabályokat érinti.A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Alternatív ajánlattétel mellőzése

Kérdés: Hátrányba kerülünk-e, ha alternatív ajánlattétel esetén csak "sima" ajánlatot teszünk?
Részlet a válaszából: […]

Az alternatív ajánlattétel lehetőségnek tekinthető. Ha az ajánlattevő nem kívánja kihasználni a lehetőséget, akkor alternatív megoldások nélkül egyfajta ajánlatot nyújt be. A döntés az ajánlat érvényességét nem érinti.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Termékminta megőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A termékmintákat meddig kötelező megőrizni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az irat fogalmát nem definiálja. Az írásbeliség értelmezése során szavakból vagy számjegyekből álló kifejezésként értelmezi az alábbiak szerint."Írásbeli" vagy "írásban": a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Az ajánlattételt követően van-e lehetőség elektronikus árlejtés alkalmazására?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés alkalmazására az értékelés szakaszában kerül sor, tehát mindenképpen az ajánlattételt követően. Az ajánlati kötöttségnek be kell állnia ahhoz, hogy az ajánlatkérő értékelni tudja a beérkezett ajánlatokat, és az érvényes ajánlatot tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Ajánlattételi felhívás megjelenését megelőzően keletkezett iratok felhasználhatósága

Kérdés: Lehet-e korábbi a nyilatkozat, referencia az ajánlattételi felhívás megjelenésének időpontjánál, illetve van-e olyan igazolás, amelynek kelte korábbi lehet az előzőek szerinti időpontnál?
Részlet a válaszából: […] Mind a referencialevél, mind az aláírási címpéldány, mind a kizáró okokról szóló nyilatkozat keltezése lehet korábbi a kérdésben megjelölt időpontnál, hiszen a benyújtáskor fennáll a referencia tartalma, az aláírási címpéldányban az aláíró aláírása nem változott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Nyilatkozat az ajánlattevő hatáskörén kívül eső körülményekről

Kérdés: Előírható-e, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást (például pénzintézeti nyilatkozat) az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta-e alá? Honnan tudhatom én ezt egy pénzintézeti igazolás esetén?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő csak annak ismeretéről nyilatkozhat, amit ő maga is képes ellenőrizni. Ennek az igénynek, hogy az ajánlatkérő hasonló feltételeket megfogalmazzon, az igazolásra vonatkozó szabályok szabnak határt. A Közbeszerzési Döntőbizottság D. 320/2012. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
5
6
7
9