Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati biztosítékra vonatkozó törvényi szabályozás értelmében az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig kell rendelkezésre bocsátani, mely biztosítja, hogy nyertesség esetében valóban szerződést kössön a nyertes fél.A közbeszerzési törvény 54...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték visszafizetésének megtagadása

Kérdés: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő nem kívánja visszafizetni, mert harmadik ajánlattevőként nem nyújtottuk be az igazolásainkat. Véleményem szerint ez nem jogszerű, hiszen nem lett volna esélyünk arra, hogy nyerjünk, így az ajánlatkérő jogalap nélkül gazdagodik. Mivel tudok még érvelni az előbbiek mellett, amikor vissza szeretném kapni a biztosítékot? (Nem nagy összegről van szó, elvi jellegű a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy ha az ajánlattevőt ajánlati kötöttség terheli, és nem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, abban az esetben az ajánlata érvénytelennek minősül, és az ajánlati biztosíték sem jár vissza. Ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatát közszolgáltatói in-house szerződés esetében. Az alábbiakban kiemeltük azt a két változást, mely segít abban, hogy ajánlatkérő szűkítőleg értelmezze a törvény 12. § (4) bekezdésének előírásait.A Kbt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:        

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:            

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a Kbt. 81. §-ának (5) bekezdését kívánja alkalmazni úgy, hogy a hirdetményben árlejtés lefolytatását is lehetővé tette, akkor a két megoldás alkalmazása nem lesz összhangban. Ennek oka, hogy a törvény 81. §-ának (5) bekezdésében csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:        

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése –, ahová bárki jelentkezhet. Feltételezzük, hogy olyan IT-eszközökről van szó, amelyeket egyértelműen képes azonosítani az ajánlatkérő. A DBR előnye, hogy nem kell feltétlenül teljesen pontosan megadni a közbeszerzés tárgyát az eljárás megindításakor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlenségi nyilatkozattal érintettek

Kérdés: Szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozat a döntéshozó részére, vagy csak a bírálóbizottság számára van erre szükség?
Részlet a válaszából: […] ...testületre utal, amely testület a döntéshozó számára terjeszti elő javaslatát.A Kbt. 27. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Bírálóbizottság létrehozása

Kérdés: Szükséges-e a bírálóbizottsági tagok részére a döntéshozó által aláírt felkérés és annak a bizottsági tag által történő elfogadása?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. bírálóbizottság létrehozataláról rendelkezik, ahol az ajánlatkérő felelőssége, hogy a bizottsági tagok ne legyenek összeférhetetlenek. Javasolható, hogy az ajánlatkérő kösse össze a két kötelezettséget, jelölje ki a bizottsági tagokat, akik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...formában, azaz bírálati lap keretében csak lehetőségként említi.A Kbt. fentiekben hivatkozott 27. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:        

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikusan kell, hogy történjen. Nincs azonban annak sem akadálya, hogy az iratbetekintés valódi céljának megvalósulása érdekében az ajánlatkérő kinyomtassa az ajánlatot, természetesen az üzleti titok figyelembevételével. Akár ki is vetítheti azt az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
119
120
121
…
517