Képviselők feltüntetése az EKR-ben

Kérdés: Be kell-e az összes cégjegyzésre jogosultat írni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges minden cégjegyzésre jogosult nevét feltüntetni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, elegendő csak azokat, aki aláírnak az ajánlattételhez, részvételi jelentkezéshez kötődően. Amennyiben hiánypótlás keretében újabb cégjegyzésre jogosult ír alá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:    

Képviselő születési adatainak megadása

Kérdés: Meg kell-e adni a gazdasági szereplő képviselőjének születési idejét? Mit tegyek, ha az ajánlatkérő kéri hiánypótlásban?
Részlet a válaszából: […] ...a születési idő csak opcionális tartalom, így az ajánlattevő nem köteles azt megadni. Amennyiben az eljárási dokumentumokban az ajánlatkérő külön felhívta a figyelmet arra, hogy kérni fogja, akkor az ajánlattevő valóban köteles megadni az érintett adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

EKR-ben és a TED-en való hirdetményfeladás időpontjának eltérése

Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...korábbi is lehet, mint a TED-en történő feladás. A referencia igazolása vonatkozásában az alábbi szabályt kell figyelembe vennie az ajánlattevőnek (esetünkben most az árubeszerzést vesszük alapul, de a lényeg az azonos szófordulat, így a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...a Kiadóhivatala állította be, amely nem változtatható. A hazai hirdetménytartalom eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési szempont részletes leírásáig, vagy a beszerzési tárgy részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzését követő naptól kell alkalmazni a kormányrendelet szabályainak többségét. A bizonytalanságot ez a kezdőnap okozza, melyről az ajánlatkérők nem jogszabályból szereznek tudomást. Ehhez a kezdőnaphoz kötődik a portálon történő regisztráció – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

EKR mellőzése

Kérdés: Ha nem nyújtható be az EKR-ben a terv, mert nagy terjedelmű, abban az esetben ez teljesen kimaradhat az EKR-ből? Azaz lehet-e ez a körülmény alapja annak, hogy az ajánlatkérő nem az EKR-ben folytatja le az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...méretarányos modellek benyújtására – d) pont.A Kbt. 41/C. §-ának (1) bekezdése alapján a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Vezető ajánlattevő cseréje az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet vezető ajánlattevőt cserélni az EKR-ben? (Nem kínálta fel a rendszer a lehetőséget, keresés ellenére sem.)
Részlet a válaszából: […] ...felhasználói kézikönyv egy rövid mondattal utal arra, hogy a vezető ajánlattevő cseréjének feltétele, hogy például a konzorciumi partnernél is újajánlat-létrehozatali jogosultsága legyen a gazdasági szereplőnek. A problémát az okozza, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő nem mentesülhet a közbeszerzési kötelezettség alól ebben az esetben sem, hiszen közjogi szervezetként közbeszerzés lefolytatására kötelezett klasszikus ajánlatkérőként. A közbeszerzés valójában nincs felkészülve arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Hiánypótlási felhívás teljesítésének mellőzése

Kérdés: Az ajánlatkérő megnyitotta számomra az ESPD-t, hogy egészítsem ki az egyes honlapokat üzemeltető szervezetekkel, melyet ma már nem lehet előírni. Megtehetem, hogy nem javítom ki? Ha igen, elegendő nyilatkoznom erről?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján az ajánlatkérő hiánypótlásban olyan információt kér, amelyet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...környezet elhagyása csak abban az esetben történhet, ha a törvény azt kifejezetten lehetővé teszi.A 41. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, e törvényben vagy végrehajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
118
119
120
517