Jótállás előírása

Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása értékelési szempontként független az eljárástípus választásától. A felsorolt lehetőségek mindegyikét alkalmazhatja az ajánlatkérő, függően a beszerzés tárgyától és a jogszabályi kötelezettségektől.Korlátja az előírásnak, hogy amennyiben kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szakember mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egyik eljárásunkban szerződéskötési feltételként szabott az ajánlatkérő olyan végzettségű szakembert, akivel ugyan az eljárás során rendelkeztünk, de hirtelen elhagyta a céget, amit igazolni is tudunk. Találtunk is olyan alvállalkozót, akinek a munkavállalói nem pontosan ugyanolyan megnevezésű végzettséggel rendelkeznek. Sajnos az ajánlatkérő nem akarja egyenértékűként elfogadni a meglévő végzettségeket, az nem okoz neki gondot, hogy az alvállalkozó biztosítaná a szakembert. Elfogadható-e, ha gyorsan elvégeztetjük a tanfolyamot, de akkor a dátum későbbi lesz, mint az eljárást lezáró döntés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötési feltételt a Kbt. nem szabályozza, sőt az ajánlatkérők gyakran az alkalmassági követelmények meghatározása helyett egyfajta helyettesítőként használják. Ennek következménye a kérdésben is jelzett bizonytalanság, mely szerint nem minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

DBR szabályozásának változása

Kérdés: Miért cserélték ki a DBR esetében a részeket kategóriákra a 2024. februári módosítással?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 106. § (4) és 107. § (7) bekezdései változtak 2024. február 1-jével az alábbiak szerint:"106. § (4) Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszert kategóriákra oszthatja, az adott kategóriá­ban megvalósítandó közbeszerzések objektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.
Kapcsolódó címkék:    

EVK elkésettsége

Kérdés: Eljárásunkban az egyik érvénytelenné nyilvánított ajánlattevő EVK-t nyújtott be, de elutasítottuk, mert a kérelem nem tartalmazta az ajánlattevő javaslatát. A következő napon megküldte a hiányzó javaslatot, de ekkor már a három munkanapos határidő letelt. Kötelesek vagyunk ebben az esetben megválaszolni az EVK-t?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértőnek (pl. összegezés érvénytelenné nyilvánításra vonatkozó pontját), miért tartja jogsértőnek (pl. miért nem érvénytelen az ajánlat), mit javasol az ajánlatkérő számára (pl. vonja vissza az érvénytelenségről szóló döntést, nyilvánítsa érvényesnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Teljesítési határidő meghatározása

Kérdés: Egy speciális rendszer bevezetését tervezzük belső projekt keretében, amelyben 4 teljesítési szakasz lesz, 3 részteljesítéssel, a 4. részteljesítés egyúttal az utolsó teljesítés (végteljesítés) határidejét is meghatározza. Az egyes teljesítések egymásra épülnek, ami azt jelenti, hogy ha az 1. részteljesítésben hiba van, azt ki kell javítani ahhoz, hogy a 2. teljesítési szakasz megkezdhető legyen. Hogyan lehet ezt egy közbeszerzési eljárásban és annak szerződésében kezelni? Mert a végteljesítési határidőt egyértelműen meg szeretnénk határozni, és az esetleges hibajavítások időszükséglete miatt ezen nem lehet majd változtatni.
Részlet a válaszából: […] ...probléma összetett projektek, rendszerbevezetések során. Alapvetően a közbeszerzési dokumentációban és a szerződéstervezetben kell az ajánlatkérőnek kezelnie a kérdést. Ennek módja lehet, ha az ajánlatkérő pontosan leírja (mintegy modellezi) a teljesítés menetét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...C-396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági szereplőnek az ajánlattevői konzorciumból való kiesését jelenti akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. § (1) bekezdése és a Kbt. 41. § (1)–(2) bekezdései alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között, a Kbt. vagy bármelyik végrehajtási rendeletben szabályozott minden nyilatkozat (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.
Kapcsolódó címkék:    

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] ...közül három kötelező kizáró ok van, mely releváns lehet versenyjogi jogsértés esetében:"62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési gyakorlatban két szerepet töltött be. Egyrészt a kizáró okhoz kapcsolódó igazolások részét képezte, másrészt az ajánlatkérők a nyilatkozat és a becsatolt változásbejegyzés alapján győződtek meg arról, hogy egy gazdasági szereplő esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Új alkalmassági feltétel előírása verseny újranyitása esetén

Kérdés: Négy évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján három ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Műszaki szakterületünk azt vetette fel, hogy a következő eljárásban (minden esetben a verseny újranyitásával kötünk szerződést) írjuk elő feltételként egy új szakember rendelkezésre állását, mert az ez évi közbeszerzéseknél erre szükség lehet. Előírhatjuk ezt szerződési feltételként?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásokra vonatkozó szabályokat a Kbt. 104-105. §-ai tartalmazzák. A rendelkezések szerint az ajánlatkérő két részben valósítja meg közbeszerzését: az első részben keretmegállapodást köt egy vagy több ajánlattevővel a tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.
1
…
42
43
44
…
525