Változás bejelentése az értékelés szakaszában az ajánlatkérőnek

Kérdés: Amennyiben az eljárás során változás áll be, és az ajánlattevő esetleg alkalmatlanná válik, vagy az értékelési szempontnak megfelelő szakember nem áll rendelkezésre, mindezt milyen módon lehet jelezni az ajánlatkérő felé? Bármikor, az eljárás során, vagy csakis hiánypótlás során önkéntes hiánypótlással? Milyen következménye lehet a bejelentésnek?
Részlet a válaszából: […] ...kell benyújtani a cserét a szakember vonatkozásában. Ha azonban olyan eset áll fenn, ahol hiánypótlásra nincs lehetőség, az ajánlatkérő tájékoztatása az EKR-en keresztül kell hogy megtörténjen. Mivel erre vonatkozóan nincsen valójában dedikált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Előzetes tájékoztató módosítása

Kérdés: Az üzleti tervünk részeként elkészítettük ez évi közbeszerzési tervünket, és már meg is küldtük a Közbeszerzési Hatóságnak közzétételre az időszakos előzetes tájékoztatót. Most észleltük, hogy tervezési hiba miatt a logisztikai rendszerünk karbantartására vonatkozóan szerepeltettünk egy olyan közbeszerzést, amire majd a következő évben fog sor kerülni. Mi a teendő ilyen esetben? Módosítani kell a tájékoztatót, ha az adott közbeszerzést nem kívánjuk megvalósítani az idei évben?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő közbeszerzési tervezése kapcsán a Kbt. 38. §-a tartalmazza az irányadó szabályokat. A rendelkezések szerint a klasszikus ajánlatkérői körbe tartozó szervezet előzetes tájékoztatót, a közszolgáltató ajánlatkérői körbe tartozó szervezet pedig – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés

Kérdés: Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés semmis.Az érvényesség megítélése körében azt kell vizsgálni, hogy az ajánlatkérő jogosan vagy jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást.Maga a Kbt. a 137. § (2) bekezdésében rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] ...az állami közbeszerzési szaktanácsadó munkavállalóként munkaviszonyban történő alkalmazása nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Az ajánlatkérő felhívására ajánlatot benyújtó ajánlattevők gazdasági szereplőnek minősülnek, amely fogalom magában foglalja, hogy ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy a Kbt. alap­elveinek és a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-ának megfelelően a felelősségbiztosításra vonatkozó ajánlat­kérői igénynek arányosnak kell lennie, azaz az építési beruházás értékéhez kell igazítani, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...lépő rendelkezése alapján, Kbt. 3. § 2a: "állami közbeszerzési szaktanácsadó: az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja és – a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...vélhetően iratbetekintésekkel, esetleges további hiánypótlásokkal a vitarendezést követően, ami természetes módon hosszabbítja meg az ajánlati kötöttségi időszakot egészen addig, amíg az ajánlatkérő a kérdésben ismertetett helyzetbe kerül. Hiszen a Kbt. 80. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Cégjegyzésre jogosult aláírása

Kérdés: Egy ajánlatot az egyik cégjegyzésre jogosult nyújtott be a rendszerben, illetve a szükséges dokumentumokat is ő írta alá. Amennyiben a hiánypótlást másik cégjegyzésre jogosult írja alá, szükséges-e a rendszerben történő delegálás, vagy elegendő az eredeti benyújtónál csatolni az aláírási címpéldányával együtt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés az EKR-ben mint rendszerben történő delegálásra vonatkozik, a válasz: nem szükséges. A két képviseleti jog elválik, hiszen aki a rendszerben jogosultsággal rendelkezik, és nincs képviseleti jogosultsága, nem írhat alá a cég nevében, de az EKR-ben tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Késedelmi kötbér beszámítása

Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
Részlet a válaszából: […] ...[Kbt. 2. § (7) bekezdés].A Ptk. 6:49. § (1) bekezdése alapján az ellenszolgáltatás kifizetésére kötelezett (jelen esetben az ajánlatkérő) a pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal (jelen esetben a nyertes ajánlattevőként szerződő féllel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően

Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti vállalkozói szerződés súlyos szerződésszegéssel ért véget, melyet az ajánlatkérőnek szankcionálnia kell. Egyrészt kötbérezni, másrészt az előleget visszakövetelni. További lehetőség, hogy a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.
1
…
41
42
43
…
525