A FAKSZ felelőssége

Kérdés: A FAKSZ kolléga azzal zárta ki a felelősségét, hogy volt belsős bírálóbizottsági tag, aki közbeszerző, így nem ő a felelős az eljárás során elkövetett fatális hibáért. Elfogadható ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] Hasonló problémakört tárgyaltunk a Közbeszerzési Levelek 247. számának 4585. szám alatti kérdésre adott válaszunkban. Jelen kérdés kapcsán rögzítjük, hogy mivel a bírálóbizottság tagja javaslatot tesz, és az ajánlatkérőnek biztosítania kell a közbeszerzési szakértelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bírálóbizottsági tagsága

Kérdés: A FAKSZ azzal zárta ki a felelősségét, hogy volt belsős bírálóbizottsági tag, aki közbeszerző volt, így a döntés közös volt, tehát független tanácsadóként nem felelhet a közbeszerzési kérdésekért. Milyen módon kerüljük el ezt a helyzetet úgy, hogy a FAKSZ külsős, tehát nem lehet bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy olyan félreértésből adódik, amit érdemes egyértelművé tenni. A független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó szerződéses viszonyban van ugyan ebben az esetben a megbízóval, de nincs akadálya annak, hogy a bírálóbizottság tagja legyen. Mivel négyféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 143. §-ában rögzíti, mely esetekben kell vagy lehet a közbeszerzési szerződést megszüntetni, mely szabályok egészítik ki azokat a megszüntetési okokat, melyeket a szerződő felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Aránytalanul alacsony ár indokai

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár esetében mit kell indokolni? A részletes ártáblázatot, opciót, vagy csak az árat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében az értékelési szempontként figyelembe vett ár, költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme vonatkozásában szükséges az aránytalanul alacsony ár vizsgálata. Így nem csupán a végleges ár, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja szerint írta ki az ajánlatkérő az eljárást. Ennek értelmében több ajánlattevővel köt keretmegállapodást az ajánlatkérő, azaz több piaci szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérő döntése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Későbbi szerződésmódosítás jóváhagyása az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Bele kell-e egyeznem abba, hogy az ajánlatkérő későbbi módosítása nyomán hosszabb lesz a teljesítés is? Van-e ennek kockázata?
Részlet a válaszából: […] A későbbi szerződésmódosításnak is konformnak kell lennie a Kbt. 141. §-ával, függetlenül attól, hogy ezt a lehetőséget az ajánlatkérő beépíti a szerződésbe. Ettől a módosítás – azaz a szerződés módosulása – nem lesz automatikus, azaz nem meríti ki a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Egybeszámítási kérdések a DKÜ rendeletben

Kérdés: A DKÜ – egybeszámítási szabályok nélküli kormányrendelet – nem ad túlzott szabadságot az ajánlatkérőknek? Korábban másként szólt ez a rendelkezés. Lehet, hogy a korábbi megfogalmazás helyesebb volt?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet a kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogalapok nem zárják ki feltétlenül egymást. Véleményünk szerint szerencsésebb az ajánlatkérő döntésének okát egy adott jogalapra építeni. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Összegzés indokolásának részletessége

Kérdés: Milyen részletességgel kell az összegezést indokolni?
Részlet a válaszából: […] A Döntőbizottság gyakorlata szerint az ajánlatkérőnek az összegezésben érthetően és egyértelműen kell megjelölnie az érvénytelenség indokát, ugyanis az ajánlattevők az összegezés alapján tudják megjelölni a kifogásolt ajánlatkérői döntéseket, és döntést hozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
1
…
4
5
6
…
11