4687 talált cikk az ajánlatkérő kifejezésre

Kérdés: Amennyiben valamely gazdasági szereplő hirdetményt ad fel a TED-en, a beszerzési eljárása becsült értékének minden esetben el kell érnie az adott tárgyra vonatkozó uniós értékhatárt, vagy az az értékhatár alatti becsült értékű eljárásra vonatkozó hirdetmény is közzétehető például abból a célból, hogy további uniós országok számára is elérhető legyen a felhívás?

Kérdés: Cégünknél, egy adott beszerzési tárgyban megtörtént a DBR felállítása. Ezt követően az ajánlattételi részben lehetséges-e olyan EU által finanszírozott projekt esetében ajánlatot kérni, amely nem lett az első részben definiálva? Ugyanis ezt az információt a DBR felállításakor az előírás szerint meg kell adni. Illetve, ha nem EU-s (hanem pl. állami) finanszírozású projektről van szó, abban az esetben is ugyanaz az eljárás?

Kérdés: Egybeszámítás esetén az ajánlatkérőknek az egyes beszerzési eljárásaik során fel kell-e hívniuk az ajánlattevők figyelmét, hogy adott beszerzési eljárás egy egységes közbeszerzés része, melyet több szerződéssel valósít meg?

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)–(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ártábla egyik tételét 400 Ft/EUR árfolyamon átváltva forintban kell megadnia, azonban az ajánlattevő – módosítva az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott ártáblát – 365 Ft/EUR árfolyammal számolva adta meg. Az ajánlatkérő felvilágosításkérést küldött, amelyre az ajánlattevő úgy javította az ártáblát, hogy az értékelés alá eső mindösszesen ajánlati ár módosítása nélkül elvégezte helyesen az átváltást, azaz 400 Ft/EUR árfolyamnak megfelelően tüntette fel az érintett (átváltandó) tételt, és ezzel arányosan a többi tétel összegét csökkentette, de a végösszeg ugyanaz maradt. Érvényes lehet így az ajánlattevő ajánlata?

Kérdés: A bírálóbizottsági ülésen kötelező-e a személyes jelenlét, vagy a bírálóbizottsági tagok a távolból, külön is megadhatják a véleményüket, ami később egy jegyzőkönyvben rögzítve lesz? Gondolunk itt arra, hogy a tag akadályoztatva van (pl. betegség, külföldi út stb.), ilyenkor van-e lehetőség a távolból bírálni, és a bírálati lapokat szkennelve elküldeni az ajánlatkérőnek, illetve a bizottság elnökének, vagy kötelező eredeti példányt használni?

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy épületrészt kíván klimatizálni. A klímák beszerzése és telepítése árubeszerzésnek/szolgáltatásmegrendelésnek vagy építési beruházásnak minősül? A klímák értéke meghaladja a beszerelés költségét.

Kérdés: EEKD-nyilatkozatot az EKR-es űrlap kivételével kell töltenünk? Volt, hogy korábbi közbeszerzésben külön ki kellett töltenie a kapacitást nyújtónak, ezért merült fel bennem.

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?