Szakértő szakmai tapasztalatára vonatkozó időszak meghatározása

Kérdés: Amennyiben az ajánlat során adott szakértő(k) többlettapasztalata értékelési szempontként kerül meghatározásra, és az ajánlatkérő e tapasztalatra vonatkozóan maximumot is meghatároz (például legfeljebb 36 hó többlettapasztalatot értékel), viszont a bemutatni kívánt szakértőnek ettől akár lényegesen több (például 200 hó) tapasztalata van, elegendő csak a 36 hónapot feltüntetni a felolvasólapon, vagy szükséges, esetleg opcionális a tényleges tapasztalat feltüntetése? Ha elegendő a 36 hónapot feltüntetni, az önéletrajzban elég-e csak e tapasztalatokat bemutatni/kiemelni, netán opcionális, vagy szükséges a teljes önéletrajz benyújtása? Van-e a tényleges vagy az értékelésre kerülő maximum hónapszám feltüntetésének jelentősége abban az esetben, ha a teljesítés során az ajánlattevő valamilyen oknál fogva cserélni kívánja az adott szakértőt, vagy újat kíván bemutatni, és ugyan az újonnan bemutatni kívánt szakértőnek megvan a 36 hó tapasztalata, de a 200 hó nincs?
Részlet a válaszából: […] A tapasztalatra vonatkozó időszaknak az alkalmasságot igazoló szakember önéletrajzában teljeskörűen meg kell jelennie. A felolvasólapot az ajánlatkérő igénye szerint szükséges kitölteni. Amennyiben igen-nem választ szükséges adni a rendelkezésre álló tapasztalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A főszabály az, hogy nem csak azért érvénytelen az eljárás, mert az ajánlat az igazolások benyújtása vonatkozásában hiányos, nem megfelelő.A Kbt. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– az ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kitért a referencia pontatlanságának és az ajánlattevő valódi tevékenységének kérdéskörére. Többségében a referenciák valótlan tartalma és/vagy nem megfelelő igazolása hamis adatszolgáltatást eredményezett. (D....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki a Kbt. szóhasználatából, mely jogszabály a 71. §-ának (3) bekezdésében leszögezi, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Alkalmassági feltétel igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági követelménye a névjegyzékben szereplés követelményét írja elő három szakember kapcsán, ahol tervezés és kivitelezés a beszerzés tárgya. Megfelelően értelmezzük-e ajánlatkérő szerint a jogszabályt, ha hivatkozunk a www.mekon.hu-ra?
Részlet a válaszából: […] A 322/2015. kormányrendelet 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő előírhatja a tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Előzetes nyilatkozat alkalmassági követelményekről

Kérdés: Az EKR-ben általában mindenki az "alfa" pontot kéri csak, de nem tudom lenyitni az EEKD-t, hogy megadjam az adatokat. Nálunk az irányelv az, hogy minden információt korábban megadunk – hogy a hiánypótláson is korábban legyünk túl –, de itt ezt nem tudom megtenni. Hogyan adhatók meg így az adatok?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum úgy van leképezve, ahogyan az az Európai Bizottság online szolgáltatásában is kialakításra került. Azaz az ajánlatkérő eleve azt az információtartalmat kéri és jelöli be az EEKD-ban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 18. §-a hivatkozik a tervező részvételére olyan formában, hogy bizonyos feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utalhat, hogy elegendő-e esetileg bevonni a kapacitást nyújtó szervezetet, vagy minden versenyújranyitás vagy megrendelés esetében szerepet kell, hogy kapjon, amennyiben a kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 69. §-ának (9) bekezdése szerint került bevonásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Képviselő az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet rendelkezik arról, hogy képviselőnek kell tekinteni azt a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt, aki feltölthet adatot, kitölthet Egységes Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése

Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet valóban különbséget tesz a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
1
15
16
17
47