1282 talált cikk az alkalmasság kifejezésre

Kérdés: A 2011. évi Kbt. alapján kötött szerződés teljesítése során szakember cseréje vált szükségessé. Az új szakembernek (szakemberrel együtt a vállalkozónak) melyik időponttól kell megfelelnie a kiírás szerinti alkalmassági követelményeknek: már az ajánlat beadásakor visszamenőlegesen, vagy – célszerűen – elegendő a csere időpontjától? A két időpont például a tapasztalat éveinek száma szempontjából lényeges különbséget jelent a megfelelést illetően. Kérdésünk továbbá, hogy a válaszuk szerinti álláspont általánosan elfogadott-e, hivatkozhat-e rá vállalkozó a kérelmében?

Kérdés: Miért nem minősül ajánlattételnek, ha mintaterméket nyújt be az ajánlattevő részvételi szakaszban? Érvényteleníteni kellene mindenki jelentkezését a Kbt. szerint?

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?

Kérdés: Az új, a Kbt, 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró okot hogyan igazoltatom? A Hatóság honlapján csak régi ügyek szerepelnek, míg nekem a 90 nap miatt, gondolom, határozatokat is kell vizsgálnom. Jól gondolom?

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy nemzeti eljárásrendben a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek vagy az alvállalkozónak csak az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről kell nyilatkozniuk?

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?

Kérdés: Az ajánlat nyitva érkezett az ajánlatkérő által megjelölt helyre, mivel az ajánlattevő nem tüntette fel, hogy a csomag tárgya közbeszerzési ajánlat, amelyet a megadott határidőig nem szabad felbontani – ahogyan az a felhívásban előírták. Az ajánlatot ezért érvénytelennek kell nyilvánítani a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, vagy elegendő, ha az ajánlat beérkezésének módjáról jegyzőkönyvet vesz fel az ajánlatkérő, és a bontáson is ismerteti a beérkezés módját, egyebekben pedig úgy jár el, mintha szabályosan érkezett volna meg az ajánlat?

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.

Kérdés: Több olyan hiánypótlást is kaptam, ahol az ajánlatkérők felsorolták vagy kérték, hogy én mint ajánlattevő soroljam fel a nemzeti kizáró okokat. Egyrészt érdekelne, hogy ezt be kell-e írnom az egységes európai dokumentumba, másrészt hogy melyek azok, amelyek nem fedik le teljesen az európai irányelv által meghatározott kizáró okokat? Megjegyzem, nem könnyű azonosítani, melyik a nemzeti és melyik a közösségi kizáró ok.

Kérdés: A gyártót be kell jelentenem közreműködőként az ajánlatomban?