Ajánlattétel opcióra

Kérdés: Kötelező-e az opcióra ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az opcióra a hirdetmény utalt, az a becsült érték részét képezi, azaz ajánlattételkor annak ellenére az ajánlat tartalmának kötelező eleme, hogy az ajánlatkérő nem köteles igénybe venni az opciót a teljesítés során. Sőt a Kbt. 141. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége

Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő eset jogsértő jellegének megértéséhez érdemes megvizsgálnunk egy hasonló jogkérdésben született jogorvoslati döntést. A kérdéshez hasonló D. 250/2018. számú ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság az alábbiak szerint mérlegelte az adott esetet, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban a 113. § (1) bekezdése szerint legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított öt munkanapot követően, de 12 hónapon belül kell megküldeni az eljárást megindító felhívást. Már az összefoglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. MvM rendelet nem rendelkezik a kérdésről. Érdemes a válasz megadásához egy olyan eljárás határozatát elolvasni, ami hasonló esetről szól, amikor is az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Alkalmassági követelmények meghatározásának korlátja

Kérdés: Mennyiben van a 75%-os szabálynak prioritása akkor, amikor az ajánlatkérő meghatározza az alkalmassági követelményeket?
Részlet a válaszából: […] Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás a főszabály, azaz a beszerzés tárgyában kért 75% mértékű referencia automatikusan megfelel a Kbt. követelményeinek.A 65. §-t azonban nem bekezdésenként, hanem egységesen kell értelmeznünk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének alkalmazását, amely szükségessé teszi, hogy legalább két ajánlat érkezzen be az eljárás során. A Kbt. kifejezetten nem utal a részajánlattétel esetében részenként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Összefoglaló tájékoztatóval induló eljárás mellőzhetősége

Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem szeretnék összefoglaló tájékoztatóval induló eljárást indítani – mert nem tudok kiválasztani három vagy öt gazdasági szereplőt, és nem is szeretnék –, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazható, ha– az építési beruházás becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;– a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése bővült az egyházi személy kivételi lehetőséggel, melynek következtében az 5. § (2) bekezdésében felsorolt építési beruházások egyházi személy részére a kérdésben foglalt 100%-os intenzitás esetében is közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Támogatott projektek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben meghatározott, támogatott projektekre vonatkozó, a törvény 5. §-ának (2)–(3) bekezdései közül a (3) bekezdés tartalma változott nagymértékben. A két szabály összhangját érdemes figyelni és összeolvasni, így könnyebb a két megközelítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.
Kapcsolódó címkék:      
1
13
14
15
65