4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?

Kérdés: Kinek kell igazolnia vagy ellenőriznie az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatait a 321/2015. kormányrendelet 26. §-a értelmében?

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?

Kérdés: Alkalmassági követelmények keretében előírhatok-e mutatószámot?

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?

Kérdés: Az innovációs partnerség két szakaszra bontja az eljárást a Kbt. szerint. A második szakaszban, az innovációs partnerség szerződéses szakaszában azt kell biztosítani, hogy a döntésekkel kapcsolatos dokumentumok elkészüljenek, és az ajánlatkérő eldönti, hogy mely partnerekkel bontja fel a szerződést, illetve hogy mely partnerekkel köti meg a beszerzés megvalósításához szükséges szerződést, valamint hogy elkészítse a tájékoztatót, az eljárás eredményéről hirdetményt. Ezek szerint az első szakaszban tárgyal a megállapodások megkötéséről. Kérdés, hogy a második szakaszban miről tárgyal, figyelemmel arra, hogy már vannak szerződéses partnerei az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Kérdésünk egy ritkán alkalmazott rendszer, a dinamikus beszerzési rendszer értelmezésével kapcsolatos. Az eljárás eredményéről minden ajánlati szakaszt követően közzétesznek tájékoztatót, vagy csak azt követően, ha a fennállás időtartama megszűnik, azaz befejeződik a dinamikus rendszer?

Kérdés: A Kbt. 27. § (3) bekezdése értelmében részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. EU-s forrásból támogatott építési beruházásnál akár a nettó huszonötmillió forint értékű beszerzésnél is követelmény az akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó? Az ötszázmillió forintnál pedig forrástól függetlenül?

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?

Kérdés: Kérdésünk az EEKD II. e) pontjának részleges kitöltésével kapcsolatos. Megalapozza-e az ajánlat érvénytelenítését az igen/nem kitöltésének következők szerinti hiánya? A kitöltés során a sorok elcsúsztak, az e) pont mellett nem jelent meg az igen/nem sor, de a megfelelő hatóság és elérhetőség, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az e-mail elérhetőség megfelelően lett kitöltve. Az ajánlatkérő a hiánypótlásban kérte a fenti pont helyes kitöltését, de sajnos a jelzett ok miatt az nemi gen lett kitöltve. Azonban a III. rész B pontjában az adó- és járulékfizetésre vonatkozóan helyesen válaszoltunk, tehát az ajánlatkérő meggyőző választ kapott: azaz látható, hogy nincsen járulék- és adótartozásunk, a köztartozásmentes adózók adatbázisában szerepelünk, melynek elérhetőségét szintén megadtuk a II. e) pontjában. Nem kellett volna az ajánlatkérőnek tisztázó kérdés feltevésével lehetőséget adni az EEKD II. e) pontjának pontosítására? Cégünk az eljárásban a legjobb ajánlatot adta, és a kérdésünkben szereplő, álláspontunk szerint formai hibának minősíthető ok miatt érvénytelenítettek minket. Előzetes vitarendezésre még van lehetőségünk, érdemes azt benyújtanunk?