4657 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 108. § (8a) bekezdése a következőt tartalmazza: „Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt.” Van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy amennyiben több ajánlat benyújtásra került, de a bírálatot követően csak egy érvényes ajánlat marad, akkor a Kbt. 108. § (8a) bekezdésére hivatkozással eltekintsen az árlejtés lefolytatásától?

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződés megkötése során – a szerződés mellékleteként – bővebb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot alkalmazott, melyben többek között kérte a tényleges tulajdonosok megnevezését; azon állam megjelölését, melyben a gazdálkodó szervezet adóilletőséggel rendelkezik; külföldi társasági minősítésről szóló nyilatkozatot; azon jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet megjelölését, aki közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással bír; illetve ezen szervezetek tényleges tulajdonosai adatait. Jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy nem köteles az átláthatósági nyilatkozat tartalmának (kitöltés helyességének) vizsgálatára, neki csupán az a kötelessége, hogy a nyilatkozat meglétét és teljes körű kitöltését megkövetelje?

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?

Kérdés: Van két magyar cég, mindkettő ugyanannak a külföldi cégnek a tulajdonában. Az egyik céget szeretné megszüntetni az ajánlatkérő, de úgy, hogy beolvadjon a másik cégbe. Melyik cég olvadjon be a másikba? Az egyik cég DKÜ-keretmegállapodás részese, és neki van referenciája DKÜ-pályázatokból. Az a feltételezésünk, hogy a Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pontja alapján bármelyik beolvadhat. Itt a kérdés az, hogy a referenciák mehetnek-e tovább?

Kérdés: Önkormányzatunk 15 M Ft értékben vissza nem térítendő támogatást nyert 2025. évben a Versenyképes Járások Program keretében a helyi önkormányzati tulajdonú közvilágítási rendszer felújítására. Három árajánlat bekérése után, a legkedvezőbb ajánlattevővel megkötöttük a vállalkozási szerződést, amelynek befejezési határideje ez év június 31. A támogatás a lámpatestek felének a cseréjére nyújt fedezetet. A másik részére a Magyar Falu Program keretében nyertünk támogatást, amely a fennmaradt lámpatestek cseréjére elegendő. Ha korábban nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem a saját Beszerzési Szabályzatunk alapján meghirdetett eljárás keretében közbeszerzési értékhatár alatt közvilágítás korszerűsítésére megkötöttük a vállalkozási szerződést, majd a fennmaradt részre kívánunk szerződést kötni (szolgáltatás megrendelése), alkalmaznunk kell-e a Kbt. 19. § (3) bekezdésében írt egybeszámítási kötelezettséget? Amikor leszerződtünk az első részre, nem tudtuk, hogy a fennmaradt részre fogunk támogatást nyerni (15 M Ft-ot). Tehát nem sértünk jogszabályt, ha a második részre is három ajánlattevőtől kérünk árajánlatot, és a legkedvezőbb ajánlattevővel leszerződünk nem közbeszerzési eljárásban? Vagy egybe kell számítani a két beruházást? Az I. ütemre a vállalkozási szerződést 2025 decemberében írtuk alá. A második ütem sikerességéről ez év februárjában kaptuk meg az értesítést.

Kérdés: Van-e akadálya a már korábban felállításra került dinamikus beszerzési rendszerben annak, hogy az ajánlatkérő egy adott közbeszerzés megvalósítása érdekében felhívást (ajánlattételi felhívás) küldjön ki, amennyiben az adott időpillanatban folyamatban van – a Kbt. szerinti 10 munkanapos határidő figyelembevételével, vagy indokolt esetben az 5 munkanap időtartamú meghosszabbítással – benyújtott részvételi jelentkezés elbírálása?

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „Kérjük Tisztelt Ajánlattevőt, hogy ha bármilyen okból mégsem állnak fenn az üzleti titokká minősítés indokai, úgy kifejezetten és egyértelműen jelezze (valamennyi rész esetében), hogy a továbbiakban nem kívánja üzleti titokként kezelni az árindokolást és annak dokumentumait.” Azonban a felhívás végén ez áll: „Ajánlattevő a fentiekkel összefüggésben felhívja a figyelmet a Kbt. – közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában hatályos – 73. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakra!” Ezzel mit szeretne elérni az ajánlatkérő?