485 talált cikk a bíróság kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?

Kérdés: Az évente kötött olyan szerződés esetében, amely ugyanarra a folyamatosan teljesített szolgáltatásra vonatkozik (január 1-jétől december 31-éig, majd újra január 1-jétől december 31-éig), a becsült értéket össze kell-e vonni az előző évivel? Ha nem, akkor részekre bontás lehet?

Kérdés: Milyen európai szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha kötelező nem csak áralapú értékelési szempontokat alkalmazni? Egy ajánlatkérőnek milyen irányt kell követnie, mi szabja meg, hogy milyen nagy a mozgástere, amikor nemcsak áralapú, hanem ár-érték alapú értékelési szempontot kell meghatároznia?

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után – ha azok egymást követően történnek – súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?

Kérdés: Amennyiben kartellezett az egyetlen ajánlattevő, aki az eljárásban ajánlattevő lehet, van-e lehetősége az ajánlatkérőnek szerződést kötni az érintett ajánlattevővel? A szerződés becsült értéke biztosan eléri a közösségi értékhatárt.

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".

Kérdés: A gyakorlatban hogyan működik az öntisztázás új Kbt.-ben megjelent intézménye? (Elsődlegesen a törvényszöveg értelmezését kérjük.)

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben azt szerepelteti, hogy az ajánlattevő (illetve a szerződés megkötésekor a vállalkozó) kijelenti, hogy rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges összes hatósági és egyéb engedéllyel. Ez utóbbi hiánya súlyos szerződésszegés, és a megrendelő jogosult egyoldalú nyilatkozattal a szerződést megszüntetni, azonnali hatállyal. Ugyanez a helyzet, ha a vállalkozó egy adott kormányrendelet feltételeinek nem felel meg. Kérdésünk, hogy ez hogyan értendő? Ha igazolja e feltételek meglétét az ajánlattevő, akkor ez a rendelkezés milyen célt szolgál? Ugyanis e feltételek hiányában az ajánlattevő meg sem felelne a felhívás szerinti alkalmassági követelményeknek.