Rendelési kötelezettség és újraversenyeztetési lehetőség a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti "vegyes modell" esetén

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelni, ha az eljárási dokumentumokban eredetileg azt írta elő, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalap mellett, amennyiben bizonyos értéket nem ér el az eseti beszerzés értéke, rendelni fog, ha pedig eléri az értéket, akkor újraversenyeztet? Lehet-e olyan döntést hozni, hogy mégis szeretne újraversenyeztetni az ajánlatkérő alacsonyabb érték esetében is, mivel igen magasak lettek az árak a keretmegállapodásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja az úgynevezett vegyes modellen alapul, azaz az ajánlatkérő döntése szerint rendelhet és versenyeztethet újra. Erendelkezés alapján, ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] ...és a felvilágosításkérést egymást kiegészítő jogintézménynek tekintik a piaci szereplők. Valójában mindkét esetben a benyújtott dokumentumok hiánypótlás keretében történő információjuttatásnak minősülnek. Ebben a formában tehát a kérdés szerinti megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Iratbetekintés módja jogszabályváltozást követően

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?
Részlet a válaszából: […] ...az iratbetekintés.A rendelet 20. §-ának (1) bekezdése szerint a Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.Nem érvényesülhet tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
Részlet a válaszából: […] ...döntésében a Közbeszerzési Döntőbizottság körülhatárolta az ajánlatkérő kötelezettségeit, amikor megállapította:1. A vizsgált dokumentumok alapján az érdekelt mellett egyedüli ajánlattevőként részt vevő kérelmező is tájékoztatást kapott arról, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszából: […] ...nem viszi fel a kapacitást biztosító szervezetet, csak külön nyilatkozatban teszi egyértelművé, és az egységes európai közbeszerzési dokumentumot is külön csatolja (hiszen kapacitást biztosító hiányában EEKD-űrlapot sem tesz elérhetővé a rendszer a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettség

Kérdés: A szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozik a kérdésem. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint ha azt a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály az egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat, a szerződés módosítását követően haladéktalanul. A Kbt. nem nevesíti, hogy a szerződés felmondását is közzé kell-e tenni, azonban a fenti hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a felmondás is szerződésmódosítás, tekintettel arra, hogy módosítja a meglévő szerződést (megszünteti azt).
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha az a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni–a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Keretmegállapodás lehetősége központi beszerző szervezet általi dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén

Kérdés: Hogyan értendő a 168/2004. számú Korm. rendeletben az, hogy DBR-ben keretmegállapodást indít az ajánlatkérő? Valóban van erre lehetőség? Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn, ami a DBR-ben nincs. A keretmegállapodásban teljesen új termék nem szerezhető be, amely eleve nem szerepelt az eljárási dokumentumokban az eljárás megindításakor, míg a DBR-ben teljesen új termék is versenyeztethető, amennyiben olyan termék-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

EEKD létrehozásának szükségessége

Kérdés: Milyen esetben vagyok köteles EEKD-t létrehozni a közbeszerzési eljárásban? Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kötelezett EEKD benyújtására, mivel új kapacitásbiztosítót vettem fel. Ez jogszerű eljárás? Felvehetek új közös ajánlattevőt is?
Részlet a válaszából: […] ...egységes európai közbeszerzési dokumentum létrehozására akkor van szükség, amikor az ajánlattevő nevesíteni akar közös ajánlattevőt, kapacitást biztosító szervezetet vagy alvállalkozót. Új szereplő bevonása esetében, mely kapacitást biztosító szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Magánszemély kapacitásbiztosítóval kapcsolatos technikai problémák

Kérdés: Az ajánlattevőnek mennyiben okoz problémát, ha a műszaki, illetve szakmai alkalmasság tekintetében megjelölt szakember magánszemélyként biztosít kapacitást?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító esetében magánszemély bevonására, így ami az ajánlattevőnek esetleg gondot jelenthet, az az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, magánszemély vonatkozásában. Valójában itt arra az álláspontra érdemes helyezkedni, hogy ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] A kérdés érdekes, hiszen mind jogi, mind EKR-technikai szempontból is meg lehet közelíteni, melyet az alábbiakban, sorban megteszünk.A Kbt. a 65. §-ának (7) bekezdésében kifejezetten utal a személyre, mely kapacitást biztosíthat, azonban a későbbiekben csak a szervezettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.
1
31
32
33
105