Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a Kbt. 41. §-ának (3) bekezdése szerint az elektronikus kommunikációt, akkor ezt valóban a Kbt. 41. § (2) bekezdésének c) pontja szerint is meg lehet tenni. Az elektronikus úton történő kommunikáció feltétele, hogy az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] Fedezethiány miatt az ajánlatkérő két jogalapot is alkalmazhat, a Kbt. 75. § (2) bekezdésének a), valamint b) pontjában nevesített jogalapot. A közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályai a nyilatkozattételre, azaz az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikációra vonatkozóan az írásbeli forma alkalmazását teszik kötelezővé. A Kbt. 41. §-a szerint a kapcsolattartás elektronikus úton is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus út kötelezővé tétele valamennyi közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2016. november 1-jén a Kbt. 196. §-ának (2) bekezdése alapján hatályba lépett a Kbt. 31. §-ának (5) és 32. §-ának (3) bekezdése, amelyek a központosított közbeszerzések elektronikus úton történő megvalósítását írják elő. Várható-e a központosított közbeszerzéseken kívül minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő lebonyolításának kötelezővé tétele?
Részlet a válaszából: […] A 2016 decemberében elfogadott törvénymódosítás értelmében 2017. február 1-jétől a központosított közbeszerzésben az ajánlatkérő és gazdasági szereplők közötti minden írásbeli kommunikáció elektronikus úton fog zajlani.A kérdésben jelzett, a Kbt. 31. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszából: […] A korábban hatályos Kbt. kötelezően előírta az ajánlatkérő számára, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok bontási eljárásában, az ajánlatok felbontását megelőzően ismertesse a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ez a rendelkezés opcionálissá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, hiszen az elektronikus árlejtés már értékelési szakaszban történik, a beérkezett ajánlatok érvényességének megállapítását követően. Erre az időszakra feloldódik az ajánlati kötöttség. Ez azonban nem vonatkozik másra, mint az "árlejtett" tartalomra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Rendelkezésre álló fedezet rögzítése

Kérdés: Egy előadáson hallottam arról, hogy a rendelkezésre álló fedezetet ellenőrizhetően fel lehet tölteni egy adott felületre, ha azt akarjuk, hogy erre hivatkozva ne kössünk szerződést. Ezt hol tudjuk megtenni?
Részlet a válaszából: […] A fedezetet a Közbeszerzési Hatóság Hirdetménykezelő rendszerében kell rögzíteni az eljárást megindító hirdetmény feladásakor, azaz ezt az opciót csak hirdetményes eljárások esetében teszi lehetővé a szabályozás.A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdése szabályozza ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben

Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
Részlet a válaszából: […] A fedezetismertetés az új Kbt. értelmében már csak lehetőség, mely akár a hirdetményben, akár a hirdetmény mellett elküldött kérelemben – Kbt. 75. §-ának (4) bekezdése – megtörténhet, továbbá az ajánlatkérőnek lehetősége van a bontás megkezdése előtt ismertetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Fedezet ismertetésének joghatásai

Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell – ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatos főszabály nem változott, azaz az eredménytelenségről szóló döntés alapja lehet, ha minden ajánlat meghaladja a fedezetet.Az új Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
1
5
6
7
13