755 talált cikk az értékelés kifejezésre

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy az ajánlatkérő a bírálat során az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot köteles elfogadni, ez tekinthető az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. §-ának (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésének? Ezenkívül az ajánlatkérő köteles minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni? Mit kell a "minden egyéb tekintetben" alatt érteni, a közhiteles nyilvántartások ellenőrzését?

Kérdés: Kötelező-e elvégezni a bírálatot olyan ajánlat esetében, amelynek a nettó ajánlati ára meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet (az ajánlatkérő nem tud pótlólagos fedezetet biztosítani), vagy a Kbt. 114. §-ának (8) bekezdése alapján nem lenne lehetőség szerződéskötésre? (Mindkét esetben "ránézésre" egyértelmű, hogy az ajánlattevővel semmiképpen nem kerülhet sor szerződéskötésre, így a hiánypótlás, felvilágosításkérés, illetőleg egyéb eljárási cselekmények felesleges adminisztratív tehernek tűnnek mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő számára.)

Kérdés: Helyesen rendeli-e el az ajánlatkérő a hiánypótlást abban az esetben, ha az igazolásra felkért ajánlattevő csatolja az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak? Hiszen ha hiánypótlást rendel el, nem tud eleget tenni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében rögzített kötelezettségének. Jól látjuk?

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?

Kérdés: Dinamikus Beszerzési Rendszerben az egyes jelentkezők, miután bekerültek a DBR-be, és az első ajánlatukat megtették, van-e lehetőség arra, hogy fenntartsák ajánlatukat, és az ezt követő ajánlatkérésekre ne válaszoljanak? Így az ajánlatkérő figyelembe tudná venni ajánlatukat a későbbiekben is anélkül, hogy erőfeszítést kellene kifejteniük az ajánlattevőknek, míg az ajánlatkérő részéről kevesebb adminisztrációval járna az ajánlatkérés, értékelés folyamata.

Kérdés: Az új közbeszerzési szabályok alapján hogyan kezelendők az elkésett ajánlatok? Betekinthet abba más ajánlattevő? Visszakérhetjük azt az ajánlatkérőtől?

Kérdés: Milyen európai szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha kötelező nem csak áralapú értékelési szempontokat alkalmazni? Egy ajánlatkérőnek milyen irányt kell követnie, mi szabja meg, hogy milyen nagy a mozgástere, amikor nemcsak áralapú, hanem ár-érték alapú értékelési szempontot kell meghatároznia?

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.