Támogatott szervezet eljárásrendje

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja tesz lehetővé. A 113. § összefoglaló tájékoztatóval elindított közbeszerzési eljárása teljesíti a nyilvánosság és esélyegyenlőség biztosításának igényét a közbeszerzésben, ezért alkalmazása nem kifogásolható támogatott projektek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződés esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon gazdasági szereplő esélyegyenlőségét, amely 30 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, fogyatékos vagy hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kimentés a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan alkalmazható a kimentés [új Kbt. 25. §-ának (8) bekezdése] intézménye?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő – hiánypótlás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Dokumentáció és ajánlat átvétele

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció és az ajánlatok átvételét naponta milyen időintervallumban köteles biztosítani? Elfogadható-e az a megoldás, ha erre munkanapokon csak 10-12 óra között biztosít lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...Ténykérdés ugyanakkor, hogy a napi kétórás intervallum nem meríti ki a "dokumentáció rendelkezésre állás" fogalmát. Az esélyegyenlőséget elsősorban akkor sértené a szabály, ha nagyon rövid ajánlattételi határidő mellett valóban számítana az a két nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kommunikáció formája, kötöttsége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha e-mailben kérek kiegészítő tájékoztatást, arra e-mailben válaszol az ajánlatkérő, avagy megteheti, hogy telefaxon küldi meg a választ?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel – az elektronikus árlejtés esetének kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Esélyegyenlőség sérelme a gyakorlatban

Kérdés: Milyen gyakorlati tapasztalataik vannak arról, hogy milyen konkrét esetekben, tényállás alapján állapította meg a DB az esélyegyenlőség megsértését az ajánlatkérők terhére?
Részlet a válaszából: […] ...általános tapasztalat az, hogy konkrét jogsértés nélkül nem állapítják meg az esélyegyenlőség megsértését. Ha azonban például az összegezést nem egységesen egy időpontban juttatják el, vagy a hiánypótlást nem bocsátja ki egy ajánlattevő vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Kiegészítő tájékoztatás megadásának módja

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre adott válaszokat összegezve, egy levélben, vagy egyenként, több válaszban kell megküldenie az ajánlatkérőnek az ajánlattevők részére?
Részlet a válaszából: […] ...az milyen határidővel történjen, továbbá hogy a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni valamennyi gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Esélyegyenlőség alapelvének sérelme

Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet lehetővé teszi úgynevezett ökocímke előírását a műszaki leírásban, melynek rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Másolat készítése kiegészítő tájékoztatásról

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásról készíthetünk másolatot az ajánlatkérőnél?
Részlet a válaszából: […] ...írásban tájékoztatni.Az (5) bekezdés alapján a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni valamennyi gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. általánosan fogalmaz a nemzeti elbánással kapcsolatban, az alábbiak szerint:– az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára;– az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.
1
6
7
8
28