Találati lista:
551. cikk / 2149 Eljárás felhívásra be nem nyújtott igazolások beszerzésére
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások bekérése után köteles-e az ajánlatkérő hiánypótlást kérni, ha a nyertes ajánlattevő egyáltalán nem nyújtotta be a kért igazolásokat? Mivel ebben az esetben nem a benyújtott igazolások megfelelősége vagy hiányosságai tekintetében merül fel a kérdés, nem ütközik-e a kétszeres hiánypótlás tilalmába az ajánlatkérő, ha egyszer igazolások bekérése, egyszer pedig hiánypótlás keretében hívja fel az ajánlattevőt ugyanazon dokumentumok benyújtására?
552. cikk / 2149 Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése
Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
553. cikk / 2149 Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
554. cikk / 2149 Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
555. cikk / 2149 Alkalmassági szempont előírása
Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
556. cikk / 2149 Referencia-időszak számítása
Kérdés: Nem egyértelmű a számomra, hogy honnan számítsam a referenciát. Amikor a hirdetményt feladták az EU-ba, vagy amikor a korrigendum megjelent?
557. cikk / 2149 Eljárási dokumentumok javítása
Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
558. cikk / 2149 Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
559. cikk / 2149 Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
560. cikk / 2149 Alternatív ajánlattétel lehetősége áralapú értékelési szempont alkalmazása esetén
Kérdés: Alternatív ajánlattétel előírására van-e lehetőség csak áralapú értékelési szempont alkalmazása esetében?
