2314 talált cikk a feltétel kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő a nyílt eljárásban meghirdetett pályázat határidejét a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva harmadszorra módosítja. A hivatkozott pontban szerepel, hogy "Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazható". Az ajánlatkérő feltehetően a 75. §-ban szereplő, az ajánlattételi határidő egy alkalommal való meghosszabbításának nem alkalmazására gondolt. Kérdésünk: a törvény 56. §-ának (2) bekezdése alapján jogosan tette-e ezt, illetve hány alkalommal lehet erre a paragrafusra hivatkozva meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?

Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?

Kérdés: 2006. január 15-ével – egyebek mellett – módosult a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja is. Ennek értelmében a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három-évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Természetesen az alkalmasság előírásakor figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésére is. E szabályból bár nem direkten, de számunkra az következik, hogy ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdésének rendelkezésével összhangban előző háromévi forgalmi adatot kér, és előírja, hogy bizonyos értéket vagy mennyiséget az ajánlattevőnek el kell érnie, ha és amennyiben olyan ajánlattevő tesz ajánlatot, aki visszamenőleg három évre nem tud adatot szolgáltatni, mivel például csak egy éve alakult, akkor az ajánlattevő ajánlata annak ellenére, hogy az előírás feltételeinek e körben nem felel meg, mégsem lesz érvénytelen a hivatkozott szabály alapján. A kérdésünk ezzel kapcsolatban egyrészt az, hogy a következtetésünk helytálló-e, másrészt hogy ebben az esetben, ha lesz egyébként olyan ajánlattevő, aki tud három évre forgalmi adatokat szolgáltatni, és mindenben megfelel e körben az előírtaknak, akkor ezen ajánlattevő nem kerül-e ezáltal hátrányba azzal az ajánlattevővel szemben, akitől a fenti szabály miatt ez nem követelhető meg, illetve az esélyegyenlőség elve nem sérül-e meg?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?

Kérdés: Helyesen értelmezzük-e a Kbt. 173. §-ának (1) bekezdését, amennyiben úgy gondoljuk, hogy egy közszolgáltató ajánlatkérő olyan beszerzése vonatkozásában – amely kapcsán egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni – nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyben a közszolgáltató olyan külföldi (EU-s székhelyű) szervezettől szerez be, amely a közszolgáltatóban, illetve amelyben a közszolgáltató meghatározó befolyással bír?

Kérdés: Egyszerű eljárásnál, ha eredménytelen az eljárás, és újra kiírják azt azonos feltételekkel, fenntartható-e a korábban benyújtott ajánlat?

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?

Kérdés: Az ajánlattevő kérdéseket intéz az ajánlatkérőhöz, de az ajánlattevő nem vásárolta meg az ajánlati dokumentációt. Köteles-e az ajánlatkérő válaszolni a feltett kérdésre addig, amíg az ajánlattevő nem vásárolja meg a dokumentációt?

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?