Konzorciumi tag változása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 25. §-a szabályozza ezt a kérdést az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– a fenti, első bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Meghívottak száma uniós értékhatár alatti, nem "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: A Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése alapján szükséges három további ajánlattevő meghívása, vagy összesen kell, legalább három szereplőnek kifejeznie érdeklődését az eljárás iránt?
Részlet a válaszából: […] A törvény 113. §-ának (2) bekezdése értelmében akkor is kell legalább további három gazdasági szereplőnek felhívást küldeni, ha háromnál kevesebb ajánlattevő jelezte érdeklődését, az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kompetenciabeszerzés feltételei

Kérdés: Milyen keretek között lehet beszerezni kompetenciát, értékben van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] Kapacitást biztosító szervezetet az új Kbt. hatálybalépését követően is feltétel nélkül lehet bevonni az eljárásba. Nem szükséges tehát, hogy az ajánlatkérő és a más szervezet között bármilyen többségi befolyás fennálljon, továbbá nincs korlátja a bevonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben

Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
Részlet a válaszából: […] A fedezetismertetés az új Kbt. értelmében már csak lehetőség, mely akár a hirdetményben, akár a hirdetmény mellett elküldött kérelemben – Kbt. 75. §-ának (4) bekezdése – megtörténhet, továbbá az ajánlatkérőnek lehetősége van a bontás megkezdése előtt ismertetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kimentés a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan alkalmazható a kimentés [új Kbt. 25. §-ának (8) bekezdése] intézménye?
Részlet a válaszából: […] A kimentés az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében tett intézkedéseket jelenti. Tekintettel arra, hogy az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplőnek lehetősége van a hatályos törvény 25. §-ának (8) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között

Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?
Részlet a válaszából: […] A probléma oka az, hogy a továbbiakban eljárási dokumentumokat értünk a dokumentáció alatt, melynek része az eljárást megindító felhívás is.Az új közbeszerzési törvény értelmező rendelkezései között szerepel a közbeszerzési dokumentum fogalmának meghatározása. Eszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Késedelmi kötbér értelmezése az új, fakultatív kizáró ok szempontjából

Kérdés: Az új Kbt. fakultatív kizáró okai között szerepel a 63. § (1) bekezdés c) pontjában, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett. A késedelmi kötbér is a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankciók körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 142. §-ának (5) bekezdése ugyan nem definiálja a súlyos szerződésszegés fogalmát, de egyértelművé teszi, hogy amennyiben a súlyos szerződésszegés kártérítés követeléséhez vezetett, úgy a KH-nak történő bejelentési kötelezettség a szerződésszegésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Kapacitást biztosító szervezet kötelezettségvállalására irányuló okirat tartalmi követelményei

Kérdés: Milyen minimális tartalmi követelményei vannak az új Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti "kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat"-nak – különös tekintettel a meghívásos és a tárgyalásos eljárások részvételi szakaszában történő benyújtási kötelezettség esetén?
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezetek esetében érdemes megkülönböztetni, hogy mérleget, referenciát, szakembert, gépet vagy például engedélyt biztosítanak az ajánlattevőnek az eljárás során. A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése általánosan fogalmaz, mely nem választható el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A tényleges tulajdonossal kapcsolatos értelmezési környezet nem változott az új Kbt. hatálya alatt sem. Bár a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §-ára történő visszahivatkozás nem teljes, a tényleges tulajdonos megnevezése csak a legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Konzultáció, kiegészítő tájékoztatás helyszíni bejárás esetén

Kérdés: Helyszíni bejárás alkalmazása esetén az ajánlatkérő rendelkezhet-e úgy a felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy a helyszíni bejárás, illetve helyszín megtekintése során kiegészítő tájékoztatást, konzultációt nem nyújt? A korábbi Kbt. – 2011. évi CVIII. törvény – 45. §-ának (8) bekezdésében arra utalt, hogy a helyszíni bejárás során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra alkalmazandók a törvény 45. §-ának (1)–(7) bekezdései. Az eddigi gyakorlat szerint a felhívásban/dokumentációban rögzítésre került, hogy helyszíni bejárás során nem nyújt kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő, hanem a felmerült kérdéseket írásban, a Kbt. 45. § (1)–(6) bekezdésekben foglaltak szerint, a bejárást követően tehetik fel a gazdasági szereplők. (Ezt olyan okok indokolják, hogy nem minden esetben lehet a helyszíni bejárás során felmerült kérdésekre azonnal válaszolni stb.) Tekintettel arra, hogy a helyszíni bejárás során kiegészítő tájékoztatás nyújtására az új Kbt. szerint csak a konzultáció keretében kerülhet sor – az új Kbt. 56. §-ának (7) bekezdése csak a (6) bekezdésre utal vissza –, úgy kell-e értelmezni, hogy kötelező tartani konzultációt is, vagy alkalmazható a korábbi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. esetében a kiegészítő tájékoztatásra helyszíni bejárás esetében általában visszautalt a törvény. Az új Kbt., a 2015. évi CXLIII. törvény esetében az alábbi, 56. § (6) bekezdésre történő visszautalás értelmezhető úgy, hogy a helyszíni bejárás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
1
69
70
71
94