Gyártó bejelentése a közbeszerzésben

Kérdés: A gyártót be kell jelentenem közreműködőként az ajánlatomban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat összeállítására és az ajánlat kötelező tartalmára vonatkozóan elsősorban az ajánlatkérő eljárást megindító felhívásában és az általa kiadott közbeszerzési dokumentációban, összefoglaló néven a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozói teljesítés aránya építési beruházás esetén

Kérdés: A módosított törvény szerint az 50 százalék felemelkedett 65 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a saját teljesítésen felüli értéket kell figyelembe vennem, vagy az új szövegben az alvállalkozói bevonás mást jelent? Számomra nem egyértelmű a szövegcsere.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 138. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosult:Építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:      

Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése az ajánlattevők eljárási pozíciójáról rendelkezik a verseny biztosítása érdekében az alábbiak szerint:Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:      

Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 115. § módosított (1) és (2) bekezdései, valamint az új (6) és (7) bekezdése irányadók a kérdésben.A törvény 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Műszaki-szakmai alkalmassági szempont mellőzhetősége a felhívásból

Kérdés: Az év elején megjelent uniós nyílt közbeszerzési eljárás felhívása alapján szeretnénk ajánlatot tenni. A felhívásból úgy látjuk, hogy az ajánlatkérő nem írt elő műszaki-szakmai alkalmassági szempontot, ugyanakkor ennek indokát nem adta meg. A dokumentációt még nem váltottuk ki, mert úgy látjuk, hogy így bárki indulhat a tenderen, a mi referenciánk és felkészült szakembergárdánk nem jelent számunkra előnyt. Mit javasolnak, kérdezzünk rá erre az ajánlatkérőnél? Jogszerű így ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] A műszaki és szakmai alkalmassági feltételek ajánlatkérői előírása tekintetében 2017. január 1-jén változott a Kbt. vonatkozó előírása az alábbiak szerint:A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő csak a közbeszerzési dokumentumokban megindokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevő nyilatkozata az ajánlati részek sorrendisége vonatkozásában

Kérdés: Nyilatkozhat-e az ajánlattevő az ajánlattételt követően arról, hogy a későbbiekben milyen sorrendben vegye figyelembe az ajánlatkérő az ajánlatát az egyes részek vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Ténykérdés, hogy a benyújtott ajánlat az egyes részek vonatkozásában független, tehát ha például a benyújtott referencia az egyik részben elegendő, de más részben kevésnek bizonyul, akkor az ajánlattevő ajánlatát csak az egyik esetben kell érvénytelennek nyilvánítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően az Európai Unió Bíróságának C-549/14. számú ítéletére gondol, mely esetben valóban a szerződés megkötése után, a teljesítés során felmerült problémák miatt lefolytatott tárgyalásokat követően a felek vitarendezési megállapodást kötöttek, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] Fedezethiány miatt az ajánlatkérő két jogalapot is alkalmazhat, a Kbt. 75. § (2) bekezdésének a), valamint b) pontjában nevesített jogalapot. A közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

ESPD kitöltésével kapcsolatos anomáliák

Kérdés: Elképzelhető, hogy az ESPD-ben csak az "alfa"-kérdésre kell igennel válaszolni, és semmilyen műszaki és alkalmassági kritériumot nem kell részletezni benne (árbevétel, referencia), pedig azt megjelölték az ajánlati felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Igen, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban valóban van arra lehetőség, hogy a nyilatkozati elv úgy érvényesüljön, hogy az alkalmassági követelményeket nem is kell részletezni, hanem egyszerűen lenyilatkoztatni, hogy az ajánlattevő/részvételre jelentkező megfelel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címke:

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
68
69
70
…
99