ESPD kitöltésével kapcsolatos anomáliák

Kérdés: Elképzelhető, hogy az ESPD-ben csak az "alfa"-kérdésre kell igennel válaszolni, és semmilyen műszaki és alkalmassági kritériumot nem kell részletezni benne (árbevétel, referencia), pedig azt megjelölték az ajánlati felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Igen, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban valóban van arra lehetőség, hogy a nyilatkozati elv úgy érvényesüljön, hogy az alkalmassági követelményeket nem is kell részletezni, hanem egyszerűen lenyilatkoztatni, hogy az ajánlattevő/részvételre jelentkező megfelel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címke:

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályai a nyilatkozattételre, azaz az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikációra vonatkozóan az írásbeli forma alkalmazását teszik kötelezővé. A Kbt. 41. §-a szerint a kapcsolattartás elektronikus úton is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus út kötelezővé tétele valamennyi közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2016. november 1-jén a Kbt. 196. §-ának (2) bekezdése alapján hatályba lépett a Kbt. 31. §-ának (5) és 32. §-ának (3) bekezdése, amelyek a központosított közbeszerzések elektronikus úton történő megvalósítását írják elő. Várható-e a központosított közbeszerzéseken kívül minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő lebonyolításának kötelezővé tétele?
Részlet a válaszából: […] A 2016 decemberében elfogadott törvénymódosítás értelmében 2017. február 1-jétől a központosított közbeszerzésben az ajánlatkérő és gazdasági szereplők közötti minden írásbeli kommunikáció elektronikus úton fog zajlani.A kérdésben jelzett, a Kbt. 31. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Gépbérlet minősítése és bejelentése a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő gépbérlet címen köt szerződéseket vállalkozókkal. A munkagépeket vezetővel bocsátja rendelkezésre a bérbeadó. A munkagépekbe az üzemanyagot az ajánlattevő vásárolja meg. Ilyen esetben ez a gépbérlet alvállalkozásnak vagy kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének minősül? Ezt az igénybevételt be kell jelentenem?
Részlet a válaszából: […] A "gépbérlet" közbeszerzési megítélése egyrészt attól függően alakul, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági feltételek között határozta-e meg a megfelelő munkagépekkel való rendelkezést, vagy ilyen feltételt nem írt elő, másrészt attól, hogy az ajánlatkérő előírta-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
Kapcsolódó címkék:      

Minősített ajánlattevők listájáról történő törlés szempontjai

Kérdés: Milyen esetekben törli a KDB az ajánlattevőt a minősített ajánlattevők listájától?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Kbt. 187. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság vezeti. A jegyzékre vonatkozó részletes szabályokat a 321/2015. kormányrendelet tartalmazza. A kormányrendelet 28. §-a alapján azt a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben lefolytatandó eljárások szabályait a Kbt. 113. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Versenyt szűkítő kiírás megtámadása

Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy a műszaki paraméterek meghatározása következtében szűkíti a versenyt az ajánlatkérő, nem elegendő a jogsértés megállapításához – a Kbt. alábbi, 58. §-ának (3) bekezdése szerinti főszabályának megfogalmazása ellenére sem.A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Öntisztázás lehetősége eltiltott gazdasági szereplő esetében

Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása esetében az ajánlatkérő öntisztázhatja magát. Azon kizáró okok, melyek alól enged öntisztázást az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Kartellkizáró ok minősítése

Kérdés: Kötelező kizáró ok-e a hatályos szabályozásban a kartellkizáró ok, vagy a kötelező és a választható kizáró okok között helyezkedik-e el? Esetleg létrejött egy új kizáró ok? [A kérdés a 62. § (1) bekezdés n) pontjának kötelező kizáró okára utal, mely a jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozat és bírság esetében zárja ki automatikusan a gazdasági szereplőt az eljárásból.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
67
68
69
97